Hozzáfűzte: kínos egyébként, hogy milyen magyarázatokkal „próbálják etetni a népet\" egyes véleményformálók. Szerinte egyszerűen hazugság, amikor Angela Merkel német kancellár azzal érvel, hogy a német adófizetők tartják el Görögországot.

„A német adófizetők nem a görögöket, hanem a német magánbankokat finanszírozták, ugyanis a Görögország »megsegítése« címen átutalt jelentős pénzösszegek nagy részéhez a görög állam hozzá sem nyúlhatott, a pénz három napig állt a számlán, majd visszatért Németországba, csak ezúttal nem az adófizetők zsebébe, hanem a német privát bankok kasszájába. Semmi mást nem tett a német állam, minthogy az országa magánkézben lévő bankjait támogatta\" – fejtette ki Şerbănescu, aki egyébként nem érti, hogy Szlovénia és Lettország milyen bűnt követett el, amiért nekik is részt kellett vállalni a görög mentőcsomagból úgy, hogy tudni lehetett, a görögök hitelezői a francia és a német magánbankok. „Euró kell? Akkor fizetsz!\" – szemléltette az Unió vezető államainak hozzáállását a szakértő.

Şerbănescu ugyanakkor elmondta: javarészt a pénzügyi rendszernek ugyanaz az elhibázott szerkezete felelős a problémákért, amely a Lehmann Brothers bedőlését és a világgazdasági válságot is okozta. Azaz, hogy cégeknek, országoknak nyújtottak hiteleket, amelyekről előre tudták, hogy fizetésképtelenek. „Görögország csak egy példa, legalább 30-40 ország van hasonló helyzetben\" – magyarázta.

Mint hangsúlyozta, a hitelezőknek az az érvelése is sántít, hogy a görögök lusták, nem dolgoznak, és képtelenek áldozatot vállalni. Egyrészt azért, mert az elmúlt négy évben 12 százalékról 4 százalékra csökkent a görög államháztartás hiánya, azaz igenis meghúzták a nadrágszíjat. „Másrészt, ha a görögök tényleg lusták, a hitelnyújtáskor ezt nem tudták?\" – fogalmazta meg a költői kérdést Şerbănescu. Hozzátette: egész Európában egyébként a román állam volt az egyetlen, amely hajlandó volt a gazdasági válság veszteségeit a lakossággal megfizettetni, a többi európai ország nem volt hajlandó engedni a nyomásnak.

Kérdésünkre, hogy a népszavazást követően a görögök kicsikarhatnak-e kedvezőbb feltételeket a hitelezőktől, Şerbănescu úgy fogalmazott: lát rá esélyt. Azonban hozzáfűzte, ez nem azért lehetséges, mert a görögök elő tudnak állni a hitelezőket meggyőző pénzügyi tervvel, hanem mert nagyon erős a geostratégiai pozíciójuk.

„Egyébként ez az oka, hogy az egész hercehurcát az amerikaiak nem nézik jó szemmel\" – vallja Şerbănescu. „Nem mindegy, hogy kinek a befolyási övezetébe tartozik a mediterrán térség, Kína, Oroszország vagy akár a tehetősebb arab országok is szívesen élnének a lehetőséggel\" – mutatott rá a makrogazdasági elemző.