Miklós Zoltán szerint a korábban alkalmazott progresszív adó csak azt sújtaná, aki alkalmazottként „gürcöl”
Fotó: Facebook/Miklós Zoltán
Miközben a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyértelműen a többkulcsos adórendszer mellett száll síkra, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig eközben foggal-körömmel ragaszkodik a jelenlegi egykulcsos adózáshoz, arra voltunk kíváncsiak, hogyan viszonyul a kérdéshez a harmadik koalíciós partner, az RMDSZ. Miklós Zoltán képviselő kérdésünkre elmondta, egyelőre elemzik a lehetőségeket.
2022. május 21., 08:542022. május 21., 08:54
Az RMDSZ elvből nem támogatja a munka nagyobb mértékű megadózását, az alkalmazottak adójának növelését – szögezte le csütörtökön Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, gazdasági szakpolitikus, amikor a koalícióban vita tárgyát képező többkulcsos adórendszer, és a tervezett adóügyi módosítások kapcsán kérdeztük. A költségvetési és pénzügyi bizottság tagja úgy véli, ez összetett kérdés.
Másrészt a jelenlegi egykulcsos adózási rendszer helyett akkor lehet progresszív adózást bevezetni, ha egy új jövedelembevallási rendszer által összesítik az adófizetők minden jövedelmét, a fizetés mellett például a bérbeadásokból vagy befektetésekből származó bevételeket is, és azután vetik ki a teljes összegre a különböző adókulcsokat” – fogalmazta meg Miklós Zoltán. Emlékeztetett, a kormánykoalícióban még nem született döntés, az RMDSZ pedig egyelőre elemzi a lehetőségeket, mielőtt állást foglal a kérdésben.
„Jelenleg az egyéni munkaszerződéssel rendelkezők, tehát az alkalmazottak a bérük 41,5 százalékát fizetik be az államnak. A felbontás szerint 25 százalék a nyugdíjalap, 10 százalék az egészségbiztosítási hozzájárulás és 10 százalék a személyi jövedelemadó, azért mégis 41,5 százalék a teljes befizetés, mert egyszer levonják a járulékokat, majd a maradék összegre számítják az adót.
– részletezte Miklós Zoltán. Rámutatott: ilyen körülmények között az alacsony jövedelműek odajutnak, hogy a bruttó fizetésük közel kétharmadát befizetik az államnak. Ő maga éppen ezzel indokolja azt, hogy nem támogatja az alkalmazottak további megadózását.
„A progresszív adózás azt feltételezi, hogy mindannyian bevalljuk a jövedelmeinket, a fizetést, az osztalékot, a bérbe adott ingatlanból vagy a tőzsdei befektetésekből származó bevételeket is” – húzta alá Miklós Zoltán.
Kifejtette, azokban az országokban, ahol működik ez a rendszer, első lépésben benyújtják a nyilatkozatokat, minden jövedelmet bevallanak, majd abból levonják, amit jóvá lehet írni, például az életbiztosítást, a magán egészség- és nyugdíjbiztosítást, a lakás hőszigetelését, a gyerekek óvodai költségeit, és a maradékra vetik ki a progresszív adózás alapján a vonatkozó adókulcsot.
Fotó: Gábos Albin
A háromszéki honatya felidézte, amikor Romániában még progresszív rendszer volt érvényben, az csak az alkalmazottakat érintette, az adózott többet, aki többet dolgozott, többet tanult, versenyképesebb volt. „Közben elmentünk a lényeg mellett, hiszen
– fejtette ki Miklós Zoltán. Hozzátette, értelmetlen lenne ugyanebben formában visszavezetni a többkulcsos rendszert, hiszen csak azt sújtaná, aki alkalmazottként „gürcöl”, a valóban gazdagok pedig megúsznák 5–10 százalékos adóval, ez pedig épp a rendszer lényegét üresíti ki.
„Az ország adóból származó jövedelmei valóban alacsonyak, mindössze 26–27 százalék GDP-arányosan, miközben az európai uniós átlag 40 százalék. Jogos a felvetés, hogy az állami bevételeket növelni kell, de ennek nem az az egyedüli módja, hogy még jobban megadózzuk a többet kereső alkalmazottakat” – hívta fel a figyelmet Miklós Zoltán. Mint mondta,
„Másrészt több méltánytalan kivétel és felmentés létezik, ezeket kellene felleltározni, majd felszámolni, ezt különben az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta az ország” – hangsúlyozta a közgazdász.
Példaként az építkezésben és az informatikai ágazatban érvényes adókedvezményeket említette, valamint azt, hogy egy húszezer eurót kereső futballista vagy egymillió lejes osztalékot kivevő cégvezető a minimálbér szintjén fizet egészség- és társadalombiztosítást, ezt a törvény lehetővé teszi.
hiszen amikor a személyi jövedelemadót bevezették, megugrottak a bevételei, hatékonyabbnak bizonyult, mint a korábbi progresszív adózás” – mutatott rá a politikus. Kifejtette, az öt évvel ezelőtti mértékhez képest lehet, hogy most csökkentek a bevételek, de meglátása szerint nem azért, mert a rendszer nem működik, hanem mert a személyi jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra csökkent.
Kitart a többkulcsos adórendszer bevezetése mellett Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki szerint az ország jelenleg csak ámítja magát a jelenlegi egykulcsos adóval, az ugyanis már rég nem egykulcsos.
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
szóljon hozzá!