Nincs már olcsó kötelező gépjármű-biztosítás a City Insurance csődje után
Fotó: Jakab Mónika
Az eddigi ár dupláját, sőt akár tripláját is elkérik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításért a romániai cégek. A Krónika által megkérdezett biztosítási bróker szerint az történt, hogy a második legolcsóbbnak számító Euroins felsrófolta az árait a többi biztosító szintjére, és mivel a többség átlagban a legolcsóbb kötvényt választja, ez drasztikus drágulásként csapódik le.
2021. október 14., 07:392021. október 14., 07:39
Néhány héttel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) piacán addig vezetőnek számító City Insurance biztosítótársaság működési engedélyének megvonása után jelentősen megnövekedtek az árak. A Ziarul Financiar gazdasági napilap elemzése szerint
Azóta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ára átlépte az 1000 lejes határt, ez bizonyos kötvények esetében az ár megkétszereződését, akár megháromszorozódását is jelenti.
A City Insurance működési engedélyének bevonása után az Euroins maradt a legnagyobb játékos az RCA piacán, ennél a biztosítónál 1048 lejbe kerül egy hat hónapos kötvény egy 25 és 30 év közötti gépkocsivezetőnek, B0-ás bonus-malus rendszerbeli besorolásban, egy 2016-os gyártású, 1598 köbcentis hengerűrtartalmú gépkocsira. Ugyanez a kötvény ugyanennél a biztosítónál néhány héttel korábban még 590 lejbe került.
„A biztosítótársaságok többsége csekély mértékben drágított, viszont a piacvezetővé előlépett Euroins jelentősen megemelte az árait. Mivel az ügyfelek többsége a legolcsóbb ajánlatot választja, úgy érzékelik, hogy drasztikus drágítás következett be a piacon” – értékelte a kialakult helyzetet megkeresésünkre Lőrincz Lehel, a Transilvania Broker ügyvezetője. Hozzátette,
Ugyanakkor vannak kategóriák, melyeknél mindenki számottevően drágított, például a tehergépkocsik esetében, hiszen azokért nem „harcolnak” a biztosítók. A tehergépkocsik által okozott károk ugyanis általában óriásiak, ezért a biztosítók ódzkodnak, hogy ezekre kössenek kötelező felelősségbiztosítást, így növelik az árakat. Az eddigi 10 ezer lejes kötvény most már 14 ezer lejbe kerül.
„Egyértelműen felmentek az árak, kategóriánként változik, hogy milyen mértékben, de valóban kétszeres-háromszoros emelkedés is tetten érhető” – vont mérleget Lőrincz Lehel. Hozzátette, leginkább az egy hónapos, illetve a féléves lejáratú kötvények drágultak, sok esetben elenyésző a különbség árban a féléves és az egyéves lejáratú között, így érdemes az utóbbit választani.
A bróker emellett azt ajánlja, hogy
„Ezért ugyan felárat kell fizetni, biztosítótársaságonként változóan 80–200 lejjel is többe kerül, de ebben az esetben nem kell azért aggódni, hogy ha olyan gépkocsi okoz nekünk kárt, melynek a biztosítása a City Insurance-nél van, és több hónapot kell várni a kárrendezésre” – irányította rá a figyelmet Lőrincz Lehel.
Hasonlóképpen látja a drasztikusnak ható drágulást Birtalan József, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja. Kérdésünkre aláhúzta: a túl alacsony árak egyszerűen fenntarthatatlannak bizonyultak, hiszen fizetésképtelenségbe sodródott a cég, amelyik áron alul adta a kgfb-t. „Nincsenek csodák. Tudjuk, milyen gyakorisággal történik káresemény, mennyi az átlagkár, ha a bevételek nem fedezik ezek rendezését, bekövetkezik a fizetésképtelenség, mint ahogy történt a City Insurance esetében. Abból kell kiindulni, hogy ha korrekt módon működik a piac, ez a drágulás kódolva volt” – fogalmazta meg a szakember. Hangsúlyozta,
Nem mindegy. A szakemberek azt ajánlják, hogy aki hatékony és gyors kárrendezést szeretne, válassza a közvetlen elszámolás lehetőségét
Fotó: Hargita megyei tűzoltóság
„A biztosítótársaságoknak olyan szintre kell beárazniuk, hogy ha nincs is hasznuk, legalább a költségeiket fedezni tudják, ez csak így fenntartható. Minden biztosítónak így kellene működnie, amelyiknek nem ez volt az üzletpolitikája, az volt a sajnálatos kivétel. A City csődjének mindenképpen van hatása az árakra, ám ez egy idő után lecseng” – fejtette ki Birtalan. Rámutatott: az Astra és Carpatica korábbi csődje után a tapasztalat azt mutatja, hogy kialakul két-három hullám, amikor emelkednek az árak, majd egy alacsonyabb szinten stabilizálódnak. Viszont semmiképpen nem mehetnek vissza arra szinte, amit a „City-korszakban” a legalacsonyabb árak jelentettek, mert az gazdasági szempontból nem fenntartható.
