Valdis Dombrovskis (középen) Mugur Isărescu román jegybankelnök társaságában
Fotó: Facebook/Valdis Dombrovskis
Az Európai Bizottság (EB) aggodalommal figyeli, hogy Románia is lemondana a kötelező magánnyugdíjról – mondta Valdis Dombrovskis, az euróért és szociális párbeszédért felelős uniós biztos pénteken egy bukaresti rendezvényen.
2017. október 27., 15:342017. október 27., 15:34
Az EB alelnöke úgy vélekedett: a demográfiai hanyatlás közepette a hárompilléres nyugdíjrendszer feladása kétségessé teszi a munkavállalók öregkori ellátását.
Mihai Tudose román miniszterelnök szeptemberben jelentette be: kormánya választhatóvá tenné a kötelező magánnyugdíjat, így a biztosított maga döntheti el, hogy nyugdíjjáruléka teljes egésze az államnál marad, vagy egy része továbbra is átkerül a magánbiztosítókhoz.
„Ez nem egyedülálló Kelet-Közép-Európában, más államok is ezt az utat választották.
Mi általában azt javasoljuk a tagállamoknak, hogy maradjanak meg a hárompilléres nyugdíjrendszernél, amelyben mind az állami-, mind a magán-, mind az önkéntes nyugdíjpénztári elem megtalálható” – mondta Dombrovskis az EU romániai képviselete által rendezett bukaresti konferencián.
A bukaresti kormány csütörtökön bejelentette: a magánnyugdíjpénztári járulék jövő évtől a bruttó bér 5,1 százalékáról 3,75 százalékra csökken. A konferencián jelen lévő Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter szerint valójában jövőre is ugyanakkora, évi hétmilliárd lejnyi összeg kerül a nyugdíjrendszer második pilléréhez, mint idén, mivel a kormány számításai szerint mintegy húsz százalékkal emelkednek majd a bruttó bérek.
– jelentette ki Vasilescu, ellentmondva a miniszterelnök és Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök korábbi nyilatkozatainak, akik a 35 év alattiak tíz éve kötelező magánnyugdíjpénztári tagságságának önkéntes alapokra helyezését ígérték.
Romániában 2007-ben vezették be a magánnyugdíj-rendszert, amely az állami nyugdíj kiegészítéseként működik. A rendszer első pillérét az állami nyugdíj képezi, a második pillérét a kötelező magánnyugdíj, a harmadik pillér pedig az önkéntes magánnyugdíj.
A nyugdíjrendszer második pillére jelenleg 7 millió munkavállaló 38,16 milliárd lejnyi megtakarítását kezeli, vagyis munkavállalónként 5450 lejt, ami a befizetett összeg mellett az átlagosan ezer lejnyi nettó hozamot is magában foglalja – ismertette a konferencián Iulius Postolache, a romániai magánnyugdíjpénztárak szövetségének elnöke.
Jövőre az országot gazdasági jellegű (magasabb adók és recesszió) és nem gazdasági jellegű (dezinformáció és fegyveres konfliktus) kockázatok is fenyegetik – fogalmazta meg a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
Az Electrica Furnizare, Románia egyik legnagyobb áramszolgáltatója megállapította a jelenleg érvényes ársapka megszűnése, vagyis jelen állás szerint 2025. április 1-je után érvényes árait azon ügyfelei számára, akiknek szerződése az év végén jár le.
A szeptember végi 5,44 százalékról október végére 6,19 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány Romániában – jelentette be kedden a pénzügyminisztérium.
Három nappal az előző drágítás után kedden újra megemelte az üzemanyagok árát a romániai piacvezető, a Petrom. És ez már a sokadik áremelés volt ebben a hónapban.
A nem kormányzati ügyfeleknek nyújtott banki hitelek egyenlege 2024 októberében 0,7 százalékkal 416,063 milliárd lejre nőtt idén szeptemberhez képest – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az EU szociális védelmi kiadása 2023-ban elérte a 4,583 milliárd eurót, ami 6,1 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest. Románia a tagállamok egyike, ahol a szociális védelemre fordított kiadások növekedése jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Rendszeressé vált Magyarországon a romániai körülményekkel – bérekkel, nyugdíjakkal, életszínvonallal – való összehasonlítgatás, amelynek során kormánypárti politikusok előszeretettel küldözgetik ellenzéki társaikat a határ túloldalára.
A Bukaresti Értéktőzsde mínuszban nyitotta a hétfői kereskedést, az összes index esett, miután az elnökválasztás első fordulójának eredményei alapján, hatalmas meglepetésre az oroszbarátként számontartott Călin Georgescu került az első helyre.
A Zöld ház program közel 130 ezer kedvezményezettjének energiatároló rendszerekre van szüksége, mert nem tudják az általuk napelemmel megtermelt energiát az országos hálózatba juttatni, azaz akadályozva van prosumer státusuk.
Románia három városában drágább az élelmiszer, mint Bukarestben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból, amelyeket a Hotnews.ro vett górcső alá.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!