Embargós kihívások. Románia sok országnál jobb helyzetben van, mivel van kijárata a tengerre
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Nem könnyű feladat az orosz kőolajimport helyettesítése – szögezte le a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese, amikor a kar által a témában készített elemzésről faggattuk.
2022. június 08., 08:522022. június 08., 08:52
2022. június 09., 07:302022. június 09., 07:30
Kihívást jelent az Európai Unió tagországainak, hogy megoldást találjanak az orosz kőolajembargó miatt kialakuló helyzetre – ez a következtetése a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatos kutatócsoportja által készített elemzésnek. A kutatók egy héttel az uniós megállapodást követően megvizsgálták, miként alakult az európai országok stratégiája az elmúlt húsz esztendő alatt a kőolaj és kőolajtermékek orosz importjára vonatkozóan. Szász Levente kolozsvári közgazdász, a kar dékánhelyettese, a kutatási projekt vezetője a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, az adatokból az látszik, hogy
Amint arról korábban beszámoltunk, az európai uniós tagállamok vezetői úgy fogadták el az orosz olajembargóról szóló szankciókat, hogy az csak a tankhajókon érkező nyersanyagra vonatkozik, a csővezetéken érkezőre nem, ami által Magyarország gyakorlatilag kedvezményt kapott.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a hatodik, a gazdasági társaságokat és egyéneket büntető intézkedések alá helyező, olajembargót is magában foglaló szankciós csomagot Oroszországgal és Fehéroroszoroszággal szemben.
„Az uniós egyezményt nehezen sikerült tető alá hozni, és még nem teljesen világosak a részletek, de jobban megmagyarázza a történéseket, ha megértjük az elmúlt húsz év folyamatait” – fejtette ki kérdésünkre Szász Levente. Rámutatott: a nagy importőrök általában növelték az Oroszországból megvásárolt mennyiséget, még a Krím-félsziget elfoglalása után is csak két-három évvel indult be egy enyhe csökkenési folyamat.
Fotó: Forrás: Csíki Ottó, közgazdász doktori hallgató, BBTE
az évek során folyamatosan emelkedett az importjuk, és bár az utolsó két-három évben tetten érhető bizonyos mértékű csökkenés, még mindig óriási mennyiségeket vásárolnak.
– fejtette ki a közgazdász. A számokból az is kiderül, hogy az uniós tagországok közül Magyarország, Bulgária és Horvátország csökkentette leginkább százalékarányosan az orosz kőolajfüggőségét, tehát az elmúlt húsz év során a függetlenedési stratégiát követték, jelentősen csökkentve az orosz import arányát a teljes kőolajimportból. Ez ellentmond annak, amit a tárgyalások során Magyarország kapcsán elhangzott, hiszen 80 százalékról 40 százalékra csökkentette az évek során az orosz függőséget, tehát ez egy meghatározó irány, még akkor is ha a függősége még mindig nagyobb, mint Romániáé.
Százalékos értéket figyelembe véve Szlovákia van a legnehezebb helyzetben, ott a függőség nem is csökkent. Szász Levente hangsúlyozta, a mennyiségek tekintetében Németország és Hollandia áll nagy kihívások előtt, Lengyelország szintén hatalmas mennyiségeket importál Oroszországból.
Szász Levente
Fotó: Székelyhon Tv
„Erre a helyzetre megoldást találni komoly feladat az országok kormányai számára, nemcsak be kell helyettesíteni az orosz kőolajat és a kőolajtermékeket, de meg kell találni erre a logisztikát, és az sem utolsó szempont, hogy milyen áron tudják majd beszerezni az energiahordozókat” – részletezte az elemző.
„Még azoknak az országoknak is meg kell találniuk a válaszokat, ahol elkezdődött a függetlenedés az orosz kőolajtól. Románia ebből a szempontból a középmezőnyben van, nem a legnehezebb a helyzete, például van kijárata a tengerre, ami segíti a megoldást, ez nem minden országnak áll rendelkezésére, de így sem könnyű feladat az orosz kőolajimport behelyettesítése” – fogalmazta meg Szász Levente. Egyúttal rámutatott: az utolsó megbízható Eurostat-adatok 2020-ból vannak, de két év alatt nem történtek gyökeres változások, és 2022-re nincs olyan várakozás, hogy ez a kimutatás megváltozott volna.
Az Oroszországban kitermelt kőolajmennyiség negyede eltűnhet a világpiacról az Európai Unió által bevezetett importszankciók miatt, mivel a teljes orosz exportot nem lehet más piacokra átirányítani.
Megállapodás született az uniós tagállamok között az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról, az EU ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében – jelentette be Charles Michel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!