Fotó: Haáz Vince
A júliusi 5 százalékról 5,3 százalékra nőtt az éves infláció augusztusban – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból. A nem élelmiszer jellegű termékek 7,92 százalékkal, az élelmiszerek 2,7 százalékkal, a szolgáltatások pedig 2,97 százalékkal drágultak.
2021. szeptember 10., 11:052021. szeptember 10., 11:05
2021. szeptember 10., 12:012021. szeptember 10., 12:01
Az Agerpres által idézett tájékoztatás szerint a fogyasztói árak 0,2 százalékkal növekedtek augusztusban júliushoz képest.
Az év elejéhez (múlt év decemberéhez) viszonyított infláció 4,7 százalékos, a múlt év augusztusához viszonyított ráta pedig 5,3 százalékos. A fogyasztói árak az elmúlt egy évben (2020 szeptember – 2021 augusztus) átlagban 3,3 százalékkal nőttek az előző egy évhez (2019 szeptember – 2020 augusztus) képest.
A 2021 júliusához viszonyított 2021 augusztusi harmonizált fogyasztói árindex 100,18 százalékos volt.
December végéhez képest a villanyáram 23,15 százalékkal, az energia pedig 20,68 százalékkal drágult.
Az energiaárak növekedésének okait vizsgáló parlamenti bizottság alakult, amely arra hivatott, hogy megállapítsa, milyen tényezők vezettek a villamosenergia 25, illetve a gáz 20 százalékos drágulásához.
Termékekre és szolgáltatásokra bontva a éves szinten a villamos energia után
A tavalyi év augusztusához képest a burgonya (31%), a légi közlekedés (23%), a zöldség- és gyümölcskonzervek (4,4%), valamint a friss zöldségek és gyümölcsök ára (2,5%) csökkent.
Az energiaárak továbbra is magasak maradnak, ezért az embereknek hatékonyabbá kell tenniük a fogyasztásukat, a hatóságoknak segíteniük kell a rászorulókon, a vállalatoknak pedig szolidaritási adót kell fizetniük.
A Román Nemzeti Bank az idén immár harmadszor módosította felfelé az inflációs várakozását, így az idei év végére 5,6 százalékos fogyasztói árindexre számít. A jegybank a jövő évi inflációs előrejelzését is emelte, így a korábban jelzett 3,0 százalék helyett 2022 végére 3,4 százalékos fogyasztóiár-emelkedést valószínűsít.
Legnagyobb mértékben a friss és feldolgozott sertéshús, a sütőipari és tejtermékek ára nő az elkövetkező időszakban az élelmiszeripari szakszervezeti vezető szerint, aki úgy gondolja, ez a kereslet visszaeséséhez, majd elbocsátásokhoz fog vezetni.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
szóljon hozzá!