Fotó: Pixabay
Az energiaárak növekedésének okait vizsgáló parlamenti bizottság alakult, amely arra hivatott, hogy megállapítsa, milyen tényezők vezettek a villamosenergia 25, illetve a gáz 20 százalékos drágulásához.
2021. szeptember 09., 18:332021. szeptember 09., 18:33
2021. szeptember 10., 12:012021. szeptember 10., 12:01
A parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról a képviselők és a szenátorok csütörtökön szavaztak együttes ülésen 399 támogató szavazattal, egy tartózkodás mellett.
Az energiaárak alakulása azt követően lett országos téma, hogy júliusban az éves inflációs ráta 5 százalékra nőtt, és ebben nagy szerepe volt az energiaáraknak. A villamosenergia júliusban 25 százalékkal került többe, mint tavaly a hetedik hónapban, a gázért pedig 20 százalékkal fizet többet a lakosság.
A román parlamentnek a héten nem ez volt az első ilyen intézkedése, kedden a képviselőház a védendő fogyasztók minimális energiaszükségleteinek biztosításáról fogadott el törvényt.
A jogszabály alapján a koruk, egészségi állapotuk, elégtelen jövedelmük miatt szociálisan rászorulónak minősülő vagy energetikai szempontból elszigetelt területen élő családok, illetve egyedül élő személyek a lakásuk fűtéséhez használt energiahordozótól, illetve jövedelmüktől függően állami támogatást kaphatnak energiaszámláinak kifizetéséhez.
A védendő fogyasztók energetikai szempontból hatékonyabb fűtésrendszerek, illetve háztartási gépek beszerzésére is igényelhetnek támogatást. Raluca Turcan munkaügyi miniszter becslése szerint mintegy félmillió romániai háztartásnak, vagyis több millió embernek nyújt segítséget a védendő fogyasztókról elfogadott törvény.
Elemzők ősszel az energia további drágulására számítanak. A román hatóságok szerint az árnövekedésnek nem csak belföldi okai vannak, hanem az egész világon nőttek az energiaárak a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállás következtében megugrott kereslet miatt.
Az energiaárak továbbra is magasak maradnak, ezért az embereknek hatékonyabbá kell tenniük a fogyasztásukat, a hatóságoknak segíteniük kell a rászorulókon, a vállalatoknak pedig szolidaritási adót kell fizetniük.
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára beiratkozott 159 229 diák közül 152 639 vett részt hétfőn a román nyelv és irodalomból tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Jövőbe tekintést kért a romániai társadalomtól hétfő este Nicușor Dan a Bolojan-kormány tagjainak eskütétele után. Ilie Bolojan úgy fogalmazott, hogy az új kormány tagjainak eskütételével ,,véget ér egy instabil és átmeneti időszak”.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege hétfőn Lia Savoneát nevezte ki a legfelsőbb bíróság elnökévé. Kinevezéséről kilenc támogató és egy elutasító szavazattal döntött a testület.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakciója a párt ideiglenes elnökét, Sorin Grindeanut javasolja a képviselőház elnöki tisztségébe.
Aláírta Nicușor Dan államfő a Bolojan-kormány tagjainak kinevezéséről szóló rendeletet – tájékoztatott az elnöki hivatal. Ezt követően a Bolojan-kormány tagjai hétfő este letették a hivatali esküt az államfő jelenlétében.
Az új koalíciós kormány programjában az egészségügyre vonatkozóan többek között szerepel a kórházak hatékonyságának növelése az ágyak számának több mint 20 százalékos csökkentésével 2030-ig.
Bizalmat szavazott az Ilie Bolojan alkotta koalíciós kormánynak a bukaresti parlament. A hétfő délutáni szavazáson az új kabinet 130 támogatói voksot kapott, honatya ellene szavazott.
A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.
A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát, törölnék a nyugdíj és a fizetés halmozását.
Első ízben fog betölteni roma nemzetiségű ember miniszteri tisztséget Romániában: Florin Manole lesz a munkaügyi tárca vezetője.
szóljon hozzá!