A görögországi helyzet alakulása révén súlyos válságba jutott az Európai Unió – véli Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke, aki szerint irányváltásra van szükség, és el kell indulni a közös uniós kormány kialakítása felé.
2015. július 15., 19:092015. július 15., 19:09
2015. július 15., 19:262015. július 15., 19:26
A politikus a német Sternben szerdán napvilágot látott interjújában elmondta, a felelősségi körök, kompetenciák egyértelmű elhatárolására van szükség.
„A központi, fontos európai kérdések megoldását nem szabad többé a nemzetállami kormányfőkre bízni. Ehhez közös intézményekre van szükségünk, és egyszer szükségünk lesz egy európai kormányra\" – mondta a német szociáldemokrata politikus. Hozzátette, hogy a világkereskedelem, az éghajlatváltozás, a migráció, az adókerülés és a monetáris politika ügyeivel egyetlen nemzetállam sem tud egyedül megbirkózni.
Az EP elnöke szerint az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a nemzetállami vonatkozásokat helyezik előtérbe, a közös intézmények rovására. „Ami jó, az nemzeti, ami pedig rossz, az európai. Rendre a nemzeti érdek nyer elsőbbséget. Helmut Kohl (volt német kancellár) és Francois Mitterrand (volt francia elnök) ezt soha nem engedte volna meg. Kohl minden pórusából a közös európai politika iránti elkötelezettség áradt\" – mondta Martin Schulz.
A politikus ugyanakkor védelmébe vette Angela Merkelt azokkal a vádakkal szemben, amelyek szerint a német kancellár a Görögországgal kapcsolatban követett politikájával meg akarja osztani az Európai Uniót. „Merkel soha nem tartozott a Görögország-gyalázók közé, a célja mindig is az volt, hogy Görögország az euróövezetben maradhasson\" – mondta az EP elnöke, hozzátéve, hogy Görögországban elkerülhetetlenek a szerkezeti reformok.
„Kétségtelenül súlyos válságban vagyunk. Ilyen sok frusztráció, csalódottság és kölcsönös meg nem értés ekkora intenzitással még nekem is új, pedig már régen a szakmában vagyo\" – mondja Schulz az utóbbi napok fejleményeiről, ám szerinte „Európa nincs a halálán\".
Mint ismeretes, a görög parlamentnek szerda este kell szavaznia az európai hitelezők által követelt első reformokról szóló törvényjavaslatról. Ezután kezdheti meg Görögország a tárgyalásokat a három évre szóló, a számítások szerint 82-86 milliárd eurós pénzügyi támogatásról.
Az elemzők úgy vélekedtek, hogy Alekszisz Ciprasz kormányfőnek nagy valószínűséggel sikerül elfogadtatni a jogszabályt, de csak az Európa-barát ellenzéki pártok támogatásával, mivel a kormányzó Sziriza párt keményvonalas balszárnyának és a kisebbik koalíciós pártnak a képviselői nem támogatják a szigorú feltételeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!