A digitalizáció jelenlegi szintje nem tenné lehetővé a progresszív adózás bevezetését Nicolae Ciucă szerint
Fotó: Veres Nándor
Technikai szempontból Románia nincs felkészülve a progresszív adózás bevezetésére – jelentette ki kedden Nicolae Ciucă exkormányfő.
2024. június 05., 08:302024. június 05., 08:30
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét egyebek mellett arról faggatták az újságírók Aradon, hogy folytatják-e a tárgyalásokat a progresszív adózás bevezetéséről. Ciucă szerint egyelőre nehéz erről a témáról tárgyalni.
„A PNL az egykulcsos adórendszert támogatja és fogja támogatni a továbbiakban is, mert ez már bizonyította gazdasági hatékonyságát” – idézte nyilatkozatát az Agerpres. Ciucă hozzátette, egyeztetni kell az üzleti szféra képviselőivel, hogy ők mondják el, melyek az egykulcsos adó főbb előnyei, illetve hogy megfelelőnek tartják-e ezt a rendszert a továbbiakban is.
Mint ismeretes, a progresszív személyi jövedelemadó bevezetése egy ideje közbeszéd témája. Bevezetését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői is javasolták más intézkedések mellett a bukaresti döntéshozóknak az államháztartási hiány fenntartható szintre való csökkentése érdekében.
Egyebek mellett progresszív személyi jövedelemadó (szja) bevezetését, az áfabevételek növelését, a közlekedési és az építőipari ágazatban szén-dioxid-kibocsátási díj (karbonadó) kivetését javasolta a román döntéshozóknak az IMF küldöttsége.
amiről viszont szakértők azt mondják, már régen nem egykulcsos, hiszen egyes ágazatokra más szabályok érvényesek.
A miniszterelnök jelezte egyúttal, ő maga a progresszív adózás híve ugyan, de ezt az intézkedést nem a fizetésekre kellene alkalmazni, mert Romániában nagyok a munkabér adóterhei, inkább a több forrásból származó jövedelmeket kellene célozni.
Nem kell jövőre a bérek progresszív adózására számítani – szögezte le Marcel Ciolacu kormányfő egy hétfő esti televíziós interjúban.
Egészen biztos, hogy a 2024-es választási szuperév után adóemelések jönnek – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
A Pro Infrastruktúra Egyesület arra figyelmeztet, hogy a költségvetési megszorítások miatt a jövő hónapban leállhat az autópálya-építések finanszírozása, ha a közlekedési minisztérium nem kap további 4–5 milliárd lejt a költségvetés-kiigazítás során.
Az óriásira dagadt költségvetési hiány visszafaragását célzó, újabb intézkedéseket jelentett be szerdán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán arra kérte a kormány alárendeltségébe tartozó intézmények vezetőit, hogy húsz százaléklakkal csökkentsék alkalmazottaik számát.
A román állam arra kérte Magyarországot, hogy a bukaresti környezetvédelmi tárca részt vehessen a Corvinus-kitermelés bővítésének határon átnyúló környezeti hatásainak felmérésében, de a kérelem több mint három hónapos késéssel érkezett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!