Tehát úgy árazzák be a termékeiket, hogy a portfóliójukban mennyi kgfb-t akarnak, hiszen az egy kockázatos üzletág. „Szerencsére még mindig van érdeklődés iránta, az Euroins valószínű azért növelte meg nagyobb mértékben az árait, mert bizonyos kategóriákban nem akar nagyobb részesedést” – véli az ASF tagja. Mint magyarázta, megoszlik a piac a gépkocsi-kategóriák, a hengerűrtartalom, az autó és a sofőr kora, a bonus-malus besorolás szerint. A pénzügyi felügyelet heti lebontásban követi a piac alakulását, de mivel hatalmas a szórás, nehéz értelmezni az adatokat – jegyezte meg.
Kérdésünkre, Birtalan arra is kitért, hogy a City Insurance ellen még nem indult el a csődeljárás, ez már a bíróságra tartozik, a Pénzügyi Felügyelet szeptember végén benyújtotta az arra vonatkozó kérelmet. Az ASF tagja egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a kifizetések már nincsenek a csőd-
eljáráshoz kötve, hiszen érvénybe lépett az új jogszabály, amely kimondja, hogy
A 60 napra azért van szükség, hogy a garanciaalap felkészülhessen, átvegye, felleltározza az iratcsomókat, elvégezze a szükséges pótlólagos kárfelmérést. Jelenleg irodákat nyit, embereket alkalmaz, hogy mindezt megtehesse.
A csődeljárás elindításának kezdete abból a szempontból releváns, hogy az attól számított 90 nap után veszítik hatályukat a City Insurance-nél megkötött biztosítások. Ezek ebben a pillanatban érvényben vannak a rendőrség előtt, és kárrendezés szempontjából is. Van ugyanakkor olyan, amelyiknek a hatálya közben magától lejár, és vissza is lehet mondani, de érvényét különben csak a csődeljárás elindításától számított 90 nap után veszíti.
„A kárrendezés, a kifizetés nem ehhez van kötve” – szögezte le a szakember. Kérdésünkre hozzátette, a közvetlen kifizetésről szóló rendelkezés nincs hatályban, azt sürgősségi kormányrendelettel lehetne rendezni. Opcionálisan választható, a biztosítók üzletpolitikájától függően 10–15–20 százalékos felárral. Birtalan azt javasolja, ilyen esetben érdemes megvizsgálni, hogy az adott biztosítótársaságnak milyen a kárfelmérő hálózata. „Falvakon, kisvárosokban ez lényeges szempont, mert ha a gépkocsit nagyobb távolságra kell szállítani kárfelmérésre, az időbe és pénzbe kerül. A közvetlen kifizetésnek éppen az az értelme, hogy minél jobb szolgáltatásban részesüljön az ügyfél” – szögezte le Birtalan József.
Megvennék a City Insurance portfólióját
Fordulat következett be a City Insurance ügyében, most már több romániai és külföldi cég is jelezte, hogy megvásárolná a portfólióját. Az elemzők szerint a befektetőket nem a meglevő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások érdeklik, hanem az adatbázis számít aranybányának. Az Economica.net gazdasági portál szerint az Allianz Țiriac is érdeklődik, a másik „kérő” egy fintech cég, amely így törne be a romániai biztosítások piacára, ám egyelőre nem járult hozzá, hogy a kilétét felfedjék. A City Insurance portfóliójában hárommillió kgfb-szerződés szerepel, ezek vagy maguktól lejárnak, vagy a csődeljárás elindítása után 90 nappal átkerülnek a Biztosítási Garanciaalaphoz. Az adatbázis viszont aranyat ér, hiszen ha az adatvédelmi szabályok miatt közvetlenül nem is használhatók az ügyfelek adatai, a statisztikákból a biztosítók rengeteg hasznos információhoz jutnak, például hogy milyen kategóriákban történik több kár, és hol a legkevesebb.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Év eleje óta több mint 670 millió italcsomagolást váltottak vissza a fogyasztók Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül, a rendszert működtető RetuRO vállalat pedig 50 000 tonna csomagolást már átadott az újrahasznosító állomásoknak.
Az elhúzódó választási ciklus valószínűleg legalább 2025 második feléig késleltetni fogja a további költségvetési konszolidációs intézkedéseket, és további intézkedések nélkül a 2025-re a GDP 7,5 százalékára várt hiánycélt kockázatok terhelik.
A nagy adófizetők közül 44-nek volt adóhátraléka 2024 végén, összesen 3,23 milliárd lej értékben – közölte szerdán az Országos Adóhatóság (ANAF).
4 hozzászólás