A mezőgazdasági miniszterek brüsszeli tanácskozása. Csökkentenék a gazdák terheit
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Az Európai Unió vidéki térségeinek hosszútávú jövőképéről fogadtak el nagy többséggel dokumentumot az uniós tagországok mezőgazdasági miniszterei. A Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban francia javaslatra felvetették a 2024-től bevezetésre kerülő szigorú környezetvédelmi előírások enyhítését is, erről azonban még nem született végleges döntés. Kiemelt haszonélvezővé válhatnak a kelet-európai országok.
2023. november 23., 18:182023. november 23., 18:18
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2023. novemberi, brüsszeli ülésén az európai uniós tagállamok mezőgazdasági miniszterei jóváhagyták az EU vidéki térségeinek hosszútávú jövőképéről szóló dokumentumot. Az Európai Tanács sajtószolgálata szerint a hétfői döntés alapja az Európai Bizottság által 2021. júniusában közzétett Hosszútávú jövőkép az EU vidéki térségeiről című állásfoglalás, amelynek célja, hogy 2040-ig erősebb, ellenállóbb és virágzóbb vidéki közösségek alakuljanak ki.
A svéd uniós elnökség által előkészített dokumentum kiemelt figyelmet szentel a vidéki térségek társadalmi és gazdasági szerkezetének megerősítésére, és a szakpolitikákban megfelelő eszközök alkalmazására. Szakemberek szerint az új irányelv elsősorban az Európai Unióban kevésbé fejlett vidékek hangsúlyos felzárkóztatásához járulhat hozzá, amelynek kiemelt haszonélvezőjévé válhatnak a kelet-európai országok. Az Európai Tanácsban elfogadott dokumentum szerint valamennyi vonatkozó uniós szakpolitikát és eszközt be kell vonni, és megfelelő forrásokkal kell hozzájárulni a vidéki területek támogatásához.
Több uniós tagállam minisztere ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az adminisztratív költségek minimalizálása érdekében egyszerűsíteni kell az eljárásokat, hogy ezzel ösztönözzék a vidéki szereplőket a vidékfejlesztést szolgáló új projektek kidolgozására és végrehajtására. Tapasztalatok szerint a túl bonyolult uniós pályázati rendszerben éppen a vidéki projektek kerültek hátrányba, ezért a tagállamok miniszterei ezek leegyszerűsítését és könnyebbé tételét szorgalmazzák.
Könnyítenének a parlagoltatásra fogott területek kihasználásán
Az Európai Unió vidéki térségeinek hosszútávú jövőképéről szóló dokumentum egyhangú támogatása mellett a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban – Franciaország javaslatára – arról is döntés született, hogy az Európai Bizottság enyhítsen a 2024-től kötelező környezetvédelmi szabályok bevezetésén az európai mezőgazdaságban. Az Európai Bizottságnak kell kidolgoznia az új javaslatot, amelyről várhatóan a következő hetekben születik végleges döntés. A számos tagállam által támogatott francia kérés a kötelezően fenntartandó, parlagoltatásba fogott területekre vonatkozik. Mint ismeres, a jelenleg érvényben levő előírásokkal számos tagállam – közöttük Magyarország és Románia – nem ért egyet, a szigorítást túlzónak tartják.
Ebben a helyzetben a mezőgazdasági termelőknek könnyítésre van szükségük, hogy a termelési potenciált fenn tudják tartani. A Franciaország által benyújtott javaslat lehetőséget biztosítana arra, hogy a nem termő területeken növényvédőszerek használata nélkül vessenek ökológiai jelentőségű másodvetést vagy nitrogénmegkötő növényeket, tehát a területek ne maradjanak parlagon. A megoldás nem befolyásolná jelentősen a zöld célkitűzések elérését, viszont nagyban segítené az európai gazdaságok termelési potenciáljának fenntartását.
A budapesti Agrárminisztérium beszámolója szerint a magyar tárcavezető hozzászólásában arra emlékeztetett, hogy a mezőgazdaság nemcsak a vidéken élők, de az egész társadalom számára kiemelt jelentőséggel bír, hiszen szerepe elvitathatatlan az élelmezésbiztonságban, a foglalkoztatásban és a fenntarthatóságban. Emellett természeti és kulturális örökségünk alapja is, melynek megőrzése közös felelősségünk. Éppen ezért fontos a vidék népességmegtartó erejének erősítése, a vidéki gazdaságok versenyképességének növelése, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a városi és vidéki életszínvonal közötti különbség csökkentése. Ezzel érhető el, hogy jó legyen vidéken élni és a fiataloknak is perspektívát kínáljon a vidéken maradás – fűzte hozzá a tárcavezető.
Elutasítanák a génkezelt növények termesztését
A brüsszeli tanácskozáson vita alakult ki a spanyol elnökség által bemutatott új génkezelési technikákról szóló bizottsági javaslatról, amely kötelezővé tenné a tagállamok számára az ilyen technológiákkal előállított növények használatát. A magyar fél azt kérte, hogy a tagállamok számára ezen a területen is biztosítsák az önrendelkezés jogát, vagyis, hogy maguk dönthessék el, milyen technológiával előállított növényeket akarnak termeszteni a területükön. Több mezőgazdasági miniszter ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy tegyenek egyértelmű különbséget a konvencionális mezőgazdasági módszerekkel megművelt és a biogazdálkodásba vont területek között, ez utóbbi kategóriába ugyanis semmilyen szín alatt ne lehessen génkezelt növényeket termeszteni.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
szóljon hozzá!