Embargós kihívások. Románia sok országnál jobb helyzetben van, mivel van kijárata a tengerre
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Nem könnyű feladat az orosz kőolajimport helyettesítése – szögezte le a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese, amikor a kar által a témában készített elemzésről faggattuk.
2022. június 08., 08:522022. június 08., 08:52
2022. június 09., 07:302022. június 09., 07:30
Kihívást jelent az Európai Unió tagországainak, hogy megoldást találjanak az orosz kőolajembargó miatt kialakuló helyzetre – ez a következtetése a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatos kutatócsoportja által készített elemzésnek. A kutatók egy héttel az uniós megállapodást követően megvizsgálták, miként alakult az európai országok stratégiája az elmúlt húsz esztendő alatt a kőolaj és kőolajtermékek orosz importjára vonatkozóan. Szász Levente kolozsvári közgazdász, a kar dékánhelyettese, a kutatási projekt vezetője a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott, az adatokból az látszik, hogy
Amint arról korábban beszámoltunk, az európai uniós tagállamok vezetői úgy fogadták el az orosz olajembargóról szóló szankciókat, hogy az csak a tankhajókon érkező nyersanyagra vonatkozik, a csővezetéken érkezőre nem, ami által Magyarország gyakorlatilag kedvezményt kapott.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a hatodik, a gazdasági társaságokat és egyéneket büntető intézkedések alá helyező, olajembargót is magában foglaló szankciós csomagot Oroszországgal és Fehéroroszoroszággal szemben.
„Az uniós egyezményt nehezen sikerült tető alá hozni, és még nem teljesen világosak a részletek, de jobban megmagyarázza a történéseket, ha megértjük az elmúlt húsz év folyamatait” – fejtette ki kérdésünkre Szász Levente. Rámutatott: a nagy importőrök általában növelték az Oroszországból megvásárolt mennyiséget, még a Krím-félsziget elfoglalása után is csak két-három évvel indult be egy enyhe csökkenési folyamat.
Fotó: Forrás: Csíki Ottó, közgazdász doktori hallgató, BBTE
az évek során folyamatosan emelkedett az importjuk, és bár az utolsó két-három évben tetten érhető bizonyos mértékű csökkenés, még mindig óriási mennyiségeket vásárolnak.
– fejtette ki a közgazdász. A számokból az is kiderül, hogy az uniós tagországok közül Magyarország, Bulgária és Horvátország csökkentette leginkább százalékarányosan az orosz kőolajfüggőségét, tehát az elmúlt húsz év során a függetlenedési stratégiát követték, jelentősen csökkentve az orosz import arányát a teljes kőolajimportból. Ez ellentmond annak, amit a tárgyalások során Magyarország kapcsán elhangzott, hiszen 80 százalékról 40 százalékra csökkentette az évek során az orosz függőséget, tehát ez egy meghatározó irány, még akkor is ha a függősége még mindig nagyobb, mint Romániáé.
Százalékos értéket figyelembe véve Szlovákia van a legnehezebb helyzetben, ott a függőség nem is csökkent. Szász Levente hangsúlyozta, a mennyiségek tekintetében Németország és Hollandia áll nagy kihívások előtt, Lengyelország szintén hatalmas mennyiségeket importál Oroszországból.
Szász Levente
Fotó: Székelyhon Tv
„Erre a helyzetre megoldást találni komoly feladat az országok kormányai számára, nemcsak be kell helyettesíteni az orosz kőolajat és a kőolajtermékeket, de meg kell találni erre a logisztikát, és az sem utolsó szempont, hogy milyen áron tudják majd beszerezni az energiahordozókat” – részletezte az elemző.
„Még azoknak az országoknak is meg kell találniuk a válaszokat, ahol elkezdődött a függetlenedés az orosz kőolajtól. Románia ebből a szempontból a középmezőnyben van, nem a legnehezebb a helyzete, például van kijárata a tengerre, ami segíti a megoldást, ez nem minden országnak áll rendelkezésére, de így sem könnyű feladat az orosz kőolajimport behelyettesítése” – fogalmazta meg Szász Levente. Egyúttal rámutatott: az utolsó megbízható Eurostat-adatok 2020-ból vannak, de két év alatt nem történtek gyökeres változások, és 2022-re nincs olyan várakozás, hogy ez a kimutatás megváltozott volna.
Az Oroszországban kitermelt kőolajmennyiség negyede eltűnhet a világpiacról az Európai Unió által bevezetett importszankciók miatt, mivel a teljes orosz exportot nem lehet más piacokra átirányítani.
Megállapodás született az uniós tagállamok között az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról, az EU ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében – jelentette be Charles Michel.
A külföldi közvetlentőke-befektetések volumene tavaly Romániában 5,730 milliárd euróra csökkent az előző évi 6,748 milliárd euróról – számolt be csütörtökön a Román Nemzeti Bank.
Romániában tavaly 5 746 452 munkavállalót tartottak nyilván, ami az utóbbi évtized rekordját jelenti – közölte csütörtökön a munkaügyi minisztérium.
Még a hónap fele sem telt el, de csütörtökön már harmadik alkalommal emelte üzemanyagárait a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom, miután januárban hét áremelést és két árcsökkentést hajtott végre.
Két részletben, összesen 800 lej támogatást kapnak idén a kisnyugdíjasok – erősítette meg Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején a szerdán kiszivárgott értesülést.
Tavaly decemberben novemberhez képest 257 lejjel (4,8 százalékkal) 5645 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Schengen következménye, hogy márciustól buszokkal hozzák a magyarországiakat Romániába vásárolni, céget alapítanak a bevásárlóturizmusra. A romániai vásárlás iránt a jelek szerint sokan érdeklődnek.
Romániában terjeszkedik a Munch magyar fejlesztésű élelmiszermentő platform: februártól a bukaresti alapítású Bonapp a Munch leányvállalataként folytatja a működését – közölte a Munch az MTI-vel kedden.
Két egyenlő részletben összesen 800 lej támogatást kapnak idén a kisnyugdíjasok – értesült az Agerpres hírügynökség a koalíciós pártok vezetőinek szerdai ülésén született döntésről.
A kormány által megvitatatott legutóbbi forgatókönyv szerint a földgáz és az áram esetében is maradhat a jelenlegi árkorlátozás, azonban nem azonos ideig.
Románia a napi 25 millió köbméter saját termelésű földgázzal és a tárolókból származó napi 20 köbméter körüli mennyiséggel fogja átvészelni a telet – jelentette ki kedden az energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!