Winkler Gyula EP-képviselő a Krónikának: a tagállamokon múlik az uniós agrársegítség

Winkler Gyula EP-képviselő a Krónikának: a tagállamokon múlik az uniós agrársegítség

A gólya hozza? Az Európai Parlament is türelmetlenül várja az Európai Bizottság új válságkezelő csomagját

Fotó: Pinti Attila

A koronavírus-járvány jelentős károkat okozott a mezőgazdasági ágazatban is, jelentősen csökkentve a gazdák jövedelmét. Az Európai Bizottság tett néhány válságkezelő javaslatot, de mindenki a beharangozott átfogó mentőcsomagra vár. Winkler Gyulát, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjét a romániai agrárágazat felzárkóztatási esélyeiről is kérdeztük.

Makkay József

2020. május 19., 07:412020. május 19., 07:41

 – Európa-szerte hatalmas eladatlan élelmiszerkészletek halmozódtak fel a koronavírus-járvány miatt. A gazdák nem tudják értékesíteni terményeiket, közben folyamatosan esnek a felvásárlási árak. Hogyan látszik ez az uniós intézmények szemszögéből?

– Az online rendszerben ülésező Európai Parlament is türelmetlenül várja az Európai Bizottság új válságkezelő csomagját, amellyel többek között az agrárszektor és az élelmiszeripar gondjait hivatott enyhíteni. A csomag egyes részletei már ismertek. A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) előleget fizethet a gazdáknak az idénre esedékes területalapú támogatásokból, ezzel is segítve munkájukat. Könnyítésnek számít, hogy csökkentették a helyszíni ellenőrzések arányát.

A mezőgazdaság különböző ágazatait más és más módon érinti a válság. Az uniós agrárszektoron belül a legnagyobb vita jelenleg a borászatokat illetően folyik, ugyanis hatalmas készletek állnak a borospincékben, miközben készülni kell az új szezonra.

Az Európai Bizottság azt ajánlotta a borászoknak, hogy bizonyos támogatás fejében a bort ki lehessen főzni szesznek, de a szubvenció nem akkora, hogy az megérje a legtöbb uniós ország borászainak. Hangsúlyosabb segítség azonban a tárolókapacitásokra igényelhető támogatás: az eladhatatlan élelmiszereket uniós pénzen hűtőházakban lehet tárolni, amíg csökken a piac telítettsége.

– A bevett gyakorlat mégis az, hogy a nagy nyugat-európai termelők dömpingáron terítik az egységes uniós piacon termékeiket, ami sokat árt a kelet-európai – elsősorban a romániai – gazdáknak. Hogyan lehetne ezt kivédeni?

– Az igazság valahol középúton van. Amikor egy országban a mezőgazdaság szervezettségi foka nagyon alacsony, akkor az érdekképviselet is gyenge. A gazdákat csak erős mezőgazdasági szervezetek tudják uniós szinten képviselni, ezen a területen romániai tevékenység alig látszik. A Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága (COPA) és az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA) – amit együttesen COPA-COGECA érdekvédelmi szervezetként szoktunk emlegetni – öt év óta kéri Romániát, hogy fizesse ki éves tagdíját. Vajon milyen esélye van ilyen körülmények között a romániai gazda-érdekvédelemnek, hogy Brüsszelben vagy más európai fővárosban hallassa a hangját? A gyenge agrárszervezettségével és még gyengébb gazda-érdekvédelmével magyarázható, hogy Románia képtelen érvényesíteni érdekeit az európai uniós agrárpiacon.

– Az Európai Bizottság május hetedikétől igen jelentős uniós támogatást nyújt a húsok tárolására. Románia – ahol alig vannak hűtőházak – mit tud ebből a támogatásból lehívni?

– Végre el kéne kezdeni a hűtőházak építését. De ezzel visszakanyarodunk a Romániában kevésbé népszerű szövetkezeti rendszer fontosságára. Tudniillik ezeket a támogatásokat sehol az Európai Unióban nem hívhatja le egymagában a termelő.

Idézet
Tudomásul kell venni, hogy a fejlett mezőgazdasággal rendelkező uniós országokban a szövetkezetekbe tömörülő gazdák sikeresek. A gazda azzal foglalkozik, amihez legjobban ért, vagyis termel. A tárolás, értékesítés és a marketing a mezőgazdasági szövetkezetek felségterülete.

A közös európai uniós agrárpolitika sehol nem arról szól, hogy a kistermelőket egyenként jólétben tartsa. Az egységes uniós piacon eleve csak azon országok gazdatársadalmai lehetnek sikeresek, amelyek tökélyre vitték vagy viszik a szövetkezeti rendszert. Románia számára sincs más út.

