Együtt a család a sajtkészítő műhelyben
Fotó: Makkay József
Évtizedeken keresztül a friss sajtok uralták a romániai piacot. A Nyugat-Európából érkező érlelt sajtok hatására alakult ki az egyre bővülő vásárlói érdeklődés a mi tájainkon is. A györgyfalvi Nagy család új vállalkozása már ennek a keresletnek igyekszik megfelelni.
2020. július 04., 16:282020. július 04., 16:28
2020. július 05., 18:002020. július 05., 18:00
Egyelőre heti húsz kiló, három hónapig érlelt trappista típusú sajtot tudnak előállítani, de a tavaly októbertől üzemelő györgyfalvi sajtkészítő műhely folyamatosan bővíti feldolgozókapacitását. Heti kétnapi, összesen 400 liter tej feldolgozásával a Kolozs megyei kisvállalkozás a kézműves termelők kategóriájába tartozik, amiből a kincses város környékén három hasonló sajtműhely működik.
Nagy Ákossal és feleségével, Nagy-László Kingával nézzük végig a sajtkészítés teendőit. Több sajtos műhelyben jártam az elmúlt években, a györgyfalvi vállalkozás azonban jóval az átlag fölött áll. Egyrészt mert teljesen új létesítmény, ami a piacon beszerezhető legújabb, inoxból készült tartályokkal, 200 liter tej befogadására alkalmas pasztörizálótankkal, hő- és nedvességszabályozással ellátott sajtérlelő pincével és a tej napi ellenőrzésére szolgáló laboratóriumi eszközökkel van felszerelve. Másrészt
Ez kiegészül a melléktermékként előállított ordával, ami ricottaként annyiban különbözik a hagyományos tejterméktől, hogy nem gézben, zsákban csorgatják le, hanem formába öntik, és ettől válik krémesebbé.
Az érlelőpincében értékesítésre váró sajtok. Legalább három hónapot érnek az „óriáskerekek”
Fotó: Makkay József
Megkóstoltam mozzarellajellegű sajtjukat is, amely eredetileg bivalytejből készült, de a györgyfalvi tehéntejes változat is remek. A kisvállalkozók ugyanakkor a fűszeres sajtokkal is próbálkoznak, mivel a piac ezt is keresi. Friss sajtként értékesített első termékeik köménymagos és oreganós kiszerelésben készülnek, egyelőre kis mennyiségben. Miközben a tej pasztörizálását felügyeli, Nagy Ákos arról mesél, hogy a friss sajtokhoz szokott romániai fogyasztóknak nehéz újdonságokat ajánlani. Szerencsére alakulóban van az a réteg, amely érlelt sajtokat fogyaszt, rájuk már lehet számítani. A sajtkészítésnek ezen a területén egyelőre nincs nagy konkurencia, a györgyfalvi kisvállalkozás szép jövő elé néz.
A sajtkészítő műhelynek otthont adó épület sem mindennapi látvány Györgyfalván. A „zöld tetős” beruházás itt azt jelenti, hogy cseréptető helyett fóliasátor áll a földbe épített érlelőpincével összekötött építmény fölött. Az értelmiségi házaspár – a fiatalember néprajzkutatónak tanult, de az elmúlt években más területen dolgozott, a feleség pedig aktív tájkertész – eleve olyan váltást képzelt el, ami hagyományos, ugyanakkor modern is egyben. Ákos arról beszél, hogy nem könnyű egy ilyen vállalkozást beindítani. A házasságuk „előestéjén”, 2017-ben megszületett sajtműhelyterv egy darabig vegetált, a megvalósítást végül romániai kormányforrásokból finanszírozott vállalkozássegítő pályázat indította el.
Nehezítette az indulást, hogy az elején nem kaptak tanácsot az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivataltól, mígnem hatodik próbálkozásra eljutottak egy olyan szakemberhez, aki az épület tervrajzát átalakította, hogy az megfeleljen a hivatal elvárásainak. Ákos szerint, ha az eredeti épületben indítják be a sajtműhelyt, át kellett volna építeni, különben nem kaptak volna élelmiszer-biztonsági engedélyt. A hosszas huzavona végül sikeresen lezárult, és a sajtkészítő működését elfogadta a kolozsvári hivatal állatorvosa is, aki megdicsérte az új vállalkozás tulajdonosait.
– magyarázza Nagy-László Kinga.
