Futárok egy kolozsvári gyorsétterem előtt. Szinte minden élelmiszerre megnőtt az internetes kereslet
Fotó: Rostás Szabolcs
Országszerte virágzik az online kereskedelem: egyre több kistermelő, élelmiszer-feldolgozó cég és étterem kínálja termékeit a virtuális térben. Noha a szükséges élelmiszer-biztonsági engedélyek megszerzése nem túl nehéz, sokan mégis a könnyebnek tűnő, illegális forgalmazást választják. Szakemberrel jártuk körül ennek kockázatait.
2020. április 19., 08:142020. április 19., 08:14
Egyre több település termelői közössége létesít megrendelési felületet online vásárláshoz közösségi oldalakon, de megszaporodtak az erre szakosodott honlapok is, ahol friss primőröktől gyökérzöldségig, gyümölcsökig, savanyított káposztától házi laskáig és tojásig gyakorlatilag minden beszerezhető. A bárányhúsfogyasztás szezonjában sokan kínálnak friss húst, de felpörgött a különböző vágott háziszárnyasok – tyúk, pulyka, kacsa, lúd, gyöngytyúk, sőt fácánhús – és házi sertésreceptek alapján készített termékek internetes forgalmazása is.
A vesztegzár alá került lakosság ellátása immár nemcsak a házhoz történő élelmiszer-szállítás eddigi „nagyüzemeinek”, az áruházláncoknak a felségterülete maradt, hanem egyre több kistermelő és háztáji élelmiszer-feldolgozó lát fantáziát a fogyasztói szokások gyors változásának kielégítésében. Ami örvendetes, ha a kistermelők és gazdaközösségek is beszerzik az ehhez szükséges élelmiszer-biztonsági engedélyeket, hogy az élelmiszer-termelés és online kereskedelem törvényes keretek között működjék. Jelenleg ugyanis sokan megpróbálnak a zavarosban halászni:
„Abból az alapállásból kell kiindulni, hogy magánszemély nem forgalmazhat közfogyasztásra feldolgozott élelmiszert. Otthon levágott háziállat húsát, otthon készített laskát, süteményt, savanyúságot, bármilyen élelmiszert, ami úgy jön létre, hogy az alapanyagot megváltoztatják, azaz feldolgozzák, csak saját, családi használatra szabad felhasználni. Ezek bármilyen típusú kereskedelemben történő forgalmazása kihágásnak minősül, és több ezer lejes büntetést von maga után, ha a hatóság kideríti az illegális árus kilétét” – foglalja össze az élelmiszer-forgalmazás egyik alapszabályát dr. Örsi Csaba, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakosztályvezetője, aki Háromszék élelmiszeripari egységeinek engedélyeztetéséért felel.
Fotó: Haáz Vince
A székelyföldi szakember szerint
Ezért érthetetlen sok kistermelő vagy ügyeskedő viszonteladó hozzáállása a piac változásához, amikor a törvényes utak megkerülésével próbálnak kereskedni. Örsi szerint a megyei hivatalok szakemberei nyitottak és segítőkészek a hozzájuk forduló termelőkhöz. Az érdeklődő gazdának beadványban kell megkeresnie a területileg illetékes hivatalt, ahol minden további részletről felvilágosítják. Kisüzemi körülmények között a minimálisan szükséges feltételek biztosítása mellett viszonylag könnyű megszerezni a szükséges engedélyt, és innentől fogva az élelmiszer-feldolgozó gazda legálisan forgalmazhatja termékeit.
Az állattenyésztő gazdák számára a legnagyobb kihívás az állatok levágása. Amint lapunk hasábjain erről már szó esett, sok a bonyodalom a kis vágóhidak beindítása körül. Örsi Csaba a farmon belüli vágópont engedélyeztetését tartja célravezetőnek, amikor disznót, marhát, juhot vagy néhány száz szárnyast, nyulat szeretne levágni és feldolgozni saját állományából a gazda. Ezt a típusú vágóhidat a legkönnyebb bejegyeztetni Romániában, hiszen a beruházáshoz minimális feltételek kellenek,
Mivel egyre inkább terjednek a hagyományos receptek alapján készült hústermékek, az élelmiszeriparnak ez a területe is sok termelőt vonz. A szakember szerint a feldolgozásra kerülő húsnak minden esetben legálisan működő vágóhídról kell származnia. Ha a gazda mangalicasertést vagy más, háztájiban nevelt állat húsát akarja feldolgozni, azt is vágóhídon kell levágnia, és a saját kisüzemében fel tudja használni végterméknek. Természetesen a kisüzemnek is rendelkeznie kell az élelmiszer-bizonsági hatóságtól származó engedéllyel.
