Kádár Magor: az erdélyi öndefiníció nem etnikumfüggő, nem valaki ellen irányul, hanem kezdi megfogalmazni önmagát
Fotó: Facebook/Örökségünk Őrei
Bukarest nehezen viseli a közelmúltban létrejött régiós összefogásokat, hiszen központi hatalma meggyengülését látja bennük, és nem az ország fejlesztésének lehetőségét – hangsúlyozta a Krónikának adott interjúban Kádár Magor, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója. A politológiával és stratégiai tervezéssel foglalkozó kommunikációs szakembert arról kérdeztük, milyen politikai és gazdasági következményei lehetnek a Nyugati Szövetség és „követői” létrejöttének.
2018. december 22., 14:472018. december 22., 14:47
2018. december 22., 17:192018. december 22., 17:19
– Nemcsak a parlamenten belül küszködnek az ellenzékkel a kormányon lévő, ám meggyengült szociáldemokraták: a Nemzeti Liberális Párt kolozsvári, nagyváradi, aradi és temesvári polgármesterének kezdeményezésére létrejött a Nyugati Szövetség (AVE), azóta pedig egyre több helyről hallani hasonló decentralizált gazdasági megoldásokat kereső, Bukarest túlközpontosított rendszerével szembemenő kezdeményezésekről. Mi vezetett az AVE létrejöttéhez?
– Romániában központosított rendszer működik, és a visszaosztás egyrészt nem egyenlő, átlátható mutatók, hanem pártszimpátia alapján történik, másrészt a jelenlegi kormány nagyon kevés, mondhatni semmi alapot nem szán beruházásokra. Az is előfordult, hogy belenyúlt a nagyvárosok fejlesztésre félretett pénzeibe. Naivság azt gondolni, hogy Bukarest központi intézményei vagy a jelenlegi kormánypárt ne számított volna arra, hogy politikájára az ellenzék vagy az érintett települések és régiók válaszlépéseket szülnek. Ez az egyik első, látható és erősen kommunikált lépés. Értelemszerűen van politikai vonatkozása is, hiszen
Ám ha mélyebbre ásunk, akkor annál több is, hiszen az ellenzéki pártok súlytalanná váltak az elmúlt időszakban, miközben választásokra készülnek a politikusok. Valószínűleg a Nemzeti Liberális Párt így próbál erősödni. Román politikai elemzők Emil Boc elnökjelölti pályájának indítását látják ennek hátterében, bár ez még egyelőre csak feltételezés.
Nyugati szövetség (AVE) elnevezéssel együttműködési megállapodást kötött az ország négy nyugati nagyvárosának – Arad, Nagyvárad, Kolozsvár és Temesvár – elöljárója az uniós források hatékony lehívása és a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében.
– Miben különbözik a szintén „életre hívott” Észak-erdélyi Szövetség a nyugati városok kezdeményezésétől?
– A Nyugati Szövetséget ugye városok hívták életre – ezért is gondoljuk azt, hogy ez elsősorban politikai aktus, csupán másodsorban gazdasági érdek –, ezzel szemben a nem sokkal azután bejelentett Észak-erdélyi Szövetség kezdeményezői Máramaros, Szatmár, Szilágy és Beszterce-Naszód, tehát megyei szintű közigazgatási egységek Mi több, itt a megye- és a városvezetők politikai hovatartozása is eltérő, bár jellemzően nem szociáldemokratákból áll. Négy olyan megye állt össze, amelyeknek kevés támogatás jutott: rosszak a közutak, miközben gyorsforgalmi utak, autópályák gyakorlatilag nincsenek, évtizedek óta nem ruháztak be a vasúti szállításba. A régió országos támogatások nélkül arra van kényszerítve, hogy más megoldásokat keressen. A szerveződési hullám meglovagolása pedig az egyik kézenfekvő megoldás lehet a megye- és városvezetők számára.
Az infrastrukturális fejlesztések saját hatáskörbe vonása lenne az elsődleges célkitűzése a Cătălin Cherecheș ötletgazda, nagybányai polgármester által bejelentette Észak-erdélyi Szövetségnek.
– A Nyugati Szövetség eleinte nyitottnak tűnt, ám később Nicolae Robu, Temesvár polgármestere türelemre intette a csatlakozni kívánó városvezetőket, mondván: kompromittálná az eredeti ötletet, ha már most bővítenék a szövetséget – először eredményeket szeretnének elérni.