Nagy Ákos, a sajtmester. A teljes berendezés vadonatúj
Fotó: Makkay József
A tavaly őszig főállásban Kolozsváron dolgozó Ákos akkor hagyta ott munkahelyét, és tért haza sajtkészítőnek, amikor kislánya megszületett. A váltás azt is jelentette, hogy alkalmazottat tanítanak be, aki segít a napi munkában. Azt tervezik, hogy hetente öt napon át foglalkoznak tejfeldolgozással, jelenleg ugyanis heti egy alkalommal két napra elegendő tejet hoznak egy magyarszováti gazdától, aki harminctehenes állományával termel.
A sajtkészítés egyre felkapottabb foglalkozássá válik Erdélyben. A tejtermelő gazdák körében bizonyos kényszerhelyzet is, mert aki nyers tej értékesítéséből akar megélni, annak több tucat tehenet kell tartania, hogy megérje a befektetés. Önmagában a háztáji tejfeldolgozás azonban nem kecsegtet sikerrel, hiszen
Nagy Ákos úgy látja, nemcsak a gazdák körében, hanem a kisüzemi feldolgozók palettáján is egyre színesebb a kínálat. A friss sajtok készítéséről néhányan megpróbálnak áttérni az érlelt sajtokra, így egyre több francia és svájci recepttel kísérleteznek Erdély-szerte. A györgyfalvi vállalkozó szerint a kísérletezőknek ma sokkal könnyebb dolguk van, mint pár évtizeddel ezelőtt, amikor például a noszolyi érlelt sajt a Beszterce-Naszód megyei település érlelőpincéjének köszönhetően talált olyan mikroklímára és mikroorganizmusokra, amelyek az erdélyi sajtkülönlegesség létrejöttében játszottak fontos szerepet. Ma a sajtüzemek laboratóriumi körülmények között előállított „baktériumadaggal” oldják meg ezt.
Nem mindennapi látvány a Nagy család telephelye
Fotó: Makkay József
A sajtos szakmát egy magyarországi szaktanfolyamon elsajátító Ákos ezzel együtt úgy látja, a sikeres recepteket nem lehet egy az egyben átvenni külföldről. Azokat a mi adottságainkhoz kell alkalmazni, és csak hosszas kísérletezgetés után alakul ki az a végtermék, amelyről a helyi piac mond majd véleményt. „A sajtkészítés olyan, mint a főzés: nagyon sokan próbálkoznak vele, de csak kevesen lesznek elismert szakácsok és sajtkészítők” – fogalmazza meg a tejfeldolgozás egyik nagy titkát a györgyfalvi Nagy Ákos.
Napjaink Európájában – így Romániában és Magyarországon is – nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye, hogy mi, magyarok, románok, európai emberek, be tudjuk-e lakni ezt a földet – jelentette ki Kövér László házelnök Kolozsváron.
Beiktatták tisztségébe pénteken Soós Zoltánt, Marosvásárhely újraválasztott polgármesterét, és a helyi közgyűlés is megalakult, melyben az RMDSZ-nek van a legtöbb képviselője. Soós a parttalan vitáktól hangos képviselő-testület támogatását kérte.
A brassói regionális kórház projektjét az USR-s önkormányzat „túlméretezte”, amikor módosított az eredeti terven – jelentette ki Brassóban tartott pénteki sajtótájékoztatóján az egészségügyi miniszter.
Az új, szakmai kutatások fényében fogalmaz meg javaslatokat a kisebbségi diákok románnyelv-oktatására összpontosító, szakmai szempontú beadvány, amellyel az oktatási minisztériumhoz fordult a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Köröz a rendőrség egy ismeretlen gépkocsivezetőt, aki csütörtök este halálra gázolt egy 67 éves gyalogost Aranyosegerbegy (Viişoara) község területén, majd elhajtott a baleset helyszínéről.
Újabb három F-16 Fighting Falcon típusú vadászgép szállt le csütörtökön az aranyosgyéresi légi támaszponton azok közül, amelyeket Norvégiától vásárolt Románia – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Újrázhat Béres Csaba, a Bihar megyei Székelyhíd jelenleg is regnáló polgármestere, a margittai bíróság ugyanis elutasította az Erdélyi Magyar Szövetség és jelöltje, Boros Dávid fellebbezését.
Személygépkocsit sodort el csütörtökön a vonat a Máramaros megyei Zazár település közelében levő vasúti átjárón; a járműben ülő két személy életét vesztette.
Veszélyes vegyi anyagokat, hamis pénzt és divatárut foglaltak le többek között a rendőrök a szerdán Arad és Temes megyében tartott razzia során.
Különösen nagy tétje van a romániai parlamenti és államfőválasztásnak, és az RMDSZ jó szereplése a garanciája a jó román–magyar kapcsolatoknak is – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Sepsiszentgyörgyön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!