Kérdés, hogy a görögök most mihez kezdenek. Függetlenedni akarnak, vagy az eurozóna tagja akarnak maradni? Mert függetlennek és eurózónatagnak maradni egyszerre nem lehet – értékelte a Krónika megkeresésére a görög népszavazás után kialakult helyzetet Ilie Şerbănescu makrogazdasági elemező.
2015. július 06., 19:442015. július 06., 19:44
2015. július 06., 20:522015. július 06., 20:52
Hozzáfűzte: kínos egyébként, hogy milyen magyarázatokkal „próbálják etetni a népet\" egyes véleményformálók. Szerinte egyszerűen hazugság, amikor Angela Merkel német kancellár azzal érvel, hogy a német adófizetők tartják el Görögországot.
„A német adófizetők nem a görögöket, hanem a német magánbankokat finanszírozták, ugyanis a Görögország »megsegítése« címen átutalt jelentős pénzösszegek nagy részéhez a görög állam hozzá sem nyúlhatott, a pénz három napig állt a számlán, majd visszatért Németországba, csak ezúttal nem az adófizetők zsebébe, hanem a német privát bankok kasszájába. Semmi mást nem tett a német állam, minthogy az országa magánkézben lévő bankjait támogatta\" – fejtette ki Şerbănescu, aki egyébként nem érti, hogy Szlovénia és Lettország milyen bűnt követett el, amiért nekik is részt kellett vállalni a görög mentőcsomagból úgy, hogy tudni lehetett, a görögök hitelezői a francia és a német magánbankok. „Euró kell? Akkor fizetsz!\" – szemléltette az Unió vezető államainak hozzáállását a szakértő.
Şerbănescu ugyanakkor elmondta: javarészt a pénzügyi rendszernek ugyanaz az elhibázott szerkezete felelős a problémákért, amely a Lehmann Brothers bedőlését és a világgazdasági válságot is okozta. Azaz, hogy cégeknek, országoknak nyújtottak hiteleket, amelyekről előre tudták, hogy fizetésképtelenek. „Görögország csak egy példa, legalább 30-40 ország van hasonló helyzetben\" – magyarázta.
Mint hangsúlyozta, a hitelezőknek az az érvelése is sántít, hogy a görögök lusták, nem dolgoznak, és képtelenek áldozatot vállalni. Egyrészt azért, mert az elmúlt négy évben 12 százalékról 4 százalékra csökkent a görög államháztartás hiánya, azaz igenis meghúzták a nadrágszíjat. „Másrészt, ha a görögök tényleg lusták, a hitelnyújtáskor ezt nem tudták?\" – fogalmazta meg a költői kérdést Şerbănescu. Hozzátette: egész Európában egyébként a román állam volt az egyetlen, amely hajlandó volt a gazdasági válság veszteségeit a lakossággal megfizettetni, a többi európai ország nem volt hajlandó engedni a nyomásnak.
Kérdésünkre, hogy a népszavazást követően a görögök kicsikarhatnak-e kedvezőbb feltételeket a hitelezőktől, Şerbănescu úgy fogalmazott: lát rá esélyt. Azonban hozzáfűzte, ez nem azért lehetséges, mert a görögök elő tudnak állni a hitelezőket meggyőző pénzügyi tervvel, hanem mert nagyon erős a geostratégiai pozíciójuk.
„Egyébként ez az oka, hogy az egész hercehurcát az amerikaiak nem nézik jó szemmel\" – vallja Şerbănescu. „Nem mindegy, hogy kinek a befolyási övezetébe tartozik a mediterrán térség, Kína, Oroszország vagy akár a tehetősebb arab országok is szívesen élnének a lehetőséggel\" – mutatott rá a makrogazdasági elemző.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
szóljon hozzá!