Fotó: Pál Árpád
Magyarország az elsők között vezetett be bankadót, előtte ehhez hasonlót Svédország léptetett életbe. Mivel a válság miatt a téma terítéken volt az egész Unióban, nem annak bevezetése, hanem mértéke keltett meglepetést – mondta el a Krónikának Dénes Zoltán, a Világgazdaság című budapesti napilap főszerkesztő-helyettese.
2018. december 22., 09:232018. december 22., 09:23
2018. december 22., 09:242018. december 22., 09:24
A magyarországi szakértőt annak kapcsán kérdeztük, hogy a bukaresti kormány többek között úgynevezett kapzsisági illetéket vet ki a bankokra.
Viorica Dăncilă miniszterelnök kormánya péntek esti rendkívüli ülésének kezdetén bejelentette, hogy az ülésen elfogadják az adóügyi módosításokra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Ez meg is történt.
Dénes Zoltán arról tájékoztatott, hogy Magyarországon a bankadó mértékének felső határa 2010 és 2015 között előbb 0,45 százalék, majd 0,53 százalék volt. Az adó mértékének felső határa 2017. január elsejétől 0,21 százalékra csökkent. Különadóként a pénzintézeteknek 6,3 milliárd forintos hitelintézeti járadékot kellett fizetniük 2010 és 2016 között, majd ezt 2017-től eltörölték.
„Orbán Viktor miniszterelnök 2010. június 8-án jelentette be, hogy bevezetik a pénzügyi szektorra kivetendő különadót. Már akkor jelezte, hogy
– tájékoztatta lapunkat Dénes Zoltán.
Hozzátette: a 180 milliárd körüli bankadóból származó költségvetési bevétel mellett 130 milliárd forint körüli összeg származott az ugyancsak 2010-ben bejelentett tranzakciós illetékből. A főszerkesztő-helyettes szerint az akkori gazdasági miniszter, Matolcsy György által választott út bevált, hiszen a gazdaság úgy állt talpra, hogy a munkát terhelő adók és illetékek nem emelkedtek, bővül a lakossági fogyasztás, nő a gazdaság bruttó kibocsátása, és beindult a hitelezés is.
Szajlai Csaba, a Figyelő című budapesti hetilap főszerkesztő-helyettese lapunknak elmondta, Magyarországon 2019-től változik a bankok adózása is az egyszerűsítés jegyében. A kormány eltörli a hitelintézetek különadóját, a bankadó azonban marad. „A csökkentés hátterében az áll, hogy a kormány 2015-ben megállapodást kötött az Európai Újjáépítési és Fejlesztés Bankkal. A kormány vállalta, hogy a 2016–2020 közötti időszakban négy lépésben csökkenti a bankadót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!