„Szürke rinocéroszként” érkezett a válság – Lassú lehet az elemzők szerint a romániai gazdaság helyreállása

Lesújtó tényekkel szembesülünk, ha fél évvel az első romániai Covid–19-diagnózis után megvonjuk a koronavírus-világjárvány Románia gazdaságára gyakorolt hatását, a pandémiával karöltve érkezett gazdasági válságnak pedig elemzők szerint koránt sincs vége, várhatóan még 2021 második negyedévében is erőteljesen érezteti majd hatását a krízis hatása a gazdaságban.

A Mediafax hírügynökség által összesített adatok szerint a válság első 67 napja alatt 400 ezer állás tűnt el a román gazdaságból, a március 16. – július 15. időszakban pedig további több mint 875 ezer poszt szűnt meg. Eközben az elmúlt időszakban 1,5 millió alkalmazottat küldtek kényszerszabadságra, a gazdaság kényszerszünete miatt pedig meghaladja a 300 ezret azoknak a cégeknek a száma, amelyek fizetésképtelenné válhatnak.

A helyzet súlyosságát illusztrálja, hogy a vállalatok több mint 23 százaléka állított le munkafolyamatokat a válság miatt, 37 százalék pedig csökkentette kapacitását. 69 ezer körülire tehető azoknak az autóknak a száma, amelyeket nem gyártottak le a romániai üzemek.

A román gazdaság összességében nagyjából 30 milliárd eurót veszített a vállalatok üzleti forgalmának zsugorodása miatt, elemzők szerint az év végére az állami költségvetés hiánya el fogja érni a bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékát.

Sok jóra pedig jövőre sem számíthatunk, legalábbis az év első felében a Romániai Pénzügyi Elemzők Egyesülete (CFA) által szerdán nyilvánosságra hozott elemzés szerint. Az elemzők körében júliusban végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezettek többsége – 69 százaléka – mondta azt, hogy a válságot 2021 második negyedévében is nyögni fogja a román gazdaság.

A CFA tanulmányában megszólaló elemzők amúgy úgy számolnak, hogy az idei év végén 8,3 százalékos lesz az államháztartás hiánya, a GDP 4,4 százalékkal fog zsugorodni, míg a munkanélküliségi ráta eléri a 7 százalékot.

Eközben az inflációs ráta az elkövetkező tizenkét hónapban, vagyis 2020 augusztusa és 2021 nyolcadik hónapja között 2,7 százalék körül alakulhat előrejelzésük szerint. Az elemzők 95 százaléka ugyanakkor arra számít, hogy gyengülni fog a román deviza, az elkövetkező félév átlaga 4,9022 lej/eurós szint körül alakul, az éves átlag pedig eléri a 4,9582 lej/eurót. A megkérdezettek között voltak amúgy olyan pénzpiaci szakértők is, akik 5 lej fölötti árfolyamot vetítenek előre.

Ami pedig a gazdaság helyreállását illeti, két meghatározó vélemény körvonalazódott az elemzők körében, mindkettőt a megkérdezettek 31 százaléka osztja. Az egyik forgatókönyv W alakú gazdasági helyreállást prognosztizál az egészségügyi válsággal összefüggésben. A másik álláspont szerint gyökjelalakot ölt a fellendülés, vagyis a gazdasági visszaesés egy részét sikerül gyorsan visszahozni, a többi viszont csak lassan áll helyre.

Az elemzők 59 százaléka úgy látja, hogy például

a fogyasztás és az utazás terén megváltozott fogyasztói szokások mindössze hosszú távon, évek múlva térnek vissza a régi kerékvágásba.

44 százalék közben szintén években méri a koronavírus-járvány különböző gazdasági ágazatokra gyakorolt hatásának megszűnését, 33 százalék pedig azon az állásponton van, hogy bizonyos szektorok esetében a hatás állandó marad.

A felmérés során arról is megkérdezték a gazdasági elemzőket, hogy mi segítheti szerintük a válságból való kilábalást. A válaszok között az infrastrukturális, oktatási és egészségügyi beruházásokat, az új technológiákba és digi­talizációba történő befektetést, a rendelkezésre álló európai uniós források hatékonyabb lehívását, illetve az állam és a magánszféra közötti partnerség hatékonyságának növelését olvashatjuk.

A koronavírus-járvány és a következményeként kialakult gazdasági válság nem egy tipikus „fekete hattyú”, vagyis váratlanul lecsapó és mindent megváltoztató jelenség, hanem inkább „szürke rinocérosz”, vagyis egy várható, látható esemény, amely, amint megérkezik, nagy hatással és következményekkel fenyeget – értékelte az elmúlt fél év leforgása alatt kialakult helyzetet Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója, aki szerint a krízis ellen tenni kellene valamit.

Mint a Krónika kérdésére hangsúlyozta,

a szakemberek évek óta figyelmeztetnek, hogy előbb-utóbb bekövetkezik egy világjárvány, mégsem készült senki erre a forgatókönyvre,

ezért is a járvány kitörése utáni első időszakot leginkább a kapkodás jellemezte.

Szabó Árpád meglátása szerint a járvány okozta válságnak más hatásai lesznek, mint a korábbi recesszióknak, a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági erőviszonyok átrendezését eredményezheti.

– részletezte várakozásait Szabó Árpád, aki szerint az Amerikai Egyesült Államokban várható elnökválasztás eredménye is hatással lesz a világgazdaság jövőjére.

A szakember egyúttal arról is beszélt, hogy megrendült az emberek bizalma a hatóságokban, egyre többen hisznek az összeesküvés-elméletekben, nem tartják be az óvintézkedéseket, ezért bizonytalan a járvány kimenetele.

„A fél éve tartó járványhelyzet számos ágazatot megtépázott, a legsúlyosabban érintettek a turizmus, a vendéglátóipar, az előadóművészek, rendezvényszervezők, akiknek meredeken lecsökkentek vagy teljesen megszűntek a bevételi forrásaik. Mindenki próbált áthidaló megoldásokat találni, amik kisebb-nagyobb sikerrel váltak be. Ugyanakkor mivel csökkentek a jövedelmek, bizonytalan a járványhelyzet végkimenetele, az emberek sokkal óvatosabban költekeznek, kivárnak, így csökken a fogyasztás, a kereslet, ennek következményeként visszafogják a termelést, ami miatt aztán tovább csökkennek a bevételek” – ecsetelte Szabó Árpád. A közgazdász ugyanakkor a termelékenység romlásától is tart, mivel, mint mondta, a fáradt, feszült alkalmazottak teljesítménye romlik.

– kongatta meg a vészharangot a közgazdász. Hozzátette: ha a gazdaság teljesítménye romlik, tovább nő az államháztartási hiány, ha nincsenek adóbevételek, az állam nem tudja a végtelenségig fedezni a támogatásokat, a szociális juttatásokat, ami hosszú távon nagy gondot jelent. „Még mindig előreláthatatlan a járvány hatása a gazdaságra, ám az biztos, hogy nagy átalakulások várhatók” – összegzett Szabó Árpád.