Az élelmiszeriparban a húsfeldolgozás alapanyagának ellenőrzését övezik a legszigorúbb feltételek.
Az ellenőrzés pedig kiterjed az állat származására és a korábbi gyógyszeres kezelésekre is.
Fotó: Kristó Róbert/archív
Az online kereskedelemben az élelmiszerek házhoz szállításának is törvényes szabályai vannak, amit valamennyi forgalmazónak be kell tartania. „Az élelmiszerek szállításának alapszabálya, hogy az árut olyan hőmérsékleten kell szállítani, amilyen hőfokon az üzletben vagy a raktárban tárolják. A mélyfagyasztott húsként vásárolt áru fagyasztott állapotban kell megérkezzen a vevőhöz, a friss húst pedig olyan hőmérsékleten kell kivinni a vásárlóhoz, mint ahogyan a hűtőszekrényben eláll bizonyos ideig” – magyarázza a húsáruk szállításának feltételeit dr. Örsi Csaba állatorvos. Ehhez megfelelő jármű kell: a húsforgalmazással foglalkozó cégek másként nem kaphatnak ilyen szolgáltatásra élelmiszer-biztonsági engedélyt.
Külön kategóriát képez a félkész és készételek megrendelésre történő házhoz szállítása. A szakember szerint
Éppen a koronavírus-járvány okozta robbanásszerű online kereskedelem késztette arra az országos állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóságot, hogy gyors megoldást találjanak a kialakult helyzetre, így az a döntés született, hogy a készételt forgalmazó cégeknek külön engedélyt kell kiváltaniuk online forgalmazásra. Az ételszállítás élelmiszer-biztonsági felelőssége az új helyzetben az ételt előállító étteremé. Egyféle ex-lex állapot ez, amit valószínűleg később fognak szabályozni a hatóságok. Tény azonban, hogy romlandó hús-árut törvényesen továbbra is csak megfelelő hűtőkocsival lehet a raktárból a megrendelőhöz szállítani.
A savanyúsággyártó kisvállalkozónak is az internet a piaca
Papp Levente kolozsvári vállalkozó Állomás téri savanyúságstandja előtt pár éve még sorok kígyóztak, hiszen nemcsak a környékről, hanem a város távolabbi negyedeiből is eljártak ide a vásárlók savanyú és reszelt káposztáért, uborkáért, paprikáért. Összesen mintegy 10-12 savanyított zöldséget forgalmaznak. A környék átrendezése miatt nehézkessé vált itteni üzletük fenntartása, ezért eldöntötték, vendéglőknek szállítanak savanyúságot. Az üzlet bejött, a savanyúságokból sok étteremnek a Papp családi vállalkozás lett a fő beszállítója. A felfele ívelő kereskedelemnek vetett véget a koronavírus-járvány, és március elejére hatalmas eladatlan készlet állt a raktárukban. Nem tudták, mihez kezdjenek. Ekkor született az ötlet, hogy a Kolozs megyei termelők egyik Facebook-fórumán hirdessék kínálatukat. „Az egész családot meglepte a hatalmas érdeklődés. Egyszerre zúdulni kezdtek a megrendelések, csak kapkodtuk a fejünket. Az első napokban még kiszállítottam a megrendelt árut, de később már csak két-három nap múlva tudtam teljesíteni a kéréseket. Péntek délutánig még sok a megrendelés, majd meglátjuk, mi lesz a román húsvét után” – magyarázza Papp Levente. A szüleivel közösen fenntartott családi vállalkozásnak kapóra jött a házhoz szállítás, és már elkezdtek azon gondolkodni, hogyan tudják vállalkozásukat a járvány utáni időszakban is ebbe az irányba fejleszteni. Visszatérnének az éttermi kereslethez is, azonban Papp szerint jól látható, hogy a fogyasztói szokások ebbe az irányba változnak, tehát az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó cégek közül is egyre többen fognak ebből hasznot húzni. A vállalkozó szerint a házhoz szállító nagy cégek – Eats, Glovo, Food Panda és mások – túl drágán dolgoznak ahhoz, hogy az élelmiszer-feldolgozó kisebb vállalatoknak megérje, ezért valószínűleg sok cég saját embereket fog erre a célra alkalmazni. Az élelmiszer-biztonsági előírásokkal kapcsolatban Papp Levente úgy fogalmazott, aki ezen a területen dolgozik, annak be kell szereznie az ehhez szükséges engedélyeket, de ez nem okoz különösebb gondot egy vállalkozó számára.
Összesen 18 millió lejre bírságolt az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) három vállalatot a villamosenergia-nagykereskedelmi piaci tranzakciók szabályainak megsértése miatt.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!