Fotó: Biró István
2010. november 01., 08:502010. november 01., 08:50
Két százalékkal csökkent a munkanélküliség Kovászna megyében az elmúlt egy hónapban. A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség nyilvántartásából kétezer munkanélküli került ki, és így 8,32 százalékra csökkent a mutató.
A frissen végzettek egy része talált munkahelyet, vagy egyetemen folytatja tanulmányait, ők már nem gyarapítják az állástalanok számát. Ugyanakkor Kovászna megyében az elmúlt időszakban hozzávetőleg hatszázan helyezkedtek el a készruhagyárakban, az építőiparban és a kereskedelemben. Kelemen Tibor, a helyi munkaerő-elhelyezésiügynökség igazgatója elmondta, két hónappal ezelőtt még közel tízezer munkanélküli szerepelt a nyilvántartásban, a számuk most 7700-ra csökkent, de közülük csak 3700-an kapnak állami segélyt.
A munkanélküliség leginkább a 25 év alattiakat és a 45 év felettieket sújtja, hiszen a szakmai gyakorlat nélküli fiatalokat, a kevésbé keresett szakmával rendelkező vagy szakképzetlen idősebbeket alkalmazzák a legnehezebben. A munkanélküliek 60 százaléka középfokú végzettséggel rendelkezik, és mindössze 10 százalékuknak van felsőfokú végzettsége. Nagyon sok munkanélküli írástudatlan, nem tudják kitölteni a szükséges űrlapokat, vagy nem értenek románul, ezért a román munkaadókkal nem tudnak megegyezni.
Az igazgató elmondta, a munkanélküliek között nagyon sok a roma nemzetiségű, a segélyben részesülő és a már semmilyen támogatásra nem jogosult állástalanok között több mint 3000 roma van. Kelemen Tibor hangsúlyozta, Kovászna megyében továbbra is a nadrággyárak a legnagyobb munkaadók. Az ügynökség és a baróti polgármesteri hivatal megoldásokat keres, hogy biztosítsák negyven baróti ingázásást, akik a sepsiszentgyörgyi nadrággyárakban vállalhatnak munkát.
Novemberben a Kovászna megyei híd- és útjavító vállalat válik meg ötven alkalmazottjától, további leépítésekre azonban nem számítanak. Ugyanakkor Kelemen Tibor elmondta, a háromszéki fizetések továbbra is a legalacsonyabbak között vannak az országban: míg az országos átlagbér havi 1700–1800 lej, addig Kovászna megyében az átlagfizetés mindössze 1137 lej.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan.
A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
A pénteken jegyzett évi 7,29 százalékról 7,10 százalékra csökkent hétfőn a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.