Fotó: Barabás Ákos
Nehéz helyzetbe került Románia, de az Európai Unió nyugati része is, miután vasárnap hatályba lépett az Európai Unió által az orosz kőolajtermékekre az ukrajnai háború miatt kivetett embargó.
2023. február 05., 13:452023. február 05., 13:45
2023. február 05., 13:502023. február 05., 13:50
A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint a romániai finomítóknak a tavaly importált gázolaj 80 százalékára kell alternatív forrásokat találniuk, míg az EU szintjén ez az arány valamivel kedvezőbb, 50 százalék.
Benzin tekintetében Románia jól áll, mivel nettó exportőrnek számít, ám a gázolaj tekintetében teljesen ellentétes a helyzet.
2021 első kilenc hónapjában 1,3 millió tonna orosz gázolajat hozott be, a teljes évben pedig 1,79 millió tonnát.
A helyzetet súlyosbítja, hogy nem csupán Oroszországból nem importálhat gázolajat, hanem azon országokból sem, amelyek mentességet kaptak az orosz kőolajra kivetett embargó alól, de amelyeknek ennek fejében tilos a feldolgozott kőolajtermékeket exportálniuk.
Az embargó mindazonáltal nem azonnal érezteti a hatását.
A 2002-ben, illetve 2023 januárjában az EU-tagállamok – köztük Románia – által importált nagy mennyiségű termék célja az, hogy elkerüljék a hiányt, különösen a gázolaj terén.
Nem könnyű feladat az orosz kőolajimport helyettesítése – szögezte le a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.
Emellett a rendelkezésre álló szállítóeszközöket még február 5-e előtt feltöltötték orosz kőolaj-termékekkel, és útnak indították.
Az első határok áprilisban jelentkezhetnek, amikor a kereslet szezonális növekedése mellett a készletek is elkezdenek megcsappanni.
Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz olajtermékekre vonatkozó brüsszeli szankciók elsősorban a gázolaj piacán okozhatnak problémát.
Úgy vélte: az intézkedés elsősorban a gázolaj piacán okozhat problémát, mert az EU nem rendelkezik elegendő finomítókapacitással, napi 1-1,5 millió hordó gázolajimportra szorul. E mennyiségnek több mint a felét eddig Oroszországból szerezte be az unió – fűzte hozzá.
A szakértő elmondta, hogy az üzemanyag-kereskedők az elmúlt hetekben igyekeztek tartalékokat képezni, a készletek 25-30 napnyiról akár 40 napnyira is nőhettek, így a következő napokban, hetekben még nem lesznek ellátási problémák.
Hortay Olivér ugyanakkor közölte:
Prognózisa szerint elsősorban kínai, indiai és közel-keleti finomítók helyettesíthetik majd az orosz forrásokat, így azonban Európa messzebbről és drágábban tudja beszerezni az olajtermékeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a piac kínai és indiai szereplői jelentős részben orosz nyersolajat vásárolnak, így kérdés, hogy mi értelme az embargónak.
Mint felidézte, Magyarország mentességet kapott az Oroszországból csővezetéken érkező nyersolaj importjára vonatkozó szankció alól. Másfelől sikerült a régió országaival együtt kiharcolni, hogy a régióban mentességet kapott finomítókban előállított üzemanyagot olyan arányban tovább lehessen értékesíteni, amilyen arányban nem orosz eredetű nyersolajat tartalmaz.
Hortay Olivér egyúttal nagyon súlyos, abszurd javaslatnak nevezte azt az uniós szankciós elképzelést, amely az összes orosz fosszilis energiahordozó – köztük a földgáz, azon felül pedig a nukleáris fűtőelemek – behozatalát megtiltaná. Úgy vélte, a javaslatnak nagyon súlyos következményei lennének, és akár az áramellátásban is súlyos problémákat okozhat.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a hatodik, a gazdasági társaságokat és egyéneket büntető intézkedések alá helyező, olajembargót is magában foglaló szankciós csomagot Oroszországgal és Fehéroroszoroszággal szemben.
Marcel Ciolacu miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy a kormány nem fontolgatja az adóemelést, és folytatja az országos adóhatóság (ANAF) digitalizálását, a költségvetési bevételek növelését és a közkiadások reformját.
Az áfa mértéke nem emelkedni, és ha a pénzügyminisztériumban jobban végzik a dolgukat, ami a az adóbeszedést illeti, akkor az adók és illetékek sem fognak emelkedni Romániában – vélekedik Ștefan Radu Oprea gazdasági miniszter.
Marcel Ciolacu kormányfő felkérte Marcel Boloș pénzügyminisztert, készítsen egy szimulációt, hogy pontosan lássák, hányan lesznek kénytelenek adót fizetni a nyugdíjak újraszámítás után amiatt, hogy havi juttatásuk meghaladja a 2000 lejt.
Számos erdélyi település, idegenforgalmi célpont húzhat hasznot a klímaváltozás elleni harcból, ugyanis a bukaresti hatóságok a globális felmelegedés veszélyei ismeretében módosítani kívánják az országos turizmusfejlesztési kerettervet.
Lényegesen több pénzt költenek a romániai turisták külföldön, mint a külföldiek Romániában a Romanian Economic Monitor friss elemzése szerint.
Alig néhány olyan ország található még Európában, ahol édesebb egy Fanta Orange, mint Romániában. Nálunk csaknem háromszor annyi cukrot tartalmaz ugyanaz az üdítő, mint például a Horvátországban forgalmazott verzió.
Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy hétfőn találkozót tart az üzleti szféra képviselőivel az esetleges 2025-ös adóintézkedésekről, ugyanakkor megbeszélést kezdeményez a jelenleg 175 milliárd lejre becsült hátralékok behajtásáról.
„Egyetlen nyugdíj sem csökken. Hadd legyek nagyon világos. Egyetlen nyugdíjas sem fog szeptemberben alacsonyabb nyugdíjat kapni, mint augusztusban” – jelentette ki immár sokadjára Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Románia jelenleg 2,878 milliárd köbméter földgázt tárol föld alatti tárolókban, és a töltöttségi szint 90,79 százalékos, ami azt jelenti, hogy az ország több mint 70 nappal a tervezettnél korábban teljesítette a földgáztárolási célját.
Elképesztő, 3000 lejt közelítő összegbe is belekerülhet egy igazolás, amelyet a nyugdíj újraszámításához megkövetelnek az állami hatóságok, emiatt a munkaügyi minisztérium a Versenytanácshoz fordul.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!