– Hosszú évek óta Erdélyben is sok szó esik a mezőgazdasági szövetkezetek fontosságáról. Vannak pozitív példák, de a jól működő szövetkezetek továbbra is fehér hollónak számítanak. Ön szerint mikor lesz átfogó és ütőképes szövetkezeti rendszerünk?

– Amikor a gazdák szintjén bekövetkezik a gyökeres szemléletváltás, ezt ugyanis fentről, erős kormányzati szerepvállalással nem lehet megoldani. Senki nem akar kényszerszövetkezetesítést. Demokratikus körülmények között – ahol a magántulajdon szent – ilyesmit nem lehet erőből kivitelezni. Az államnak viszont törvényalkotó szerepe van, és szabályozhatja, hogyan nézzen ki az a bizonyos szövetkezeti rendszer.

Galéria

Winkler Gyula szerint semmiféle perspektívája nincs a nadrágszíjparcellás termelésnek

Fotó: Facebook/Winkler Gyula

A mostani szövetkezeti törvény nem jó, mert nem tükrözi az ország különböző régióinak elvárásait. Az RMDSZ-frakcióban több próbálkozás volt már a jogszabály megváltoztatására. De nem csak erről van szó. A romániai gazdák arra panaszkodnak, hogy nálunk sokkal kisebb a földalapú uniós támogatás, mint a nyugat-európai országokban. Valószínűleg nem tudják, hogy ez miért alakult így. Romániai döntés volt, amelynek értelmében nagyon sok önellátó kisgazdaság is hozzájut uniós forráshoz. Más országokban ezeket a pénzeket az életképes, piacra termelő gazdaságok között osszák szét, így értelemszerűen a nagyobb farmok sokkal több pénzhez jutnak.

– A mai európai uniós rendszerben milyen jövő vár a kis, családi gazdaságokra?

Idézet
– A nadrágszíjparcellás termelésnek semmiféle perspektívája nincs. Tudjuk, hogy a különböző típusú mezőgazdasági farmoknak mekkora az optimális üzemmérete, amely piacképessé teszi őket. Erről kellene közvitát szervezni az erdélyi magyar gazdatársadalomban is: milyen mezőgazdaságot akarunk? Mekkora az a földterület, amely eltart egy családot, ahol korszerű és piacképes termelést tud folytatni a gazda?

Lehet persze nosztalgiázni az önellátó, a család szükségleteit fedező kisgazdaságokról, de ezek a „túlélési farmok” a szegénységet termelik újra.

– Az európai uniós költségvetés következő hétéves ciklusának vitáit derékba törte a koronavírus-járvány. A legnagyobb ellentétek a mezőgazdasági szektor támogatása körül alakultak ki. Ön szerint át lehet-e hidalni a különböző országok közötti nézetkülönbségeket?

– Decemberben az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy számára a klímaváltozás elleni fellépés az abszolút prioritás, aminek a mezőgazdaságra is óriási hatása lesz. Ennek az új trendnek rendelik alá a teljes pénzügyi támogatási keretet. A bejelentés tovább mélyítette a tagországok közötti érdekellentéteket. Ha csak Románia és Hollandia példáját vesszük szemügyre – mindkét ország a mezőgazdasági termelésben érdekelt –, óriási különbségek vannak közöttük.

A nézeteltérések áthidalása érdekében az Európai Bizottság előlépett egy újdonsággal a mezőgazdasági szektor számára, amelyet hét évvel ezelőtt, 2014-ben vezettek be a kohéziós politika területén. Lényege, hogy az Európai Unió megszabja az irányvonalakat, de a konkrét megvalósítást a tagállamokra bízza. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság területén több döntés születne Bukarestben, mint az elmúlt hétéves ciklus során. A mezőgazdasági szaktárca dönthetne a terméktámogatások és a különböző programok finanszírozásáról is. Azt még nem lehet tudni, hogy ez az elképzelés megvalósul-e, mert a járvány miatt az EB visszavonta javaslatát, de minden valószínűség szerint május végéig az újabb csomag részletei is kiderülnek, hiszen sürgető a leendő ciklus költségvetésének elfogadása.

– Az Európai Bizottság korábbi agrárjavaslata mennyire lenne előnyös a kelet-európai országok – közöttük Románia – számára, amennyiben azt az Európai Parlament elfogadja?

