Fotó: Barabás Ákos
Nehéz helyzetbe került Románia, de az Európai Unió nyugati része is, miután vasárnap hatályba lépett az Európai Unió által az orosz kőolajtermékekre az ukrajnai háború miatt kivetett embargó.
2023. február 05., 13:452023. február 05., 13:45
2023. február 05., 13:502023. február 05., 13:50
A Profit.ro gazdasági portál elemzése szerint a romániai finomítóknak a tavaly importált gázolaj 80 százalékára kell alternatív forrásokat találniuk, míg az EU szintjén ez az arány valamivel kedvezőbb, 50 százalék.
Benzin tekintetében Románia jól áll, mivel nettó exportőrnek számít, ám a gázolaj tekintetében teljesen ellentétes a helyzet.
2021 első kilenc hónapjában 1,3 millió tonna orosz gázolajat hozott be, a teljes évben pedig 1,79 millió tonnát.
A helyzetet súlyosbítja, hogy nem csupán Oroszországból nem importálhat gázolajat, hanem azon országokból sem, amelyek mentességet kaptak az orosz kőolajra kivetett embargó alól, de amelyeknek ennek fejében tilos a feldolgozott kőolajtermékeket exportálniuk.
Az embargó mindazonáltal nem azonnal érezteti a hatását.
A 2002-ben, illetve 2023 januárjában az EU-tagállamok – köztük Románia – által importált nagy mennyiségű termék célja az, hogy elkerüljék a hiányt, különösen a gázolaj terén.
Nem könnyű feladat az orosz kőolajimport helyettesítése – szögezte le a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.
Emellett a rendelkezésre álló szállítóeszközöket még február 5-e előtt feltöltötték orosz kőolaj-termékekkel, és útnak indították.
Az első határok áprilisban jelentkezhetnek, amikor a kereslet szezonális növekedése mellett a készletek is elkezdenek megcsappanni.
Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz olajtermékekre vonatkozó brüsszeli szankciók elsősorban a gázolaj piacán okozhatnak problémát.
Úgy vélte: az intézkedés elsősorban a gázolaj piacán okozhat problémát, mert az EU nem rendelkezik elegendő finomítókapacitással, napi 1-1,5 millió hordó gázolajimportra szorul. E mennyiségnek több mint a felét eddig Oroszországból szerezte be az unió – fűzte hozzá.
A szakértő elmondta, hogy az üzemanyag-kereskedők az elmúlt hetekben igyekeztek tartalékokat képezni, a készletek 25-30 napnyiról akár 40 napnyira is nőhettek, így a következő napokban, hetekben még nem lesznek ellátási problémák.
Hortay Olivér ugyanakkor közölte:
Prognózisa szerint elsősorban kínai, indiai és közel-keleti finomítók helyettesíthetik majd az orosz forrásokat, így azonban Európa messzebbről és drágábban tudja beszerezni az olajtermékeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a piac kínai és indiai szereplői jelentős részben orosz nyersolajat vásárolnak, így kérdés, hogy mi értelme az embargónak.
Mint felidézte, Magyarország mentességet kapott az Oroszországból csővezetéken érkező nyersolaj importjára vonatkozó szankció alól. Másfelől sikerült a régió országaival együtt kiharcolni, hogy a régióban mentességet kapott finomítókban előállított üzemanyagot olyan arányban tovább lehessen értékesíteni, amilyen arányban nem orosz eredetű nyersolajat tartalmaz.
Hortay Olivér egyúttal nagyon súlyos, abszurd javaslatnak nevezte azt az uniós szankciós elképzelést, amely az összes orosz fosszilis energiahordozó – köztük a földgáz, azon felül pedig a nukleáris fűtőelemek – behozatalát megtiltaná. Úgy vélte, a javaslatnak nagyon súlyos következményei lennének, és akár az áramellátásban is súlyos problémákat okozhat.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a hatodik, a gazdasági társaságokat és egyéneket büntető intézkedések alá helyező, olajembargót is magában foglaló szankciós csomagot Oroszországgal és Fehéroroszoroszággal szemben.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
A romániai sörértékesítés kilencven százaléka a hipermarketekben, szupermarketekben és kisboltokban zajlik, míg a vendéglátóhelyek – éttermek, bárok és kávézók – csupán tíz százalékos részesedéssel bírnak.
szóljon hozzá!