Várat még magára a gazdaság visszarendeződése
Fotó: Pixabay
Fél évvel a koronavírus-járvány begyűrűzése után már senki sem beszél arról, hogy V alakban gyorsan helyreáll Románia gazdasága, az egészségügyi krízissel együtt szürke rinocéroszként betörő válság okozta visszaesés az elemzők szerint W vagy gyökjel alakban állhat helyre.
2020. augusztus 27., 14:432020. augusztus 27., 14:43
Lesújtó tényekkel szembesülünk, ha fél évvel az első romániai Covid–19-diagnózis után megvonjuk a koronavírus-világjárvány Románia gazdaságára gyakorolt hatását, a pandémiával karöltve érkezett gazdasági válságnak pedig elemzők szerint koránt sincs vége, várhatóan még 2021 második negyedévében is erőteljesen érezteti majd hatását a krízis hatása a gazdaságban.
A Mediafax hírügynökség által összesített adatok szerint a válság első 67 napja alatt 400 ezer állás tűnt el a román gazdaságból, a március 16. – július 15. időszakban pedig további több mint 875 ezer poszt szűnt meg. Eközben az elmúlt időszakban 1,5 millió alkalmazottat küldtek kényszerszabadságra, a gazdaság kényszerszünete miatt pedig meghaladja a 300 ezret azoknak a cégeknek a száma, amelyek fizetésképtelenné válhatnak.
A román gazdaság összességében nagyjából 30 milliárd eurót veszített a vállalatok üzleti forgalmának zsugorodása miatt, elemzők szerint az év végére az állami költségvetés hiánya el fogja érni a bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékát.
Sok jóra pedig jövőre sem számíthatunk, legalábbis az év első felében a Romániai Pénzügyi Elemzők Egyesülete (CFA) által szerdán nyilvánosságra hozott elemzés szerint. Az elemzők körében júliusban végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezettek többsége – 69 százaléka – mondta azt, hogy a válságot 2021 második negyedévében is nyögni fogja a román gazdaság.
Eközben az inflációs ráta az elkövetkező tizenkét hónapban, vagyis 2020 augusztusa és 2021 nyolcadik hónapja között 2,7 százalék körül alakulhat előrejelzésük szerint. Az elemzők 95 százaléka ugyanakkor arra számít, hogy gyengülni fog a román deviza, az elkövetkező félév átlaga 4,9022 lej/eurós szint körül alakul, az éves átlag pedig eléri a 4,9582 lej/eurót. A megkérdezettek között voltak amúgy olyan pénzpiaci szakértők is, akik 5 lej fölötti árfolyamot vetítenek előre.
Ami pedig a gazdaság helyreállását illeti, két meghatározó vélemény körvonalazódott az elemzők körében, mindkettőt a megkérdezettek 31 százaléka osztja. Az egyik forgatókönyv W alakú gazdasági helyreállást prognosztizál az egészségügyi válsággal összefüggésben. A másik álláspont szerint gyökjelalakot ölt a fellendülés, vagyis a gazdasági visszaesés egy részét sikerül gyorsan visszahozni, a többi viszont csak lassan áll helyre.
Az elemzők 59 százaléka úgy látja, hogy például
44 százalék közben szintén években méri a koronavírus-járvány különböző gazdasági ágazatokra gyakorolt hatásának megszűnését, 33 százalék pedig azon az állásponton van, hogy bizonyos szektorok esetében a hatás állandó marad.
A román gazdaság összességében nagyjából 30 milliárd eurót veszített a vállalatok üzleti forgalmának zsugorodása miatt
Fotó: Pixabay
A felmérés során arról is megkérdezték a gazdasági elemzőket, hogy mi segítheti szerintük a válságból való kilábalást. A válaszok között az infrastrukturális, oktatási és egészségügyi beruházásokat, az új technológiákba és digitalizációba történő befektetést, a rendelkezésre álló európai uniós források hatékonyabb lehívását, illetve az állam és a magánszféra közötti partnerség hatékonyságának növelését olvashatjuk.
A koronavírus-járvány és a következményeként kialakult gazdasági válság nem egy tipikus „fekete hattyú”, vagyis váratlanul lecsapó és mindent megváltoztató jelenség, hanem inkább „szürke rinocérosz”, vagyis egy várható, látható esemény, amely, amint megérkezik, nagy hatással és következményekkel fenyeget – értékelte az elmúlt fél év leforgása alatt kialakult helyzetet Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója, aki szerint a krízis ellen tenni kellene valamit.
Mint a Krónika kérdésére hangsúlyozta,
ezért is a járvány kitörése utáni első időszakot leginkább a kapkodás jellemezte.
Szabó Árpád meglátása szerint a járvány okozta válságnak más hatásai lesznek, mint a korábbi recesszióknak, a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági erőviszonyok átrendezését eredményezheti.
– részletezte várakozásait Szabó Árpád, aki szerint az Amerikai Egyesült Államokban várható elnökválasztás eredménye is hatással lesz a világgazdaság jövőjére.
A szakértő szerint a válság a gazdasági erőviszonyok átrendeződését eredményezheti.
Fotó: Pixabay
A szakember egyúttal arról is beszélt, hogy megrendült az emberek bizalma a hatóságokban, egyre többen hisznek az összeesküvés-elméletekben, nem tartják be az óvintézkedéseket, ezért bizonytalan a járvány kimenetele.
„A fél éve tartó járványhelyzet számos ágazatot megtépázott, a legsúlyosabban érintettek a turizmus, a vendéglátóipar, az előadóművészek, rendezvényszervezők, akiknek meredeken lecsökkentek vagy teljesen megszűntek a bevételi forrásaik. Mindenki próbált áthidaló megoldásokat találni, amik kisebb-nagyobb sikerrel váltak be. Ugyanakkor mivel csökkentek a jövedelmek, bizonytalan a járványhelyzet végkimenetele, az emberek sokkal óvatosabban költekeznek, kivárnak, így csökken a fogyasztás, a kereslet, ennek következményeként visszafogják a termelést, ami miatt aztán tovább csökkennek a bevételek” – ecsetelte Szabó Árpád. A közgazdász ugyanakkor a termelékenység romlásától is tart, mivel, mint mondta, a fáradt, feszült alkalmazottak teljesítménye romlik.
– kongatta meg a vészharangot a közgazdász. Hozzátette: ha a gazdaság teljesítménye romlik, tovább nő az államháztartási hiány, ha nincsenek adóbevételek, az állam nem tudja a végtelenségig fedezni a támogatásokat, a szociális juttatásokat, ami hosszú távon nagy gondot jelent. „Még mindig előreláthatatlan a járvány hatása a gazdaságra, ám az biztos, hogy nagy átalakulások várhatók” – összegzett Szabó Árpád.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!