A mezőgazdasági miniszterek brüsszeli tanácskozása. Csökkentenék a gazdák terheit
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Az Európai Unió vidéki térségeinek hosszútávú jövőképéről fogadtak el nagy többséggel dokumentumot az uniós tagországok mezőgazdasági miniszterei. A Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban francia javaslatra felvetették a 2024-től bevezetésre kerülő szigorú környezetvédelmi előírások enyhítését is, erről azonban még nem született végleges döntés. Kiemelt haszonélvezővé válhatnak a kelet-európai országok.
2023. november 23., 18:182023. november 23., 18:18
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2023. novemberi, brüsszeli ülésén az európai uniós tagállamok mezőgazdasági miniszterei jóváhagyták az EU vidéki térségeinek hosszútávú jövőképéről szóló dokumentumot. Az Európai Tanács sajtószolgálata szerint a hétfői döntés alapja az Európai Bizottság által 2021. júniusában közzétett Hosszútávú jövőkép az EU vidéki térségeiről című állásfoglalás, amelynek célja, hogy 2040-ig erősebb, ellenállóbb és virágzóbb vidéki közösségek alakuljanak ki.
A svéd uniós elnökség által előkészített dokumentum kiemelt figyelmet szentel a vidéki térségek társadalmi és gazdasági szerkezetének megerősítésére, és a szakpolitikákban megfelelő eszközök alkalmazására. Szakemberek szerint az új irányelv elsősorban az Európai Unióban kevésbé fejlett vidékek hangsúlyos felzárkóztatásához járulhat hozzá, amelynek kiemelt haszonélvezőjévé válhatnak a kelet-európai országok. Az Európai Tanácsban elfogadott dokumentum szerint valamennyi vonatkozó uniós szakpolitikát és eszközt be kell vonni, és megfelelő forrásokkal kell hozzájárulni a vidéki területek támogatásához.
Több uniós tagállam minisztere ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az adminisztratív költségek minimalizálása érdekében egyszerűsíteni kell az eljárásokat, hogy ezzel ösztönözzék a vidéki szereplőket a vidékfejlesztést szolgáló új projektek kidolgozására és végrehajtására. Tapasztalatok szerint a túl bonyolult uniós pályázati rendszerben éppen a vidéki projektek kerültek hátrányba, ezért a tagállamok miniszterei ezek leegyszerűsítését és könnyebbé tételét szorgalmazzák.
Könnyítenének a parlagoltatásra fogott területek kihasználásán
Az Európai Unió vidéki térségeinek hosszútávú jövőképéről szóló dokumentum egyhangú támogatása mellett a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban – Franciaország javaslatára – arról is döntés született, hogy az Európai Bizottság enyhítsen a 2024-től kötelező környezetvédelmi szabályok bevezetésén az európai mezőgazdaságban. Az Európai Bizottságnak kell kidolgoznia az új javaslatot, amelyről várhatóan a következő hetekben születik végleges döntés. A számos tagállam által támogatott francia kérés a kötelezően fenntartandó, parlagoltatásba fogott területekre vonatkozik. Mint ismeres, a jelenleg érvényben levő előírásokkal számos tagállam – közöttük Magyarország és Románia – nem ért egyet, a szigorítást túlzónak tartják.
Ebben a helyzetben a mezőgazdasági termelőknek könnyítésre van szükségük, hogy a termelési potenciált fenn tudják tartani. A Franciaország által benyújtott javaslat lehetőséget biztosítana arra, hogy a nem termő területeken növényvédőszerek használata nélkül vessenek ökológiai jelentőségű másodvetést vagy nitrogénmegkötő növényeket, tehát a területek ne maradjanak parlagon. A megoldás nem befolyásolná jelentősen a zöld célkitűzések elérését, viszont nagyban segítené az európai gazdaságok termelési potenciáljának fenntartását.
A budapesti Agrárminisztérium beszámolója szerint a magyar tárcavezető hozzászólásában arra emlékeztetett, hogy a mezőgazdaság nemcsak a vidéken élők, de az egész társadalom számára kiemelt jelentőséggel bír, hiszen szerepe elvitathatatlan az élelmezésbiztonságban, a foglalkoztatásban és a fenntarthatóságban. Emellett természeti és kulturális örökségünk alapja is, melynek megőrzése közös felelősségünk. Éppen ezért fontos a vidék népességmegtartó erejének erősítése, a vidéki gazdaságok versenyképességének növelése, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a városi és vidéki életszínvonal közötti különbség csökkentése. Ezzel érhető el, hogy jó legyen vidéken élni és a fiataloknak is perspektívát kínáljon a vidéken maradás – fűzte hozzá a tárcavezető.
Elutasítanák a génkezelt növények termesztését
A brüsszeli tanácskozáson vita alakult ki a spanyol elnökség által bemutatott új génkezelési technikákról szóló bizottsági javaslatról, amely kötelezővé tenné a tagállamok számára az ilyen technológiákkal előállított növények használatát. A magyar fél azt kérte, hogy a tagállamok számára ezen a területen is biztosítsák az önrendelkezés jogát, vagyis, hogy maguk dönthessék el, milyen technológiával előállított növényeket akarnak termeszteni a területükön. Több mezőgazdasági miniszter ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy tegyenek egyértelmű különbséget a konvencionális mezőgazdasági módszerekkel megművelt és a biogazdálkodásba vont területek között, ez utóbbi kategóriába ugyanis semmilyen szín alatt ne lehessen génkezelt növényeket termeszteni.
Az előző havi 1,1 százalékos csökkenés után márciusban 0,1 százalékkal nőtt az Európai Unióban az építőipari termelés februárhoz képest, Ausztria és Románia építőipara teljesített a legjobban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden ismertetett adatai szerint az idei első negyedévben 32 600 betöltetlen állás volt Romániában, 1700-zal kevesebb, mint az előző negyedévben és 2400-zal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
szóljon hozzá!