Nettó összegben korántsem látványosak a minimálbér-emelések
Hiába haladja meg januártól a romániai minimálbér bruttó összegben a magyarországit, ha a járulékok kifizetési kötelezettségének a munkavállalóra terhelése nyomán nálunk „vesz el” a legtöbbet az összegből az állam.
2019. december 18., 11:552019. december 18., 11:55
Hiába emelkedik szépen Romániában a bruttó minimálbér, ha az alkalmazottak tulajdonképpen annál sokkal kisebb összeget kapnak kézbe, mivel két éve Romániában a fizetésre kiszámolt járulékok nagy részét a munkavállalóra tették át, ez viszont azt eredményezi, hogy nálunk vannak a legnagyobb a különbségek a bruttó és a nettó fizetések között – irányította rá a figyelmet a valóságra Debreczeni László. Az adószakértő azt követően nyilatkozott a Krónikának, hogy a Ziarul Financiar pénzügyi lap minap közölt egy elemzést, ami szerint a januárban esedékes minimálbér-emeléssel az összeg meghaladja a magyarországi legkisebb fizetés szintjét. Mint ismeretes, a kormány jövő évtől bruttó 2230 lejre növeli a jelenlegi bruttó 2080 lejes minimálbért.
Az elemzők az Országos Előrejelzési Bizottság középárfolyamával számoltak, így a jelenlegi romániai bruttó minimálbér 464 euró, ez jövőtől már 495 euróra növekszik, miközben Magyarországon 464 euró.
– részletezte Debreczeni László. Rámutatott, ha a kézbe kapott fizetést vizsgáljuk, az Európai Unió tagállamai között Románia csak Bulgáriát előzi meg, a déli szomszédjánál ugyanis 222 euró idén a nettó minimálbér. „Az európai országokban az adórendszer olyan, hogy a fizetésre céges és személyi járulékokat számolnak, ez különböző arányokban megoszlik. Románia az egyetlen, ahol a munkaadónak csak 2,25 százalékot kell fizetnie. Amikor két évvel ezelőtt Romániában ezt a módosítást bevezették, egy csellel szépen felvitték a minimálbért, de ez csak fiktív növekedés volt, az összeg, amit az alkalmazottak kézbe kapnak, nem növekedett ilyen mértékben” – hangsúlyozta az adószakértő.
Mint kérdésünkre kifejtette, szerinte az építkezésben alkalmazott ágazati minimálbér növelése nem indokolt, hiszen mindenképpen kénytelenek voltak tisztességesen megfizetni alkalmazottaikat, ha meg akarták tartani őket. Debreczeni László szerint az építkezési minimálbér növelése inkább annak a kifehérítését ösztönözte, vagyis hivatalosan adták ki azt a pénzt, aminek korábban egy részét „borítékban” kapták meg az alkalmazottak.
– fogalmazott megkeresésünkre hasonlóképpen Göncz Attila háromszéki vállalkozó. Hozzátette, az ő cégénél már évek óta senki nem kap minimálbért. „Ha azt akarjuk, hogy a nálunk megszerzett tudást, tapasztalatot ne külföldön hasznosítsák, akkor emelni kellett a fizetéseket” – mondta az üzletember. Meglátása szerint az ágazatban eddig sem adott egyetlen cég sem minimálbért, ha meg akart maradni a piacon, azt viszont ő is elismerte, hogy korábban előfordulhatott:
Az adókedvezmény segített abban, hogy kifehéredjen a jövedelem, sőt a cégek többsége az adókedvezménnyel megtakarított pénzt is bérekre fordította – fogalmazott Göncz Attila. Kiemelte egyúttal: a bruttó 3000 lejes ágazati minimálbér az adókedvezménnyel együtt 2300 lejes nettót jelent, közben egy szakmunkás 5000–5500 lejt kap kézbe, különben elmegy külföldre.
„Németországban 2-3 ezer eurós bérek vannak az építkezésben, ebből 1500 eurót már félre tudnak tenni havonta. Nekünk arra kell törekednünk, hogy az itthoni fizetésből is legalább 700 euró megmaradjon a költségek kifizetése után. Csak így tudjuk maradásra bírni a szakképzett munkaerőt, sőt ilyen körülmények között még a külföldön dolgozók is megfontolják, hogy hazatérjenek ” – osztotta meg tapasztalatait a vállalkozó, aki amúgy abban bízik, hogy az ünnepekre hazaérkező munkások egy része a jelenlegi körülmények között itthon is marad.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
szóljon hozzá!