– Ez jelzés arról, hogy nincsen eléggé átgondolva a projekt, valószínűleg egyelőre ezért nem tudnak egyértelmű választ adni. Ugyanakkor nem is szükséges hirtelen bővíteni: nem ez az elsődleges céljuk, hanem inkább az alternatív lehetőség bejelentése, hogy lehet másképpen is gondolkodni. Hangot adtak az eddig is létező, tapintható feszültségnek és elégedetlenségnek.
Ez inkább pártszervezés lenne, mintsem gazdasági fejlesztés. Most az a fontos, hogy beinduljanak a regionális szerveződési folyamatok. Alig néhány nap telt el azóta, hogy bejelentették az együttműködés aláírását, és Resicabánya, Déva, Szeben, Gyulafehérvár már jelezte, hogy csatlakozna. Majd később Jászvásár szólt – amelynek PSD-s a polgármestere, bár nem a szociáldemokrata főáramlatból – , hogy érdekelt egy hasonló társulásban a Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya megvalósítása érdekében. Itt látni lehet azt is, hogy a Szociáldemokrata Párt nem monolit tömb, hanem nagyon sok érdekcsoportból áll össze, amelyek menet közben átrendeződnek.
– Melyek azok a legfontosabb projektek, amelyeket eddig Bukaresten keresztül próbáltak megvalósítani a Nyugati Szövetség tagjai, ám valamilyen oknál fogva nem valósultak meg?
– Az egyik ilyen a közép-erdélyi autópálya, amely régóta fájó pont. Ez támogatás hiányában húsz éve nincs megépítve, pedig a nyugat-európai autópálya-hálózathoz kapcsolná Romániát. Emiatt történt az, hogy olyan nagyberuházók, mint a BMW és Mercedes – amelyek jöttek volna keletebbre is – végül Debrecen és Nyíregyháza mellett létesítettek telepet, ahonnan megoldható az anyag- és termékszállítás. Az akkori romániai gazdasági miniszter pedig sajtótájékoztatón azt nyilatkozta: „Nem is lesz autópálya, mert az a munkaerő elvándorlásához vezetne!”. Ezt a kijelentést azóta sem sikerült logikusan értelmeznem, de egyértelművé tette az akaratot, amely szerint
Ennek fényében egyértelmű volt, hogy ezt a projektet a közvetlenül érintett városok és megyék fogják felvállalni: mind a Debrecen melletti, illetve az Aradnál nyugat felé átlépő, mind pedig a Temesvártól Belgrád felé tartó pálya esetében, gyakorlatilag hozzákapcsolva Romániát a nyugat-európai vérkeringéshez és a transzbalkáni autópályákhoz is.
– Egyesek Románia szétesését vélik felfedezni a szövetségek létrejöttében annak ellenére, hogy Emil kolozsvári polgármester külön kiemelte: szó sincs szeparatista kezdeményezésről.
– Meg kellene érteni azt, hogy ez nem elszakadás Bukaresttől vagy az ország többi részétől, hanem egy olyan regionális önszerveződési forma, amely létezik Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, a legtöbb uniós tagállamban. Elvárt, létezik és működik – úgyhogy értelemszerűen nem Bukaresttől függetlenül kell ezt megcsinálni. Az erős régiók és városok egy ország fejlődésének a mozgatórugói – ezt hangsúlyozták a Nyugati Szövetség alapításakor is. Értelemszerűen a központi hatalom ezt nehezen viseli, hiszen a hatalmának meggyengülését, nem az ország fejlesztésének lehetőségét látja benne. Van egyfajta lobbi is benne: jelzés, hogy a régióknak szükségük van a központi támogatásra és az országos szinten lehívott fejlesztési pénzekre.
– Milyen válaszlépésre számíthatnak a szövetségek Bukaresttől?
– Gazdasági vagy stratégiai szempontból pozitívan is hozzá lehetne állni, hogy bár nem a központi kormányzat kezdeményezése volt, de vannak jó tervek, amelyeknek pozitív hatásai lehetnek. Át lehetne venni a kezdeményezést, fel lehetne vállalni ezeket a projekteket a tiltakozás helyett, a kezdeményezőkre lehetne bízni a munka java részét, hadd végezzék el regionális szinten. Ne a miniszterelnök vagy a távoli Brüsszel legyen a felelős egy kistelepülés rossz közvilágításáért. Ez viszont sajnos csak utópia, a központi irányításhoz szoktatott országban az erőforrások kezelése kontroll-eszköz, pártpreferencia szerint szétosztott, emellett elvárt, hogy minden megvalósítás fénye a mindenkori kormánypártra és annak vezetőjére vetüljön vissza.
