Fotó: 123RF
A bukaresti pénzügyminisztérium pontosításokat kér az Európai Bizottságtól a romániai jogszabályi környezetbe átültetett, a nyerskőolaj-, a földgáz-, a szén- és a finomítói ágazatban működő vállalkozások nyereségének terhére kivetett szolidaritási adóra vonatkozó európai uniós rendelkezés kapcsán.
2023. január 18., 12:332023. január 18., 12:33
2023. január 18., 15:452023. január 18., 15:45
Kormányzati források a Profit.ro gazdasági portálnak elmondták, egyebek mellett azt szeretnék tisztázni, hogyan kell kiszámítani ezt az adót, egyebek mellett az üzleti forgalommal összefüggésben.
miután az olajipari vállalat határozottan leszögezte, nem fog szolidaritási adót fizetni a román államkasszába, mivel a kitermelésből és finomításból származó bevételei nem haladják meg az üzleti forgalom 75 százalékát, márpedig mind az európai jogszabályok, mind pedig a vonatkozó romániai kormányrendelet így írja elő.
Azt azonban, hogy valóban így van-e, vagy mégis adózniuk kell, mostanáig senki nem tudta a bukaresti hatóságok részéről megmondani. A bukaresti pénzügyminisztérium közölte, azért fordult jogértelmezési kéréssel az Európai Bizottsághoz ebben az ügyben, mert az extraprofitadóról (szolidaritási adóról) szóló rendelettel a kormány a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló 2022/1854-es számú uniós rendeletet ültette át a hazai jogrendbe.
Közlése szerint ennek az előírásnak az értelmezéséhez kérte az Európai Bizottság segítségét. Hozzátette: a kormány módosítani fog a sürgősségi rendeleten, ha az Európai Bizottság pontosításai ezt szükségessé teszik. Kérdésre válaszolva a román pénzügyminiszter leszögezte: nagyon biztos abban, hogy a sürgősségi rendelet hatálya kiterjed az OMV Petromra is, ezért a vállalatnak be kell fizetnie az extraprofitadót. Közölte azt is, hogy a kormány „néhány napon belül” választ fog kapni az Európai Bizottságtól.
Megszólalt ebben az ügyben Virgil Popescu energiaügyi miniszter is, aki kedd este kijelentette: valamennyi vállalatnak extraprofitadót kell fizetnie, amelyet érint a magas energiaárak kezelését célzó uniós rendelet, illetve az előírásait a hazai jogrendbe ültető sürgősségi rendelet. Ez utóbbi jogszabály szerint az érintett energiavállalatoknak a tavalyi profit és a 2018-2021-es időszak nyereségének átlaga közti különbség 60 százalékát kell befizetniük idén az államkasszába.
Lucian Heiuş, az adóhatóság vezetője hétfőn úgy nyilatkozott, megkezdték az üzleti forgalom kiszámításának ellenőrzését, nem csupán az OMV Petrom, hanem valamennyi vállalat esetében, amelyre vonatkozhat a szolidaritási adó, és amikor lezárul ez a folyamat, akkor tudják majd megmondani, kinek kell adóznia és kinek nem. Szerinte legtöbb két héten belül fény derül erre.
Ha viszont a válasz az olajipari társaságnak kedvez, a bukaresti kormány vagy a parlament még mindig módosíthatja a vonatkozó jogszabályt. A Profit.ro viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a törvény korábbi időszakokra vonatkozna, alkotmányossági kifogást emelhetnek ellene. Amúgy a gazdasági portál úgy számol, hogy az OMV Petromnak már a tavalyi év első három negyedében nagyjából 4 milliárd lejnyi szolidaritási adót kellene fizetnie a már befizetett 7,1 milliárd lejnyi adó és 7,5–8 milliárd lejnyi közvetett adó és illeték mellett.
Mint ismeretes, az uniós rendelkezés szerint a tagállamok a szolidaritási hozzájárulásból származó bevételeket a háztartások és a vállalkozások pénzügyi támogatására, valamint a magas kiskereskedelmi villamosenergia-árak hatásainak enyhítésére fogják felhasználni.
Csörte alakult ki az elmúlt napokban a szolidaritási adó miatt az OMV Petrom és az Országos Adóhatóság (ANAF) között, miután az olajipari vállalat határozottan leszögezte, nem fog szolidaritási adót fizetni a román államkasszába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
Az Egyesült Államok a jelenleg tervezettnél „jóval nagyobb” mértékű vámokat vethet ki az Európai Unióra és Kanadára, ha közösen próbálnak fellépni az amerikai vámok ellen – közölte Donald Trump amerikai elnök a saját közösségi oldalán csütörtökön.
Beruházási és Fejlesztési Bank (Banca de Investiții si Dezvoltare – BID) néven megkezdte működését az új román állami bank.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!