Ciolacu szerint 70 milliárd euró a deficitcsökkentő intézkedések tétje, a munkáltatók és szakszervezetek elutasítják

Marcel Ciolacu (jobbra) szerint az intézkedésekre azért is nagy szükség van, hogy Románia tudja végrehajtani a helyreállítási tervben (PNRR) vállalt reformokat és hozzáférjen az uniós alapokhoz •  Fotó: Gov.ro

Marcel Ciolacu (jobbra) szerint az intézkedésekre azért is nagy szükség van, hogy Románia tudja végrehajtani a helyreállítási tervben (PNRR) vállalt reformokat és hozzáférjen az uniós alapokhoz

Fotó: Gov.ro

A miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy véglegesítették a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések jogszabálytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlamentben. A gazdasági és szociális érdekegyeztető tanács szerint az intézkedéscsomag többet árt majd, mint amennyit használ.

Hírösszefoglaló

2023. szeptember 25., 18:042023. szeptember 25., 18:04

2023. szeptember 25., 19:302023. szeptember 25., 19:30

A kormányülés elején Marcel Ciolacu kiemelte, a jogszabályjavaslat véglegesítése előtt egyeztettek az érintett szakszervezetek, munkáltatói szövetségek, civil szervezetek és a helyi önkormányzatok képviselőivel, javaslataik nagy részét belefoglalták a tervezetbe. Az intézkedések célja szerinte véget vetni a közpénzek pazarlásának, fellépni az adóelkerülés ellen és méltányos alapokra helyezni az adórendszert.

Ciolacu kijelentette, hogy a jelenlegi adókedvezmények évi 75 milliárd lejtől fosztják meg az államkasszát, az adóelkerülés pedig további 150 milliárd lejjel rövidíti meg a büdzsét.

Ezek összesen a román össztermék 15 százalékát teszik ki. „Románia nem engedheti meg magának többé ezeket a kedvezményeket. Nincs az a modern állam, amelyik ilyen körülmények között működni tudna” – fogalmazott. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy az ország költségvetése a munkavállalók adólejeire, a fogyasztásra és az állami beruházásokra alapoz. Ugyanakkor „aberráns paradoxonnak” nevezte, hogy míg európai viszonylatban Romániában a legmagasabb a munka adóterhe, a tőke megadóztatásának szintje a legalacsonyabbak között van. „Kormányfőként kötelességem Románia érdekeit azon elégedetlen csoportok érdekei fölé helyezni, akik így nem milliárdos, hanem csak százmilliós nagyságrendű nyereségre tesznek szert” – idézte az Agerpres hírügynökség Ciolacut.

Hozzátette, az intézkedésekre azért is nagy szükség van, hogy Románia tudja végrehajtani a helyreállítási tervben (PNRR) vállalt reformokat és hozzáférjen az uniós alapokhoz. „A tét több mint 70 milliárd euró és Románia OECD-csatlakozása, amely külföldi beruházások egész sorát vonná maga után. Nem sodorhatjuk veszélybe ezeket a stratégiai célkitűzéseket” – emelte ki a szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök.

Ciolacu ismét hangsúlyozta, hogy nem megszorításokról van szó.

Mint mondta, megszorító intézkedéseket 2010-ben vezettek be, amikor csökkentek a fizetések és a nyugdíjak, az általános áfakulcs pedig 19 százalékról 24 százalékra nőtt. Most az élelmiszerek és a gyógyszerek áfája 9 százalék, a tűzifa, a villamos energia és a földgáz áfája 5 százalék marad, így nem áll fenn annak a veszélye, hogy télen emelkedjenek az árak. Emlékeztetett, hogy 10 százalékkal 3300 lejre, az építkezési szektorban pedig 4500 lejre nő a minimálbér.

Hozzátette, a kormány az állami apparátus eddigi legambiciózusabb reformját készül véghez vinni, amely már rég várat magára. „Mivel ez eddig nem történt meg, én majd végigviszem. Nem áll szándékomban meghátrálni. Nagy szükség van erre a reformra, és én felvállalom, mert ez Románia egyetlen esélye a fejlődésre” – szögezte le Marcel Ciolacu. Az ülést követően Mihai Constantin kormányszóvivő bejelentette, hogy a kabinet elfogadta a „közpénzek pazarlásának megállításáról”, az adóelkerülés elleni küzdelemről és a méltányos adózás biztosításáról szóló törvénytervezetet. A Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő elmondta, hogy a jogszabályjavaslat hamarosan a parlamentbe kerül, a képviselők és szenátorok pedig a házbizottságok által megszabott határidőig módosító indítványokat nyújthatnak be. Ezeket egy későbbi ülésén megvitatja, az elfogadott javaslatokat a tervezetbe foglalja kormány, majd felelősséget vállal értük a parlament előtt a két ház együttes ülésén.

Mihai Constantin elmondta, hogy a közvitára bocsátott változathoz képest a törvénytervezet több pontban módosult.

