Az aszály idén már közel 2 millió hektár kukoricát és napraforgót, valamint 100 ezer hektár búzát és repcét érintett
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre Florin Barbu mezőgazdasági miniszter, aki jelenleg tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelettel (ASF) és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
2024. július 17., 14:312024. július 17., 14:31
„Tárgyalásokat folytatunk az ASF-fel, mert egy olyan projekttel akarunk előrukkolni, amelynek célja egy olyan mechanizmus aktiválása, amellyel biztosíthatjuk az őszi és a tavaszi termést. Alapvetően az állam biztosítaná ezeket a terményeket az aszály ellen. Ha aktiválom ezt a mechanizmust, 45 millió euró érkezne az APIA-támogatások 3 százalékából, amelyet visszatartanak a gazdáktól, és körülbelül 17 millió euróhoz juthatunk hozzá az Európai Bizottságtól. A különbözetet az állami költségvetésből kellene biztosítani, hogy a 6,7 millió hektárnyi tavaszi és őszi termést biztosítani tudjuk. A biztosítótársaságok is a nagyobb területek iránt érdeklődnek, míg a kisebbek iránt nem” – nyilatkozta a mezőgazdasági tárca vezetője az Agerpres hírügynökségnek.
„Szeretném lezárni a megbeszéléseket az ASF-fel, hogy augusztusban életbe léphessen ez a mechanizmus, és biztosíthassuk a terményeket az egész 2025-ös évre is, de még meg kell néznünk a biztosítótársaságokkal, hogy milyen százalékban lehet kártalanítani. Én 3000 és 3500 lej közötti összeget kértem tőlük hektáronként aszály esetén, és akkor nem lenne több probléma, és nem nehezedne nyomás a költségvetésre. Az állami költségvetésből évente 50 millió eurót is lehet erre a célra fordítani, és nincs akkora nyomás. Mi most 500–600 millió eurót adunk, ami 10 évre fedezné a biztosítást. Ez egy olyan mechanizmus, amelyet átgondoltunk, és szerintem nagyon rendben van” – hangsúlyozta Barbu.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a gazdák hektáronként 200 és 250 euró közötti összegű kártérítést kaphatnak az idén az aszály miatt tönkrement terményekért. Az aszály mostanáig összesen közel 2 millió hektár kukoricát és napraforgót, valamint 100 ezer hektár búzát és repcét érintett. A hatóságok úgy számolnak, hogy 500 és 600 millió euróra lesz szükség az aszálykárok kártalanítására.
Naponta több figyelmeztetést, felszólítást, csapelzárásról szóló tájékoztatást közöl a Szamos Vízügyi Vállalat. Ugyanis a kánikula, illetve az ivóvíz „nem rendeltetésszerű használata” miatt immár többtucatnyi településen korlátozásokat kellett bevezetni.
Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!