Fotó: Krónika
Megérkezett a román kormány által a szolidaritási adó témájában várt brüsszeli válasz, a kiszivárgott információk szerint az Európai Bizottság szerint sem kell extraprofitadót fizetnie az OMV–Petromnak. Sajtóhírek szerint azért az Országos Adóhatóság (ANAF) még fut egy kört.
2023. január 31., 15:062023. január 31., 15:06
Az Economica.net gazdasági portál kormányzati forrásokra hivatkozva számolt be kedden arról, hogy a brüsszeli válasz szerint az energetikai cégeknek akkor kell kifizetniük a 60 százalékos extraprofitadót, ha az üzleti forgalmuk 75 százalékát meghaladja a kitermelésből és finomításból származó bevétel.
Az adóhatóság amúgy már korábban jelezte, hogy megvizsgálnak minden céget, amely kapcsán felmerülhet, hogy szolidaritási adót kell fizetnie.
A Wall-street.ro gazdasági portál eközben úgy tudja, az Európai Bizottság válaszában részleteket kért annak kapcsán, hogyan számolták ki a vállalat üzleti forgalmát. Itt a gazdasági portál újságírója szerint
Vagyis a téma még koránt sincs lezárva.
Csörte alakult ki az elmúlt napokban a szolidaritási adó miatt az OMV Petrom és az Országos Adóhatóság (ANAF) között, miután az olajipari vállalat határozottan leszögezte, nem fog szolidaritási adót fizetni a román államkasszába.
Amint arról korábban beszámoltunk, január közepén csörte alakult ki a szolidaritási adó miatt az OMV Petrom és az Országos Adóhatóság (ANAF) között, miután az olajipari vállalat határozottan leszögezte, nem fog szolidaritási adót fizetni a román államkasszába, mivel a kitermelésből és finomításból származó bevételei nem haladják meg az üzleti forgalom 75 százalékát, márpedig mind az európai jogszabályok, mind pedig a vonatkozó romániai kormányrendelet így írja elő.
Lucian Heiuş, az adóhatóság vezetője ugyanakkor jelezte, megkezdték az üzleti forgalom kiszámításának ellenőrzését, nem csupán az OMV Petrom, hanem valamennyi vállalat esetében, amelyre vonatkozhat a szolidaritási adó, és amikor lezárul ez a folyamat, akkor tudják majd megmondani, kinek kell adóznia és kinek nem.
A bukaresti pénzügyminisztérium pontosításokat kér az Európai Bizottságtól a romániai jogszabályi környezetbe átültetett, a szolidaritási adóra vonatkozó európai uniós rendelkezés kapcsán.
Közben a bukaresti pénzügyminisztérium pontosításokat kért az Európai Bizottságtól a romániai jogszabályi környezetbe átültetett, a nyerskőolaj-, a földgáz-, a szén- és a finomítói ágazatban működő vállalkozások nyereségének terhére kivetett szolidaritási adóra vonatkozó európai uniós rendelkezés kapcsán.
Mint ismeretes, az uniós rendelkezés szerint a tagállamok a szolidaritási hozzájárulásból származó bevételeket a háztartások és a vállalkozások pénzügyi támogatására, valamint a magas kiskereskedelmi villamosenergia-árak hatásainak enyhítésére fogják felhasználni.
A gazdasági adatok az év folyamán romlottak, mert Románia költségvetése egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul, amelyet nem fog elérni, de a recesszió elkerülhető – jelentette ki Radu Burnete elnöki tanácsadó szombaton este az Antena 3 hírcsatornának.
Csúcson lesz ősszel a változó kamatlábak kiszámításához viszonyítási alapként használt index, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC), így a változó kamatú bankkölcsönt törlesztő ügyfeleknek havirészlet-növekedésre kell számítaniuk októberben.
Nincs más megoldás a 9 százalékos költségvetési hiány leszorítását célzó gazdasági megszorító intézkedések helyett – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy vas&a
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
szóljon hozzá!