A kormány, a munkavállalók és a szakszervezetek képviselőit tömörítő háromoldalú érdekegyeztető tanács szerdán ülésezett a Victoria-palotában
Fotó: Gov.ro
A kormány által kedden bejelentett intézkedéscsomaggal nem érhetők el az adóreform célkitűzései, és a gazdaság egyes ágazataiban nem sikerül felszámolni az adóelkerülést és a csalást az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke szerint.
2023. szeptember 20., 21:052023. szeptember 20., 21:05
2023. szeptember 20., 22:102023. szeptember 20., 22:10
Dumitru Costin a kormány, a munkavállalók és a szakszervezetek képviselőit tömörítő háromoldalú érdekegyeztető tanács szerda esti üléséről számolt be a sajtónak, amelynek fő napirendi pontja a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezet volt. Tájékoztatása szerint a tanácskozáson felhívta a figyelmet arra, hogy „semmi hír” a közbeszerzési törvény módosításáról, amire szerinte azért lenne szükség, mert a jogszabály előírásai kedveznek azoknak az ügyeskedőknek, akik alvállalkozókkal végeztetnek el munkálatokat.
Ezt azzal illusztrálta, hogy miközben az állami építőipari vállalatoknál az átlagfizetés meghaladja a 7000 lejt, a magáncégeknél ennek összege alig 4300 lej. Ez szerinte azt jelenti, hogy az utóbbi vállalkozások sok esetben feketén fizetik az alkalmazottaikat.
„Tehát a mi álláspontunk az, hogy az adóreform célkitűzéseit így nem lehet elérni, legfeljebb bizonyos jelenségeket lehet némileg visszaszorítani. Ezért én több társammal együtt feltettem a kérdést: uraim, mikor akarnak alaposan nekilátni azoknak az adóreformoknak, amelyekre Romániának valóban szüksége van?” – számolt be a szakszervezeti vezető. Costin beszélt annak a veszélyeiről is, hogy az étkezési utalványokat ezentúl készpénzzel helyettesítse a kormány. Szerinte ehelyett inkább az utalványokat kibocsátó cégek jutalékát kellene csökkenteni.
Marcel Ciolacu emlékeztetett, hogy a jogszabályjavaslatnak négy területre terjed ki: az állami kiadások csökkentése, az adóbehajtás növelése és az adócsalás visszaszorítása, a luxus, a káros szenvedélyek és az extraprofit megadóztatása, valamint az adófizetők közötti egyenlőség biztosítása. A miniszterelnök elmondta, hogy a törvénytervezet kidolgozásakor az állami kiadások lefaragása volt a kormány kiindulópontja. Ezért jelentősen csökkentik a közszférában a vezetői posztok számát, megszüntetik a betöltetlen állásokat, összevonnak és decentralizálnak intézményeket, korlátozzák a bérpótlékokat és a különböző juttatásokat. „Egy 8000 lejes fizetésű közalkalmazott nem kérhet üdülési és étkezési utalványt is” – jegyezte meg.
Ciolacu kifejtette, hogy a törvénytervezet egy másik fontos fejezete az adócsalás és az adóelkerülés visszaszorítását célzó intézkedésekről szól. Ezeknek megfelelően jelentősen növelik a törvénysértésért járó bírságokat és lehetővé teszik az adócsalásból származó javak széleskörű elkobzását. A miniszterelnök kiemelte azt az előírást is, hogy a magánszemélyek 70 százalékos adót fognak fizetni az igazolatlan eredetű jövedelmük után.
Emellett a bankokra extraprofitadót vetnek ki, és az 50 millió eurót meghaladó árbevételű vállalatok az üzleti forgalmuk 1 százalékának megfelelő adót fizetnek, ha a 16 százalékos profitadó ennél az összegnél alacsonyabb. Ciolacu megemlítette azt is, hogy a törvénytervezet előírja bizonyos adókedvezmények fokozatos kifizetését, amivel a kormány biztosítja az adófizetők közötti egyenlőséget. Közlése szerint ezek a kedvezmények évi 75 milliárd lejtől fosztják meg az államkasszát.
A kormányfő végezetül bejelentette, hogy október elsejétől a bruttó országos minimálbér 10 százalékkal 3300 lejre nő, az építőiparban pedig 12,5 százalékkal 4500 lejre emelkedik a minimálbér összege.
Hosszas előkészületek után közzétette kedden honlapján a pénzügyminisztérium a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlament előtt.
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
szóljon hozzá!