A kormányszóvivő szerint a tervezet nem tartalmazza már azt az előírást, miszerint az önkormányzatok nem költhetnek saját bevételük 2,5 százalékánál többet kulturális, egyházi és szabadidős célokra, illetve már az sem kötelező számukra, hogy összevonják az ötvennél kevesebb alkalmazottal működő kulturális intézményeiket. Az RMDSZ többek között eme előírások miatt bírálta az intézkedéscsomagot, és ettől tette függővé, hogy támogatja-e az ellenzéki pártok által benyújtani tervezett bizalmatlansági indítványt. Mihai Constantin a kormányinfón elmondta azt is: a múlt héten közvitára bocsátott tervezethez képest módosította a kormány a multinacionális vállalatok adózásával kapcsolatos feltételeket is. Ezek szerint az 50 millió eurót meghaladó éves forgalmú nagyvállalatoknak továbbra is nyereségük 16 százalékával megegyező, de éves árbevételük egy százalékánál nem kisebb adót kell fizetniük, ebből azonban nemcsak a beruházások értékét, hanem a befizetett jövedéki adót is levonják.

Eközben negatívan véleményezte hétfői ülésén a munkáltatók, a szakszervezetek és a civil szervezetek képviselőit tömörítő Gazdasági és Szociális Tanács (CES) a kormány deficitcsökkentő csomagjáról szóló törvénytervezetet.

Arra hivatkoznak, hogy a kiadások lefaragását célzó intézkedések nem meggyőzőek, és negatív hatással lesznek a gazdaságra. Közleményében a CES megemlítette, hogy negatívan véleményezte korábban azt a sürgősségirendelet-tervezetet is, amely szerint az adómódosítások a Hivatalos Közlönyben való megjelenésüktől számított hat hónapnál korábban is hatályba léphetnek. A parlament és a kormány tanácsadó testülete szerint a törvénytervezet aránytalan terhet ró az üzleti szférára, amelytől a kormány 100 milliárd lejes pluszbevételre számít, miközben a költségcsökkentő intézkedések csak 16 milliárd lejes megtakarítást eredményeznek. Emlékeztettek arra, hogy a költségvetési hiány fedezése a magánszektor adóterheinek növelésével éppen ellenkező hatást váltott ki a múltban.

„Az adók növelése ösztönzi az adóelkerülést, és az állami hatóságok eddig képtelenek voltak az adóelkerülés és a feketemunka megfékezésére; az üzleti környezetnek kiszámíthatóságra és stabilitásra van szüksége az egészséges gazdasági fejlődéshez” – olvasható a közleményben. A CES arra utalt: a kormány azt szeretné, hogy a tervezett adómódosítások a Hivatalos Közlönyben való megjelenésüktől számított hat hónap helyett már három hónapon belül hatályba lépjenek.

A testület szerint a mikrovállalkozásokra kivetett többletadó az adójukat eddig is tisztességesen fizető cégeket fogja terhelni, és nem érinti majd az adóelkerülőket.

Bevezetése azt fogja eredményezni, hogy ezt a terhet az érintett vállalkozások a fogyasztókra hárítják drágítások révén, vagy elbocsátásokra, netán tevékenységük korlátozására kényszerülnek. A CES szerint a nagyvállalatokra kivetett árbevétel-arányos különadó szintén negatívan hat majd a gazdaságra, elsősorban a kiskereskedelemre, az energiaszektorra és az autógyártásra, mert csökkenti az ágazatok versenyképességét és egyfajta áfaként (TVA) begyűrűzik majd az árakba is. A testület ugyanakkor kifogásolja, hogy a különadó bevezetését nem átmeneti intézkedésnek szánja a kormány.

A CES megállapította az is, hogy a nagy értékű ingatlanok és gépkocsik megadóztatása a törvény életbe lépése előtt beszerzett javakra is vonatkozik, így visszamenőleges hatálya van, és sérti a jogbiztonság elvét. A 375 000 lejnél drágább gépkocsik megadóztatása ráadásul akadályozhatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló európai erőfeszítéseket, mivel elriasztja a fogyasztókat környezetkímélő járművek beszerzésétől. A testület az IT-szektor, az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adókedvezményeinek részleges eltörlését indokolatlannak tartja. Az intézkedés a CES szerint várhatóan csökkenti az érintett ágazatok versenyképességét és vonzerejét a befektetők számára, súlyosbítja a munkaerőhiányt, ösztönzi a feketemunkát, az adóelkerülést és a tisztességtelen versenyt.

A közlemény emlékeztetett, hogy a kormány álláspontja szerint az étkezési utalványok nem veszítenek az értékükből a 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulás bevezetésével, mert a támogatás munkanaponkénti összege már augusztustól 35 lejre nőtt, januártól pedig 40 lejre emelkedik. Csakhogy a testület szerint a Ciolacu-kabinet megfeledkezik arról, hogy a törvény szerint a munkáltatók nem kötelesek a maximális összegű utalványt biztosítani az alkalmazottaik számára.

A testület szerint az állami vállalatoknál személyzethiányt fog eredményezni a betöltetlen állások megszüntetése, ráadásul versenyhátrányba kerülnek a magáncégekkel szemben. Ugyanakkor az 50 főnél kisebb személyzetű iskolák összevonása akadályozni fogja az érintett tanintézetekben zajló oktatási tevékenységet.

korábban írtuk

Módosítások az utolsó száz méteren? Hétfőn el is fogadhatja a kormány a büdzséfoltozó intézkedéseket
Módosítások az utolsó száz méteren? Hétfőn el is fogadhatja a kormány a büdzséfoltozó intézkedéseket

Az utolsó száz méteren még módosítani készül a Ciolacu-kormány a költségvetési deficit visszaszorítását célzó intézkedéscsomagot – állítja egybehangzóan, kormányzati forrásokra hivatkozva több román nyelvű sajtóorgánum.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint

Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint
2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból