A lakóépületekre kiadott összes építési engedély 70,7 százalékát vidéki településeken igényelték
Fotó: Pixabay
Az év első hat hónapjában 1,3 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, mint 2023 első félévében – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. július 31., 12:002024. július 31., 12:00
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint az év elejétől június végéig 16 925 építési engedélyt adtak ki lakóingatlanokra. Csökkent a lakóingatlanokra kiadott építési engedélyek száma a központi (–281 engedély), az északnyugati (–224) és a délkeleti (–38) régióban, növekedést jegyeztek viszont a bukaresti és az Ilfov megyei (+141), a nyugati (+88), a dél-munténiai (+46), a délnyugat-olténiai (+39) és az északkeleti (+14) régióban.
Idén júniusban 2875 építési engedélyt adtak ki lakóingatlanra (5,7 százalékkal kevesebbet, mint májusban), 625 690 négyzetméter hasznos alapterületre (–10,4 százalék).
A friss statisztikai adatok szerint az idei hatodik hónapban 510 építési engedélyt adtak ki nem lakáscélú épületekre (1,2 százalékkal kevesebbet 2024 májusához képest), összesen 210 132 négyzetméter hasznos alapterületre (–19,2 százalék). Az előző hónaphoz mérten 50 022 négyzetméterrel kisebb hasznos alapterületre adtak ki építési engedélyt.
2023 júniusához viszonyítva idén júniusban a lakóépületekre kiadott engedélyek száma 4,7 százalékkal csökkent, a hasznos alapterületé pedig 21,8 százalékkal. A nem lakáscélú épületekre kiadott engedélyek száma 11,1 százalékkal esett vissza, a hasznos alapterületé pedig 35,8 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Az év első öt hónapjában 21,5 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az első két hónapban, a nyers adatok alapján, 41,2 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene éves összevetésben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!