A mezőgazdasági miniszterek brüsszeli tanácskozása. Csökkentenék a gazdák terheit
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Az Európai Unió vidéki térségeinek hosszútávú jövőképéről fogadtak el nagy többséggel dokumentumot az uniós tagországok mezőgazdasági miniszterei. A Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban francia javaslatra felvetették a 2024-től bevezetésre kerülő szigorú környezetvédelmi előírások enyhítését is, erről azonban még nem született végleges döntés. Kiemelt haszonélvezővé válhatnak a kelet-európai országok.
2023. november 23., 18:182023. november 23., 18:18
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2023. novemberi, brüsszeli ülésén az európai uniós tagállamok mezőgazdasági miniszterei jóváhagyták az EU vidéki térségeinek hosszútávú jövőképéről szóló dokumentumot. Az Európai Tanács sajtószolgálata szerint a hétfői döntés alapja az Európai Bizottság által 2021. júniusában közzétett Hosszútávú jövőkép az EU vidéki térségeiről című állásfoglalás, amelynek célja, hogy 2040-ig erősebb, ellenállóbb és virágzóbb vidéki közösségek alakuljanak ki.
A svéd uniós elnökség által előkészített dokumentum kiemelt figyelmet szentel a vidéki térségek társadalmi és gazdasági szerkezetének megerősítésére, és a szakpolitikákban megfelelő eszközök alkalmazására. Szakemberek szerint az új irányelv elsősorban az Európai Unióban kevésbé fejlett vidékek hangsúlyos felzárkóztatásához járulhat hozzá, amelynek kiemelt haszonélvezőjévé válhatnak a kelet-európai országok. Az Európai Tanácsban elfogadott dokumentum szerint valamennyi vonatkozó uniós szakpolitikát és eszközt be kell vonni, és megfelelő forrásokkal kell hozzájárulni a vidéki területek támogatásához.
Több uniós tagállam minisztere ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az adminisztratív költségek minimalizálása érdekében egyszerűsíteni kell az eljárásokat, hogy ezzel ösztönözzék a vidéki szereplőket a vidékfejlesztést szolgáló új projektek kidolgozására és végrehajtására. Tapasztalatok szerint a túl bonyolult uniós pályázati rendszerben éppen a vidéki projektek kerültek hátrányba, ezért a tagállamok miniszterei ezek leegyszerűsítését és könnyebbé tételét szorgalmazzák.
Könnyítenének a parlagoltatásra fogott területek kihasználásán
Az Európai Unió vidéki térségeinek hosszútávú jövőképéről szóló dokumentum egyhangú támogatása mellett a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban – Franciaország javaslatára – arról is döntés született, hogy az Európai Bizottság enyhítsen a 2024-től kötelező környezetvédelmi szabályok bevezetésén az európai mezőgazdaságban. Az Európai Bizottságnak kell kidolgoznia az új javaslatot, amelyről várhatóan a következő hetekben születik végleges döntés. A számos tagállam által támogatott francia kérés a kötelezően fenntartandó, parlagoltatásba fogott területekre vonatkozik. Mint ismeres, a jelenleg érvényben levő előírásokkal számos tagállam – közöttük Magyarország és Románia – nem ért egyet, a szigorítást túlzónak tartják.
Ebben a helyzetben a mezőgazdasági termelőknek könnyítésre van szükségük, hogy a termelési potenciált fenn tudják tartani. A Franciaország által benyújtott javaslat lehetőséget biztosítana arra, hogy a nem termő területeken növényvédőszerek használata nélkül vessenek ökológiai jelentőségű másodvetést vagy nitrogénmegkötő növényeket, tehát a területek ne maradjanak parlagon. A megoldás nem befolyásolná jelentősen a zöld célkitűzések elérését, viszont nagyban segítené az európai gazdaságok termelési potenciáljának fenntartását.
A budapesti Agrárminisztérium beszámolója szerint a magyar tárcavezető hozzászólásában arra emlékeztetett, hogy a mezőgazdaság nemcsak a vidéken élők, de az egész társadalom számára kiemelt jelentőséggel bír, hiszen szerepe elvitathatatlan az élelmezésbiztonságban, a foglalkoztatásban és a fenntarthatóságban. Emellett természeti és kulturális örökségünk alapja is, melynek megőrzése közös felelősségünk. Éppen ezért fontos a vidék népességmegtartó erejének erősítése, a vidéki gazdaságok versenyképességének növelése, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a városi és vidéki életszínvonal közötti különbség csökkentése. Ezzel érhető el, hogy jó legyen vidéken élni és a fiataloknak is perspektívát kínáljon a vidéken maradás – fűzte hozzá a tárcavezető.
Elutasítanák a génkezelt növények termesztését
A brüsszeli tanácskozáson vita alakult ki a spanyol elnökség által bemutatott új génkezelési technikákról szóló bizottsági javaslatról, amely kötelezővé tenné a tagállamok számára az ilyen technológiákkal előállított növények használatát. A magyar fél azt kérte, hogy a tagállamok számára ezen a területen is biztosítsák az önrendelkezés jogát, vagyis, hogy maguk dönthessék el, milyen technológiával előállított növényeket akarnak termeszteni a területükön. Több mezőgazdasági miniszter ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy tegyenek egyértelmű különbséget a konvencionális mezőgazdasági módszerekkel megművelt és a biogazdálkodásba vont területek között, ez utóbbi kategóriába ugyanis semmilyen szín alatt ne lehessen génkezelt növényeket termeszteni.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!