Egyre többen akarják biztonságban tudni otthonukat: növekvő tendenciát mutat, de még mindig alacsony a biztosított lakások száma

Lassan, de növekszik a kötelező lakásbiztosítási kötvények (PAD) száma, az ország „legbebiztosítottabb” régiói Erdély, Bukarest és környéke, valamint Munténia, a másik póluson Bukovina és Máramaros áll, ahol a lakások alig 3 százalékára kötöttek biztosítást. Az elmúlt év végén 1,819 millió kötelező lakásbiztosítási kötvény volt, 3,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Birtalan József, a Biztosítási Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának tagja a Krónika megkeresésére kifejtette,

az arány valójában azért növekszik, mert nő az érdeklődés a fakultatív lakásbiztosítás iránt, és azzal együtt meg kell kötni a kötelezőt is.

A kötelező lakásbiztosítási kötvény önmagában továbbra sem vonzó, hiszen olyan kockázatokat foglal magába, amelyek egy-egy régióban kevésbé valószínűek, ám nem tartalmazza azokat, amitől valóban tart a lakosság, és ami ellen védené a lakását. Erdélyben például kevés a valószínűsége a földrengés okozta kárnak, az egész országban csak néhány helyen és nagyon ritkán van földcsuszamlás, miközben mindössze ezeket tartalmazza a kötelező lakásbiztosítási kötvény. Például tűzvész ellen nem biztosít. Így a szakértő elmondása szerint sokan inkább megkötik a fakultatív biztosítást, ami valós védelmet nyújt.

Bár még mindig sokan panaszkodnak, azért lassan mégiscsak emelkedik az életszínvonal, egyre szebb és értékesebb lakások, házak vannak, felszerelve a legkorszerűbb háztartási gépekkel, ezek tulajdonosai közül pedig egyre többen gondolnak arra, hogy legyen védőháló alattuk” – összegezte tapasztalatait Birtalan József. Hozzátette:

bizonyos mértékig az is növeli a biztosítások számát, hogy az energiaszolgáltatók is javasolnak kötvényeket, ugyanakkor hitelre vásárolt ingatlanokra a bankok kötelezik a biztosítás megkötését.

A bankok másodlagos értékesítőként, brókerként a saját cégükkel vannak bejegyezve a biztosítási piacon, azokon keresztül meg lehet kötni a hitel esetén kötelező élet- és lakásbiztosítást.

A tavalyi 3,7 százalékos növekedést megelőzően is 1,24 százalékos éves növekedés volt tapasztalható a kötelező lakásbiztosítási kötvények piacán – derül ki a Profit.ro gazdasági portál elemzéséből. Romániában mintegy 9 millió ingatlant tartanak nyilván, tehát mintegy 20,1 százalék van bebiztosítva.

Tavaly 727 ezer magánházra és 1,09 lakrészre kötöttek biztosítást, a kötvények 74,8 százalékát városon levő ingatlanra vásárolták.

Tavaly a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) 5,66 millió lej értékben fizetett kártalanítást, hozzávetőleg ugyanannyit, mint egy évvel korábban. A bevételekről egyelőre nem közöltek adatokat, ám az elemzők szerint valószínűleg növekedtek, egyrészt mert több kötvényt vásároltak, másrészt mert ezek értéke euróban van meghatározva, és a lej értéke csökkent az egységes európai fizetőeszközhöz képest.

Mint ismeretes, a kötelező lakásbiztosítási kötvények a földrengés, földcsuszamlás és árvíz okozta károkat fedezik. Az A típusú ingatlanok esetében, melyek struktúrája vasbetonból, fémvázból vagy fából épült, külső faluk kőből, égetett téglából, vagy bármilyen más anyagból áll, melyet hő- és/vagy vegyi kezeléssel állítottak elő, a kötvény ára 20 euró, a B típusúak esetében pedig, melyek külső fala égetés nélküli téglából, illetve bármilyen más anyagból áll, melyet nem vetettek hő- és/vagy vegyi kezelés alá, 10 euró, ezek 20 ezer, illetve 10 ezer euró értékű maximális kártérítést jelentenek.

A törvény értelmében legtöbb 500 lejre büntethetők azok a lakástulajdonosok, akik nem vásárolnak kötelező biztosítást, a bírságot a polgármesteri hivataloknak kellene kiróniuk, de ezt a PAD 2010-es bevezetése óta soha nem teszik meg, nincs is erre struktúra vagy alkalmazott.

Éppen ezért a parlamentben már kezdeményeztek is egy olyan módosítást, amellyel eltörölnék ezt a bírságot. Birtalan József kérdésünkre rámutatott, a felügyelet egyelőre nem tervez semmilyen olyan módosítást, ami vonzóbbá tenné a kötelező lakásbiztosítást, holott ez lenne a megoldás. „Hiába erőltetik, ha nincs, aki gyakorlatba ültesse a beszedését, talán az ingatlanadóval együtt lehetne elkérni, ám ezt a polgármesterek nem vállalják” – mondta.

A csődeljárás alatt levő City Insurance társaságnak nem volt érzékelhető részesedése a lakásbiztosítások piacán, így ebben a szegmensben nem mondható el, hogy eltűntek az olcsó ajánlatok. A kötelező lakásbiztosítás ára rögzített, a fakultatív pedig alakítható, az ügyfél dönti el, hogy milyen káreseményre, milyen értékre köti meg, és például biztosítja-e az ingatlanban levő javakat.

Az ajánlatot a lakás és a benne levő javak értékének függvényében árazzák be.

„Nem lehet azt mondani, hogy egy lakásbiztosítás olcsó vagy drága, hiszen attól függ, hogy az ügyfél mekkora biztonságot akar, és mekkora összeget hajlandó áldozni erre. Gyakorlatilag egy átlagos ház éves biztosítása eltörpül egy szilveszteri minivakáció ára mellett. Száz százalékban nem lehet semmit biztosítani, de általában nem azért kötünk biztosítást, mert használni szeretnénk, hanem abban reménykedünk, hogy nem kerül sor annak érvényesítésére” – részletezte Birtalan József.

Várhatóan növekedni fog az egészségügyi biztosítások száma, fellendül a garanciabiztosítás piaca, vetítette előre a felügyelet tagja. Kifejtette, több tízmilliárd euró érkezik az országba, amit beruházásra kell költeni, minden közberuházásnál kötelező a garanciabiztosítás. Egyelőre a biztosítótól kivett garancialevél olcsóbb, mint a banki garancia, ebből következik, hogy nagyobbak lesznek a biztosítótársaságok bevételei, még úgyis, hogy ez megoszlik közöttük, amelyik ügyesebb lesz, nagyobb szeletet szerez meg a piacból. „Ennek következményeként újabb biztosítók jelenhetnek meg, ami jobb lesz az ügyfeleknek, ám fontos, hogy ezek komolyak legyenek, rendelkezzenek elegendő tőkemennyiséggel, hogy a kártalanításokat fizetni tudják” – szögezte le Birtalan József.