Fotó: Pál Árpád
Magyarország az elsők között vezetett be bankadót, előtte ehhez hasonlót Svédország léptetett életbe. Mivel a válság miatt a téma terítéken volt az egész Unióban, nem annak bevezetése, hanem mértéke keltett meglepetést – mondta el a Krónikának Dénes Zoltán, a Világgazdaság című budapesti napilap főszerkesztő-helyettese.
2018. december 22., 09:232018. december 22., 09:23
2018. december 22., 09:242018. december 22., 09:24
A magyarországi szakértőt annak kapcsán kérdeztük, hogy a bukaresti kormány többek között úgynevezett kapzsisági illetéket vet ki a bankokra.
Viorica Dăncilă miniszterelnök kormánya péntek esti rendkívüli ülésének kezdetén bejelentette, hogy az ülésen elfogadják az adóügyi módosításokra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Ez meg is történt.
Dénes Zoltán arról tájékoztatott, hogy Magyarországon a bankadó mértékének felső határa 2010 és 2015 között előbb 0,45 százalék, majd 0,53 százalék volt. Az adó mértékének felső határa 2017. január elsejétől 0,21 százalékra csökkent. Különadóként a pénzintézeteknek 6,3 milliárd forintos hitelintézeti járadékot kellett fizetniük 2010 és 2016 között, majd ezt 2017-től eltörölték.
„Orbán Viktor miniszterelnök 2010. június 8-án jelentette be, hogy bevezetik a pénzügyi szektorra kivetendő különadót. Már akkor jelezte, hogy
– tájékoztatta lapunkat Dénes Zoltán.
Hozzátette: a 180 milliárd körüli bankadóból származó költségvetési bevétel mellett 130 milliárd forint körüli összeg származott az ugyancsak 2010-ben bejelentett tranzakciós illetékből. A főszerkesztő-helyettes szerint az akkori gazdasági miniszter, Matolcsy György által választott út bevált, hiszen a gazdaság úgy állt talpra, hogy a munkát terhelő adók és illetékek nem emelkedtek, bővül a lakossági fogyasztás, nő a gazdaság bruttó kibocsátása, és beindult a hitelezés is.
Szajlai Csaba, a Figyelő című budapesti hetilap főszerkesztő-helyettese lapunknak elmondta, Magyarországon 2019-től változik a bankok adózása is az egyszerűsítés jegyében. A kormány eltörli a hitelintézetek különadóját, a bankadó azonban marad. „A csökkentés hátterében az áll, hogy a kormány 2015-ben megállapodást kötött az Európai Újjáépítési és Fejlesztés Bankkal. A kormány vállalta, hogy a 2016–2020 közötti időszakban négy lépésben csökkenti a bankadót.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!