Zsebbe vág. A villamosenergia drágulását érzik meg a legtöbben
Fotó: Jakab Mónika
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz, mivel a kormány „levette az ársapkát”. Ami a gépjármű-felelősségbiztosítások felső határának lejártát illeti, a szakemberek szerint nem lesz jelentős emelés.
2025. július 01., 14:042025. július 01., 14:04
Jelentősen megemeli a villanyszámlák értékét az a tény, hogy a kormány július elsejétől megszüntette az árakat kordában tartó árplafont.
Mint ismeretes, az elmúlt években az energiapiac szabályozott volt, és a fogyasztók a fogyasztástól függően maximált árakat fizettek, például havi 100 kWh fogyasztásig 0,68 lej/kWh-t, 100 és 200 kWh közötti fogyasztás esetén 0,8 lej/kWh-t.
Július 1-jétől a kormány eltörölte ezeket az árplafonokat. Így ettől az időponttól kezdve a legtöbb fogyasztó számára jelentősen emelkedni fognak az árak. A Hidroelectrica például olyan árakat kínál, amelyektől 52–64 százalékkal nőhet a számla értéke. Más szolgáltatóknál azonban akár 130 százalékos is lehet a drágulás, éppen ezért érdemes alaposan szétnézni a „villanypiacon”, hogy melyik szolgáltatót válassza az ember.
a becslések szerint 80 és 130 százalék közötti mértékben, mivel ők eddig 0,68 lej/kWh kedvezményes tarifát fizettek – írja az Economisi.ro. A közepes fogyasztók (100–255 kWh/hó), akik eddig 0,80 lej/kWh-t fizettek, 34–50 százalékos növekedést fognak tapasztalni.
A növekedés nagyfogyasztókat (255 kWh/hónap felett) érinti a legkevésbé, ők eddig 1,3 lej/kWh-t fizettek, a becslések szerint mindössze 2 százalékos emelkedésre kell készülniük.
A legsérülékenyebb kategóriák viszont kivételt jelentenek: az arra jogosultak 2025. július 1-jétől havi 50 lej összegű támogatást kaphatnak majd a villanyszámlájuk kifizetésére.
A hivatalos számítások szerint országszerte több mint 2,1 millió háztartás juthat majd hozzá ehhez a támogatáshoz.
Miután a hónap végén több ársapka is hatályon kívül kerül, a július drágulásokat hozhat.
Szintén 2025. július 1-jétől szűnt meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb/RCA) díjakra vonatkozó árplafon, ám a Pénzügyi Felügyelet (ASF) nem számít hirtelen áremelkedésre.
Mint ismeretes, a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó felső határt a díj 6,8 százalékában határozták meg, a biztosítási alkuszok jutalékát pedig legfeljebb 8 százalékban – ez a szabályozás szűnik most meg.
mind a biztosítók, mind pedig tágabb értelemben az egész piac számára, és nem válhatnak indokolatlan teherré a fogyasztók számára. Az ASF célja továbbra is a piac pénzügyi stabilitása és a fogyasztóvédelem közötti egyensúly fenntartása az átmeneti időszak alatt” – nyilatkozták a Pénzügyi Felügyelet illetékesei minap a Digi24-nek.
Eredetileg – amint arról korábban több ízben is írtunk – az alapélelmiszerek árréskorlátozása is megszűnt volna július elsejétől, ami szakértők szerint bizonyára az árak megugrásához vezetett volna.
Mint ismeretes, az alapvető élelmiszerek maximális árrését 2023 augusztusától 20 százalékra korlátozták, miután abban az évben ugrásszerű drágulások voltak. Az intézkedést eredetileg 2023 végéig tervezték, de meghosszabbították az időtartamát, és kiterjesztették más élelmiszerekre is, és két évvel később, 2025. június 30-án járt volna le, azonban a múlt héten a kormány 2025. szeptember 30-ig meghosszabbította a korlátozást.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás