Az Ideativa csapatára bízták a nagyenyedi tanári lakások felújítástervezésének építészeti részét
Fotó: Ideativa.ro
A havonta jelentkező Kreatív Kolozsvár Reggel online rendezvénysorozat e heti meghívottjai Albert-Tóth Csilla és Erdei-Dolóczki Tímea, az Ideativa építésziroda alapítói voltak. Építészhallgatóként ismerkedtek meg, és néhány év szakmai tapasztalatszerzés után döntöttek úgy, hogy megalapítják saját vállalkozásukat. Beszéltek a vállalkozásindítás motivációiról, kihívásairól és előnyeiről, illetve arról, hogy milyen társvállalkozásban dolgozni. Továbbá szó esett az építészeti új piaci trendekről is, mint például a passzívházak tervezéséről is.
2021. április 02., 10:372021. április 02., 10:37
2021. április 02., 11:212021. április 02., 11:21
A Kreatív Kolozsvár egy alkotói és vállalkozói készségfejlesztésre szakosodott program, mely célul tűzte ki a kincses városban és környékén élő, kreatív iparágak iránt érdeklődő, potenciális vállalkozó magyar fiatalokat megsegítését a szakmai önmegvalósításban. Legutóbbi műsoruk meghívottai az Ideativa építészeti cég alapítói voltak. Az Ideativa korszerű technikai megoldásokat, az épületek energiamérlegének vizsgálatát és a tervező-gyártó-kivitelező hármasának összehangolását kínáló vállalkozás, amely célul tűzte ki az épített környezetünkből eredő széndioxid-kibocsátás csökkentését.
„Megkívántam azt a tudást, amit a főnököm tudott, és rájöttem, hogy sokkal nagyobb léptékben lehet haladni, ha te irányítod magad. Nem éreztem soha jól magam az alkalmazotti létben. Bátorság is kell, de fontos a tájékozódás is ebben a körben.
– fejti ki a véleményét Erdei-Dolóczki Tímea.
Albert-Tóth Csilla a vállalkozás indítás ötlete kapcsán elmesélte, hogy ugyanazon a helyen dolgozott hosszú ideig, érezte, hogy nincs fejlődi lehetősége. Hozzátette, hogy
Ugyanis rengeteg munka van a vállalkozás indításban. Folyamatosan fejleszteni kell és tanulni könyvek, podcastek, cikkek segítségével, és meg kell szűrni a kapott információt.
– élt Tímea egy ugyancsak szemléletes hasonlattal.
A vállalkozók arról is beszéltek, hogy milyen motivációk álltak a cégalapítás hátterében. Csilla külön kiemelte, hogy habár az alkalmazotti pozíció eleinte megfelelt számára, mert a készségek és kihívások párhuzamban álltak egymással, a végén azonban, mikor a készségek meghaladták a kihívásokat, akkor már kínszenvedés volt számára. Tímea kihangsúlyozta, hogy az építészek nincsenek jól megfizetve:
Egy vállalkozás elindítása a motiváló erők mellett természetesen félelmeket is szül. Csilla az anyagi nehézségektől tartott leginkább, de szerencsésnek tartja magát, mert a szülei segítettek. Tímea ezzel szemben azért aggódott inkább, hogy lesz-e elég munka, és lesz-e, aki velük akar dolgozni. Mindketten meglepőnek találták azt, hogy amikor először munkatársat kerestek, habár egy induló cég voltak, ennek dacára még is nagyon sokan jelentkeztek. Életkorban és tapasztatban is vegyes munkatársakkal dolgoztak eddig.
Albert-Tóth Csilla
Fotó: Facebook/inno Hub
Csilla úgy látja, a vállalkozásuk erőssége az, hogy nem kötnek kompromisszumot, lehet úgy dolgozni, hogy az energiahatékonyság és a esztétikai érték is egyszerre megvalósuljon munkájuk során. Erre az igényességre vall az is, hogy heti szinten egyeztetnek a gyártókkal, amely nem szokás tervezés közben, mert sokkal több munkát jelent.
„A szakma nehéz lábakon áll, ezért is féltünk, hogy mi lesz majd. Folyamatosan recepteket keresünk, nyugati példákból tájékozódunk. És próbáljuk megértetni az emberekkel, hogy nem kell feltétlenül beázzon a tető az utolsó emeleten és nem kell meleg legyen a manzárdon. Lehet megoldást találni erre” – magyarázza Csilla.
Aki azt is bevallotta,
Ugyanakkor szerinte nagyon fontos, hogy folyamatosan fejlesszék magukat cégvezetőként, mert másként nem lehet. Vannak jó képzések, könyvek, podcastek, más szakterületen dolgozókkal is egyeztetnek. Heti szinten foglalkoznak ezzel.
„Felnézünk egymásra, adunk egymás szavára. Innen jött az ötlet, hogy csinálunk együtt valamit” – nyilatkozta Tímea, aki mindig érezte társával a jó szakmai kapcsolódást. Illetve így kevésbé tűnt számára félelmetesnek belevágni. Beszélt ugyanis olyan vállalkozókkal, akiknek nagyon nehezen megy egyedül.
Csilla is osztja a véleményét, ugyanis azt tapasztalta, hogy ha egy problémás helyzetet megbeszélnek, az sokat segít. Hozzátette azt is, hogy a nehézségek számára inkább az épületek megtervezésénél adódnak. A cégalapítás adminisztratív részét nem találta annyira nehéznek.
Tímea azonban az utóbbitól is félt, de szerencsére rájött, hogy van segítség és fokozatosan beletanult.
Az azóta eltelt években mindig adódtak új kihívások, amivel szintén boldogulni tudtak.
Nem annyira hatékony, mintha élőben kommunikálnának, azonban szerencsésnek tartják magukat, mert a vírushelyzetben nem „ütötték meg annyira a bokájukat”, valahonnan mindig kerül munka.
Erdei-Dolóczki Tímea
Fotó: Facebook/ZUG.zone
„Energiahatékony és jó épületek akarunk tervezni, felelős épületet. Persze az is energiahatékonynak számít, ha egy épületet jól csinálsz meg, és nem kell 3 év múlva javítani, de energiahatékonyság az is, hogyha egy régi épületnek új funkciót adsz, így nem kell újat építeni” – szögezi le céljaikat Csilla.
Tímea bevallása szerint mindig is nagyon „zöld” volt, de kezdetben nem foglalkozott passzívházakkal, mert taszító volt számára, hogy akkor nagyon sok pénzbe kerültek.
– fejti ki Tímea.
Mindketten egyetértenek abban, hogy sokkal kényelmesebb egy ilyen ház, illetve abban, hogy ez már nem számít egy különleges, extra dolognak, hanem csak egyszerűen egy nagyon jó épület. A klienseik már tudnak arról, hogy valami jó dolgot képviselnek, nem indítanak a nulláról, nem ők nevelik őket, csupán azzal járulnak hozzá, hogy mindent alaposan elmagyaráznak nekik.
Azt is elmagyarázta, hogy az épületek energiafogyasztásának legnagyobb részét az teszi ki, hogy miből építik. Ők szorgalmazzák, hogy fából épüljenek a házaik, mert rengeteget lehet spórolni, hogy nem téglát égetnek és betont kevernek, mert azzal sokkal több fát égetnek. Ráadásul nem fog egy vagyonba kerülni a kifűtése, nem fog bepenészedni a sarokban a rossz hőszigetelés miatt.
„A passzív házba való befektetés megterül. Függ az épület típusától, hogy ez mennyi időn belül történik meg, de átlagban olyan 10-15 év alatt. Darmstadtban például az első passzív ház, olyan, mintha tegnap építették volna, holott már 30 éves” – magyarázta Csilla.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!