Ha a rosszul felfogott egységes nemzetállam elméletéből indulunk ki, amely annyit tesz, hogy az állam akkor működik jól, ha mindent a központi hatalom dönt el, ez esetben valóban rettenetesnek néz ki ez a helyzet. Ezért politikai csatározásra számíthatunk, ami várhatóan tovább gyengíti a Szociáldemokrata Párt erejét, ugyanakkor jó táptalaj lesz a szélsőséges, nacionalista diskurzusoknak, amelyek várhatóan fel fognak erősödni. Az elmúlt időben a Szociáldemokrata Párt egyre inkább destabilizálódott, egyre több krízist hagy maga mögött, képtelen ellátni a kormányzati feladatokat. Ezek ellenére még mindig a PSD a meghatározó tényező, a kormányalkotó hatalom. Az első reakció is kaotikus volt: egyrészt a befektetési alap megemeléséről határoztak, másrészt elhangzottak a várható elmarasztaló és fenyegető kijelentések.
– Felmerült egy székelyföldi szövetség lehetősége is. Ez ugyanolyan esélyekkel indulhatna, mint a Nyugati vagy az Észak-erdélyi Szövetség?
– Székelyföld egyértelműen egységes tömb nemcsak gazdasági, hanem etnikai és kulturális vonatkozásban is, amely identitást is kölcsönöz neki. Éppen ezért ütközik sokkal nagyobb ellenállásba Bukarest részéről, de ennek ellenére ezt tovább kell görgetni, és eljutni addig, hogy működőképes szövetség vagy fejlesztési régió legyen. Ennek kedvezhet ez az országos szervezkedési folyamat is, hiszen nemcsak gazdasági érdekszövetségek jönnek létre, hanem most már a Nyugati Szövetségben kifejeződött az a regionális öntudat is, amely régóta érezhető.
A jelenlegi fejlesztési régióknak pont az a problémájuk, hogy nem gazdasági logika és érdekek mentén húzták meg a határokat, hanem az etnikai arányokat is nézték. Így a két székelyföldi megye a két „szász” megyével együtt Fehér megyéhez „tartozik”, hiszen a székhely Gyulafehérvár. Ebben a felosztásban nincsenek képviselve a hagyományosan kialakult vagy a múlt rendszerben létrehozott iparágak, mindez nincs tekintettel a fejlesztési régiók logisztikai lehetőségeire – ez a területi szervezés inkább egy hatalmi jelzés volt. Egyáltalán nem is működött. Indokolt lenne ezt is újratervezni, vagy a mostani hullámot meglovagolva létrehozni megyei szinten szerveződő regionális szövetségeket.
Tőkés Hunor
Az aradi börtön egyik elítéltjét hétfő délután megölte a cellatársa.
A régi összetételű kolozsvári tanács utolsó, keddi ülésén szavazhatják meg a nagyvárost és agglomerációját kiszolgáló helyiérdekű vasút (HÉV) megvalósíthatósági tanulmányát. Négy év múlva indulhatna az első HÉV.
Szabálytalanságot szabálytalanságra halmozott egy Arad megyei fiatalember vasárnap este: kábítószer hatása alatt ellopott egy autót, bevont jogosítvánnyal vezetett, a rendőri felszólításra nem állt meg, majd balesetezett.
Országszerte elkezdődött a medvevadászat, az idén elfogadott vadászati és vadgazdálkodási törvény alapján 2024-re és 2025-re összesen 426 medvét tudnak kilőni a vadászegyesületek. Környezetvédő civil szervezetek a bírósághoz fordultak a jogszabály ellen.
Először állt szolgálatba Afrikából érkezett diakónus Erdélyben, a fiatal piarista az első afrikai a Gyulafehérvári Főegyházmegyében.
Beiktatták tisztségébe hétfőn Szakács-Paál Istvánt, Székelyudvarhely új polgármesterét, és a székelyföldi város közgyűlése is megalakult.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a Bánságban 21 Celsius-fok is lehet, jövő héten azonban fokozatosan lehűl az idő; esőre október utolsó és november első napjaiban lehet számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Őrizetbe vett hétfőn a rendőrség egy 23 éves marosbogáti fiatalembert, aki a gyanú szerint vasárnap este késszúrással megölt egy 55 éves férfit Radnót egyik utcáján.
Beutalták a besztercei megyei klinikai kórház ortopédiai osztályára azt a férfit, akire medve támadt vasárnap délután egy legelőn Beszterce-Naszód megyében – írja az Agerpres hírügynökség.
Tűz ütött ki vasárnap este a Kolozs megyei Erdőfelek egyik rendezvénytermének konyhájában lévő elektromos panelben, amelyet az alkalmazottak még a tűzoltóság kiérkezése előtt eloltottak. Az épületből húsz személy, köztük az alkalmazottak is kimenekültek.
szóljon hozzá!