Nettó összegben korántsem látványosak a minimálbér-emelések
Hiába haladja meg januártól a romániai minimálbér bruttó összegben a magyarországit, ha a járulékok kifizetési kötelezettségének a munkavállalóra terhelése nyomán nálunk „vesz el” a legtöbbet az összegből az állam.
2019. december 18., 11:552019. december 18., 11:55
Hiába emelkedik szépen Romániában a bruttó minimálbér, ha az alkalmazottak tulajdonképpen annál sokkal kisebb összeget kapnak kézbe, mivel két éve Romániában a fizetésre kiszámolt járulékok nagy részét a munkavállalóra tették át, ez viszont azt eredményezi, hogy nálunk vannak a legnagyobb a különbségek a bruttó és a nettó fizetések között – irányította rá a figyelmet a valóságra Debreczeni László. Az adószakértő azt követően nyilatkozott a Krónikának, hogy a Ziarul Financiar pénzügyi lap minap közölt egy elemzést, ami szerint a januárban esedékes minimálbér-emeléssel az összeg meghaladja a magyarországi legkisebb fizetés szintjét. Mint ismeretes, a kormány jövő évtől bruttó 2230 lejre növeli a jelenlegi bruttó 2080 lejes minimálbért.
Az elemzők az Országos Előrejelzési Bizottság középárfolyamával számoltak, így a jelenlegi romániai bruttó minimálbér 464 euró, ez jövőtől már 495 euróra növekszik, miközben Magyarországon 464 euró.
– részletezte Debreczeni László. Rámutatott, ha a kézbe kapott fizetést vizsgáljuk, az Európai Unió tagállamai között Románia csak Bulgáriát előzi meg, a déli szomszédjánál ugyanis 222 euró idén a nettó minimálbér. „Az európai országokban az adórendszer olyan, hogy a fizetésre céges és személyi járulékokat számolnak, ez különböző arányokban megoszlik. Románia az egyetlen, ahol a munkaadónak csak 2,25 százalékot kell fizetnie. Amikor két évvel ezelőtt Romániában ezt a módosítást bevezették, egy csellel szépen felvitték a minimálbért, de ez csak fiktív növekedés volt, az összeg, amit az alkalmazottak kézbe kapnak, nem növekedett ilyen mértékben” – hangsúlyozta az adószakértő.
Mint kérdésünkre kifejtette, szerinte az építkezésben alkalmazott ágazati minimálbér növelése nem indokolt, hiszen mindenképpen kénytelenek voltak tisztességesen megfizetni alkalmazottaikat, ha meg akarták tartani őket. Debreczeni László szerint az építkezési minimálbér növelése inkább annak a kifehérítését ösztönözte, vagyis hivatalosan adták ki azt a pénzt, aminek korábban egy részét „borítékban” kapták meg az alkalmazottak.
– fogalmazott megkeresésünkre hasonlóképpen Göncz Attila háromszéki vállalkozó. Hozzátette, az ő cégénél már évek óta senki nem kap minimálbért. „Ha azt akarjuk, hogy a nálunk megszerzett tudást, tapasztalatot ne külföldön hasznosítsák, akkor emelni kellett a fizetéseket” – mondta az üzletember. Meglátása szerint az ágazatban eddig sem adott egyetlen cég sem minimálbért, ha meg akart maradni a piacon, azt viszont ő is elismerte, hogy korábban előfordulhatott:
Az adókedvezmény segített abban, hogy kifehéredjen a jövedelem, sőt a cégek többsége az adókedvezménnyel megtakarított pénzt is bérekre fordította – fogalmazott Göncz Attila. Kiemelte egyúttal: a bruttó 3000 lejes ágazati minimálbér az adókedvezménnyel együtt 2300 lejes nettót jelent, közben egy szakmunkás 5000–5500 lejt kap kézbe, különben elmegy külföldre.
„Németországban 2-3 ezer eurós bérek vannak az építkezésben, ebből 1500 eurót már félre tudnak tenni havonta. Nekünk arra kell törekednünk, hogy az itthoni fizetésből is legalább 700 euró megmaradjon a költségek kifizetése után. Csak így tudjuk maradásra bírni a szakképzett munkaerőt, sőt ilyen körülmények között még a külföldön dolgozók is megfontolják, hogy hazatérjenek ” – osztotta meg tapasztalatait a vállalkozó, aki amúgy abban bízik, hogy az ünnepekre hazaérkező munkások egy része a jelenlegi körülmények között itthon is marad.
Az idei első negyedévben 9148 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,7 százalékkal nagyobb mint 2024 ugyanezen időszakában; a kiadások az összeg 83,8 százalékát kitevő 7667 lejt vittek el – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A járművezetőknek szeptember 1-jétől többet kell fizetniük az útadómatricáért, ahogyan az útdíjat be nem fizetőkre kiszabott bírságok összege is nő.
Nicușor Dan államfő kihirdette az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvényt.
Felvásárolta a kolozsvári EnergoBitet a francia energetikai nagyvállalat, a Vinci – adta hírül az Economica.net gazdasági portál a cég közleménye alapján.
A kormány elfogadta a fejlesztési minisztérium javaslatát, amelynek értelmében augusztus 1-jétől megszűnik az ülésjáradék a területi közrendi hatóság (ATOP) tagjai számára – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ sajtóirodája.
Jelentősen csökkent júniusban a román gazdasággal szembeni bizalom indexe, a mutató jelenlegi szintje a recesszió kockázatát jelzi – közölte csütörtökön a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
Az S&P Global nemzetközi hitelminősítő szerdán megerősítette Románia BBB-/A-3 szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, és a hozzá rendelt negatív kilátás is maradt.
Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes szerda este a B1 televízióban nyilvánosan bírálta a CFR személyszállító ágazata vezérigazgatójának, Traian Preoteasának a közelmúltban tett kijelentéseit a havi 11 ezer eurót meghaladó jövedelméről.
Új időszámítást jelent a romániai idegenforgalomban, hogy a kormány idén módosította a közalkalmazottak üdülési csekkjeire vonatkozó rendelkezést, és nem jár automatikusan mindenkinek az összeg.
Elkezdődhet az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes és Bihar közötti szakaszának építése, miután a közúti beruházásokért felelős társaság szerdán kiadta az engedélyt a munkálatok elindítására.
szóljon hozzá!