– Kérdés, hogy Románia esetében Bukarest milyen stratégiai fejlesztési tervet dolgoz ki. Jó volna, ha ezzel kapcsolatban a magyar érdekvédelmi szervezetek is hallatnák hangjukat. Már tavaly jeleztem a mezőgazdasággal foglalkozó erdélyi magyar érdekvédelmi vezetőknek, hogy hangsúlyosabb bukaresti képviseletre kell felkészülni. A mezőgazdasági területalapú támogatások kissé nőnek, ugyanakkor a vidékfejlesztésre valamivel kevesebb pénz jutna. Románia esetében az a nagy gond, hogy a vírusjárvány előtt sem volt gyakori vendég Brüsszelben a román agrártárca vezetősége. Sokkal hangsúlyosabb mezőgazdasági lobbira volna szüksége az országnak.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 22., hétfő

Repülőjegy a lehető legolcsóbban? – Tippek, trükkök utazni vágyóknak

Amióta a fapados légitársaságok térhódítása nyomán polgárok széles köre számára elérhetővé vált a repülés, az utazni vágyók akár hónapokig is lesik, hogyan tudják a legolcsóbban beszerezni a repülőjegyet az áhított célpont felé. Kisokos utazni vágyóknak.

Repülőjegy a lehető legolcsóbban? – Tippek, trükkök utazni vágyóknak
2024. július 21., vasárnap

Ellenzi a pénzügyminiszter a jövedelemadó és az áfa emelését, de nem tudni, hogyan csökkentenék a költségvetési hiányt

Ellenzi Marcel Boloș pénzügyminiszter, hogy a költségvetési hiányt a jövedelemadó vagy az áfa emelésével próbálják csökkenteni, ugyanakkor arra nem adott érdemi választ, hogy milyen módon szorítható le a deficit.

Ellenzi a pénzügyminiszter a jövedelemadó és az áfa emelését, de nem tudni, hogyan csökkentenék a költségvetési hiányt
2024. július 21., vasárnap

Több száz gazdasági bűncselekmény ügyében emeltek vádat az első félévben, az okozott kár meghaladja a 155 millió lejt

Közel 600, gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos ügyben történt vádemelés az év első hat hónapjában, az ezekben okozott kár összege több mint 155 millió lejre rúg – közölte vasárnap a Román Rendőrség.

Több száz gazdasági bűncselekmény ügyében emeltek vádat az első félévben, az okozott kár meghaladja a 155 millió lejt
2024. július 20., szombat

Lassan helyreáll az élet a fél világot megbénító üzemzavar után: újra elérhetőek a Wizz Air online szolgáltatásai is

Ismét elérhetők a Wizz Air online szolgáltatásai – közölte péntek éjszaka a légitársaság.

Lassan helyreáll az élet a fél világot megbénító üzemzavar után: újra elérhetőek a Wizz Air online szolgáltatásai is
2024. július 19., péntek

Leállt a cernavodai atomerőmű 1-es blokkja, irdatlan mennyiségű villamos energiát importált az ország

Egy meghibásodás miatt automatikusan leállt péntek este a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorblokkja – tájékoztatott a Nuclearelectrica vállalat.

Leállt a cernavodai atomerőmű 1-es blokkja, irdatlan mennyiségű villamos energiát importált az ország
2024. július 19., péntek

Olyan élénk az érdeklődés a RetuRO iránt, hogy egyesek abbahagyták a lopást, átnyergeltek a „palackvadászatra”

Egyre nagyobb az érdeklődés országszerte a betétdíjas visszaváltási rendszer (RetuRO) által nyújtott lehetőségek iránt, olyannyira, hogy akadnak, akik abbahagyták a lopást, és az újrahasznosításból keresnek pénzt.

Olyan élénk az érdeklődés a RetuRO iránt, hogy egyesek abbahagyták a lopást, átnyergeltek a „palackvadászatra”
2024. július 19., péntek

Egyre kapósabb az európai autóvásárlók körében a Dacia

Több mint 300 000 autót adott el a Dacia 2024 első félévében Európában, ami 3,6 százalékos növekedést jelent.

Egyre kapósabb az európai autóvásárlók körében a Dacia
2024. július 19., péntek

Nem futja? Látványosan visszaesett a szépségszalonok és az utazási irodák forgalma

A nyers adatok szerint 1,3 százalékkal csökkent a lakossági szolgáltató szektor árbevétele Romániában az év első öt hónapjában - közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem futja? Látványosan visszaesett a szépségszalonok és az utazási irodák forgalma
2024. július 18., csütörtök

Ingatlanpiaci trendek: látványosan visszaesett a lakásépítések volumene a tavalyhoz képest

Az év első öt hónapjában 21,5 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Ingatlanpiaci trendek: látványosan visszaesett a lakásépítések volumene a tavalyhoz képest
2024. július 18., csütörtök

Padlógázzal száguld a romániai autópiac: 62 százalékkal több autót írtak forgalomba júniusban, mint egy éve

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 3,6 százalékkal emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma Európában a tavalyi hatodik hónaphoz képest; Románia jelentette a legnagyobb arányú növekedést.

Padlógázzal száguld a romániai autópiac: 62 százalékkal több autót írtak forgalomba júniusban, mint egy éve