A Daimler visszahív szervízelésre több mint hárommillió Mercedes-Benz típusú gépkocsit – közölte kedden a német autógyártó társaság.
2017. július 18., 21:332017. július 18., 21:33
2017. július 18., 22:202017. július 18., 22:20
A Daimler azután határozott a visszahívásról, hogy a versenytárs Volkswagennél (VW) kirobbant dízelbotrányhoz hasonló visszaélés gyanújába került.
A társaság mintegy 220 millió eurót fordít a károsanyag-kibocsátást érintő beavatkozásra, amelyet ingyenesen végeznek el. A visszahívás a következő héten kezdődik, és az autók nagy száma miatt várhatóan hosszabb ideig tart majd – áll a közleményben. Hozzátették, hogy az intézkedést a német hatóságokkal szoros együttműködésben végzik el.
A társaság igazgatóságának elnöke, Dieter Zetsche hangsúlyozta, hogy bizonytalanságot kelt a VW 2015-ben kirobbant dízelbotránya nyomán indult „közéleti vita a dízelmotorokról, különösen a mi fogyasztóinknál". A Daimler ezért nemcsak a több mint hárommillió kocsi ingyenes átalakításával, hanem egy „teljesen új dízelmotorcsalád gyors piaci bevezetésével" is igyekszik megerősíteni a dízeltechnológia iránti bizalmat, amely „meggyőződésünk szerint továbbra is szilárd eleme lesz a meghajtási rendszerek összességének, nem utolsósorban az alacsony szén-dioxid-kibocsátás miatt" – mondta a Daimler vezetője.
A német közúti közlekedési hatóság (KBA) a VW dízelbotránya miatt indított vizsgálatai feltűnően magas nitrogén-oxid-kibocsátást mutattak ki egyes Mercedes-modelleknél, amelyekben egy szerkezet a külső hőmérséklet függvényében – hideg időben – csökkentheti a kipufogógáz tisztítását végző berendezés teljesítményét. A Daimler indoklása szerint ez a megoldás a motor károsodásának elkerülését szolgálja. Az ügy végül megegyezéssel zárult, a gyártó vállalta, hogy önként visszahív 274 ezer autót, és módosítja a káros anyag tisztítását végző berendezést szabályozó szerkezet beállításait.
A társaság keddi közleményei szerint ezt a márciusban indított, és nagyjából 45 százalékban már elvégzett visszahívási akciót terjesztik most ki. Az ügy közvetlen előzménye a stuttgarti ügyészség vizsgálata, amelyet – a hatóság közleménye szerint – a Daimlernél dolgozó „ismert és ismeretlen" személyek ellen indítottak dízelüzemű autók károsanyag-kibocsátásával kapcsolatos manipuláció és jogsértő reklám gyanúja miatt.
Ebben a vizsgálatban német sajtóértesülések szerint arra utaló adatokat tártak fel, hogy a társaság 2008-tól 2016-ig nagyjából egymillió olyan autót és kisbuszt adott el, amelynek motorja vizsgálati körülmények között a maximálisan engedélyezettnél kevesebb káros anyagot termel, a forgalomban viszont többet.
A szövetségi közlekedési minisztérium az előző héten az ügyészség megállapításai nyomán berendelte a Daimler képviselőit a dízelbotránnyal foglalkozó minisztériumi bizottság elé. A tárca tájékoztatása szerint a megbeszélésen Ola Källenius fejlesztési igazgató ismertette a Daimler álláspontját, miszerint a társaság a jogi előírásoknak megfelelően tevékenykedik. A minisztérium pedig úgy döntött, hogy további Daimler-gyártmányok ellenőrzésére utasítja a KBA-t.
A dízelbotrány 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!