Fotó: Farkas Antal
Módosított formában fogadta el a szenátus az úgynevezett „készpénztörvényt”: az aktuális változat szerint a kereskedelmi egységeket nem kötelezhetik arra, hogy bankkártyával fizető vásárlóiknak bankjegyet adjanak, a jogszabálytervezet immár csak lehetőséget biztosít erre.
2016. szeptember 08., 13:242016. szeptember 08., 13:24
2016. szeptember 08., 14:382016. szeptember 08., 14:38
A szenátus kedden fogadta el a Klaus Johannis államfő által egyszer már megfontolásra a parlamentbe visszaküldött tervezetet, az ügyben ugyanakkor a képviselőház a döntéshozó kamara. Nem elégedett a szenátus által eszközölt módosításokkal a törvénytervezetet kezdeményező Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei képviselője, aki szerint a változtatások a bankszektor lobbija nyomán kerültek bele a szövegbe.
A politikus szerdán a Krónikának úgy nyilatkozott: a felsőház kissé túllépett hatáskörén, procedurálisan ugyan nem kifogásolható az eljárás, de komolyabb módosításokat hajtott végre, mint amire Klaus Johannis felkérte a parlamentet. Az államelnök ugyanis a tervezet 3-as cikkelyének felülvizsgálatát igényelte, de konkrétan arra kért magyarázatot, hogy mi történik, ha egy boltban egyszerűen nincs elegendő készpénz. Molnár Zsolt úgy véli: a szenátus kissé „túllőtt a célon”, engedett a bankszektor nyomásának, a dokumentumot ugyanis úgy módosították, hogy a kereskedőknek előbb szerződést kell kötniük egy pénzintézettel, és csak ezt követően biztosíthatják a készpénzfizetési, azaz a cash back szolgáltatást. Ha pedig nem írnak alá megállapodást egyetlen bankkal sem, nem kötelezhetőek erre.
A honatya ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: az ügyben a képviselőház a döntéshozó kamara, amely még finomíthatja a szenátus által elfogadott változatot. Molnár Zsolt mindenképpen kitart az eredeti verzió mellett, vagyis hogy minden, bankkártya-leolvasóval rendelkező kereskedelmi egység számára kötelező legyen a cash back szolgáltatás biztosítása. „A kezdeményezés csak akkor éri el a célját, ha mindenki számára hozzáférhető. Nincs értelme, hogy hatályba lépjen egy törvény, amelyet nem fognak a gyakorlatban alkalmazni, hiszen mindig lesznek bankok, amelyek kedvezőtlen feltételekkel hajlandóak szerződést kötni, illetve kereskedők, akik vonakodnak az eljárástól” – fogalmazott a Temes megyei politikus.
Az eredeti verzió szerint az évi 10 ezer eurónál nagyobb üzleti forgalmat lebonyolító üzleteket arra kötelezték volna, hogy készpénzt adjanak azon fogyasztóknak, akik hitel-, illetve bankkártyával vásárolnak az adott boltban, és bankjegyet igényelnek. Az átadott készpénz maximális értéke 200 lej személyenként. A kereskedelmi egységek így gyakorlatilag bankautomataként is üzemeltek volna. Molnár Zsolt korábban többször is hangsúlyozta: minderre azért van szükség, mert számos településen, főként a kis falvakban nincs bankautomata, viszont a munkavállalók, esetenként a nyugdíjasok bankkártyára kapják juttatásukat. A jogszabály mindenkinek esélyt biztosítana arra, hogy bármikor készpénzhez juthasson hozzá. A képviselőház május elején már elfogadta a tervezetet, az államfő azonban visszaküldte – Klaus Johannisnak erre másodszor már nincs lehetősége.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!