Elfogadta a kormány pénteki ülésén a 2019-es évi állami költségvetés és társadalombiztosítási költségvetés tervezetét – jelentette be a Victoria-palotában tartott sajtóértekezletén Eugen Teodorovici. A pénzügyminiszter hozzátette: a büdzsé tervezetét még a nap folyamán elküldik a parlamentnek.
2019. február 08., 17:092019. február 08., 17:09
2019. február 08., 17:532019. február 08., 17:53
A tárcavezető szerint az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett eredeti változathoz képest történtek módosítások, miután a tervezetet megbeszélték a Gazdasági és Szociális Tanáccsal, a Pénzügyi Tanáccsal és más társadalmi szereplőkkel.
A miniszter rendkívül fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi kormánykoalíció vezetése idején, három év alatt 33 százalékkal nő a nemzeti össztermék, és idén átlépi az 1 000 milliárd lejes küszöböt. Az Agerpres hírügynökség által idézett tárcavezető kiemelte, hogy a kormánykoalíció pártjai közös erőfeszítéseinek eredményeként az államháztartás GDP-arányos hiánya 2,55 százalék alatt marad, amivel eleget tesznek a Maastrichti Szerződés vonatkozó előírásának. Teodorovici felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartási hiánycélt csak akkor sikerül elérni, ha a beruházások megvalósulnak, ezeket nem kell elodázni bürokratikus akadályok miatt, ezért azt ígérte, a kormány szigorúan nyomon követi a közberuházásokat.
Teodorovici kitért arra is, hogy a hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékának megfelelő többlet keletkezik idén a nyugdíjalapban. A tárcavezető hangsúlyozta, míg az elmúlt években jelentős összegeket tett ki a nyugdíjalap hiánya, a társadalombiztosítási hozzájárulás terhének a munkáltatóról az alkalmazottra való átruházásával sikerült megfordítani ezt az irányt, és idén 0,2 százalékos többlettel számolnak. „Amint azt a tavaly is mondtuk, a nyugdíjalap első pillére is vonzóvá tehető” – nyomatékosította Teodorovici. A miniszter szerint a nyugdíjalap hiánya 2016-ban a GDP 1,95 százalékára, 2017-ben 1,6 százalékára, 2018-ban pedig a hazai össztermék 0,5 százalékára rúgott.
A miniszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, bízik abban, hogy a román gazdaság teljesítményének köszönhetően az idén sikerül elérni a tervezett 5,5 százalékos gazdasági növekedést, dacára annak, hogy az Európai Bizottság 3,8 százalékos növekedést valószínűsített. Teodorovici elismerte, hogy a tavalyi növekedés is körülbelül 4,4 százalékos volt, holott Bukarest eredetileg szintén 5,5 százalékos bővüléssel számolt a 2017-es, csúcsnak számító 7 százalékos bővülés után.
Viorica Dăncilă miniszterelnök a kormány pénteki ülésén közölte, a büdzsétervezet legfontosabb pillérei az egészségügy, az oktatás és a közberuházások, a tervezetet pedig „valamennyi meghatározó féllel” megtárgyalták. Ismertetése szerint a büdzsé szem előtt tartja a NATO tagországok felé tett vállalást, és a hazai össztermék (GDP) két százalékát védelmi kiadásokra fordítja. A miniszterelnök elmondta: az európai alapok minisztériuma „rekordösszegből”, 2,3 milliárd lejből gazdálkodhat, amelyből 2,09 milliárd lejt tesznek ki az európai pályázatokra fordítandó költségvetési előirányzatok.
„A nyugdíjpont értéke szeptember 1-jétől 15 százalékkal nő, 1 100-ról 1 265 lejre, a minimális nyugdíj pedig 10 százalékkal emelkedik, 640 lejről 704 lejre. Biztosítjuk a minimálbér differenciált emelését a múlt évi 1 900 lejről 2 080 lejre, illetve 2 350 lejre a felsőfokú végzettek esetében, és 3 000 lejre az építőiparban” – sorolta a miniszterelnök. Kifejtette: „zéró prioritást” élvez az egészségügy, amelyre 6,1 milliárd lejjel fordítanak többet, mint egy évvel korábban, és egyebek mellett több mint ezer inkubátort vásárolnak.
Dăncilă tájékoztatása szerint az oktatás büdzséje 47 százalékkal, 21 milliárdról 30,8 milliárd lejre nő, ami fedezi a 25 százalékos bérnövekedést és jelentős beruházásokat tesz lehetővé, többek között okostáblákkal látják el az összes 5-12 osztályt, és jut arra is, hogy ingyenesen biztosítsanak tanfelszerelést mintegy kétmillió gyereknek.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
szóljon hozzá!