A szolgálati idő is pénz: tudnivalók a nyugdíjazás előtt állók „régiségvásárlásáról”, mikor éri meg és mikor nem

Ledolgozott élet számokban. Igazából csak akkor éri meg szolgálati időt vásárolni, ha kevés hiányzik •  Fotó: Haáz Vince

Ledolgozott élet számokban. Igazából csak akkor éri meg szolgálati időt vásárolni, ha kevés hiányzik

Fotó: Haáz Vince

Ismét meghosszabbították a szolgálati idő vásárlását lehetővé tévő rendelkezés hatályát, így a nyugdíjazás előtt állók továbbra is kiegészíthetik hivatalosan ledolgozott, azaz társadalombiztosítási hozzájárulás befizetését garantáló munkaéveik számát. Bár a lehetőséget több más európai ország is felkínálja, nem túl szerencsés intézkedés, hiszen a feketemunka közvetett „támogatójának” is tekinthető. Ennek ellenére a nagy költségvetési lyukakkal küzdő országok, mint Románia, szívesen alkalmazzák, hiszen minden befolyó pluszpénz számít. Ugyanakkor tudni kell, hogy kevesek számára éri meg sok-sok ezer lejt befizetni az államnak a boldogabb nyugdíjasélet reményében.

Páva Adorján

2023. szeptember 01., 10:592023. szeptember 01., 10:59

Nem sokkal az augusztus 31-ei határidő lejárta előtt, ismét módosítottak a szolgálati idő utólagos vásárlását lehetővé tévő intézkedéscsomag érvényességi idején: a munkaügyi minisztérium rendelete szerint immár 2024. december 31-ig lehetővé teszik, hogy a nyugdíjazás előtt álló polgárok pénz befizetésével egészítsék ki a munka mezején jegyzett „régiségüket”. Nem először hosszabbítanak: a 2020-ban elfogadott jogszabály eredetileg 2021 augusztusának végéig tette lehetővé a társadalombiztosítási hozzájárulás befizetésével járó hivatalos munkaévek számának utólagos növelését, de hasonló intézkedés volt érvényben 2016 és 2018 között is.

A lehetőség leginkább azoknak szól, akik nem rendelkeznek a minimális 15 éves szolgálati idővel, mely az állami (rész)nyugdíj folyósításának egyik feltétele. A járulék utólagos befizetésével legtöbb hat évet lehet jóváírni ily módon. Viszont nem adják ingyen: idénre például havonta 750 lejbe, azaz a teljes évre 9000 lejbe kerül.

A havi összeget ugyanis az éppen aktuális bruttó minimálbérhez viszonyítják (ami jelenleg 3000 lej), amelynek 25 százalékát kell befizetni (tehát 750 lejt). Bár elsőre soknak tűnik, a korábbi, 2016-os jogszabályban az országos bruttó átlagbérhez viszonyították, ami jóval magasabb volt. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a jelenleg dolgozók bruttó jövedelméből is 25 százalékot vonnak le társadalombiztosítás (tb) címén.

Tehát ha valaki idén nem rendelkezett érvényes munkaszerzősédessel, nem járult hozzá a nyugdíjalaphoz, és más módon sem számított biztosítottnak (az egyetemistaévek vagy a gyermeknevelési, illetve a betegszabadság, korábban a sorkatonai szolgálat élő munkaviszonynak van tekintve, tehát beleszámít a szolgálati időbe), azaz e szempontból „kiesett” a 2023-as év, akkor 9000 lejjel tudja pótolni ezt szolgálati ideje majdani kiszámításakor. Ugyanakkor a korábbi évek kevesebbe kerülnek, hiszen régebben kisebb volt a minimálbér (egy 2022-es hónap például 638, egy 2021-es 575 lejbe kerül az idei 750-hez képest).

Maga a „régiségvásárlás” a nyugdíjpénztár területi képviseletével kötött szerződés alapján történik. A meghatározott időszak után befizetni kívánt összeget egyben, vagy havi lebontásban is rendezni lehet. A befizetőnek meg kell felelnie bizonyos feltételeknek:

nem lehet már nyugdíjas; a kérdéses időszakban nem fizetett tb-járulékot sem itthon, sem pedig külföldön, és ilyesfajta kötelezettsége sem volt; a megvásárolt szolgálati időt csakis öregségi – azaz a minimális korhatárt (férfiaknál 65, nőknél 63 év) betöltőkre vonatkozó – nyugdíjazáskor veszik számításba.

Az eredeti, 2020-as rendelet elfogadásakor úgy számoltak, mintegy 12 ezer személynek szükségeltetik hat év a 15 éves szolgálati idő kitöltéséhez, és jóval többen vannak, akiknek a maximálisan megengedett időszaknál kevesebb esztendő vagy hónap hiányzik az öregségi résznyugdíj folyósításához elengedhetetlen „régiségből”.

Egyébként Violeta Alexandru akkori munkaügyi miniszter azzal magyarázta, hogy rövid ideig, „csak” 2021 augusztusáig lesz érvényben a rendelet – amit persze azóta az idő megcáfolt –, hogy más európai országokban sem húzzák sokáig, csupán fél vagy egy évig. Mert a lehetőség arra biztathatja az embereket, hogy fiatalabb korukban ne dolgozzanak hivatalos munkaszerződéssel, hiszen „később is rendezhetik valahogyan” adósságukat nyugdíjazásuk előtt.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Ugyanakkor óhatatlanul felvetődik a kérdés: megéri-e szolgálati időt vásárolni, és ha igen, kinek.

Tegyük fel, hogy egy 64 éves férfi csak most ébred rá: nincs meg az elegendő hivatalos munkaéve a jövőre várva várt nyugdíjazásához. Ha kiderül, hogy éppen a maximálisan „megvásárolható” hat éve hiányzik, és mondjuk pontosan az elmúlt hat esztendő, nagyon sokat kellene befizetnie: konkrétan csaknem 40 ezer lejt (2023-ra 9000, azelőtti évekre 7656, 6900, 6696, 6240 és 3456 lej).

Így finoman szólva vitatható döntés lenne, ha az illető férfi – akinek mit ad Isten, rendelkezésére áll ennyi pénz – úgy határoz, gyorsan befizeti az államnak, hogy nyugdíjat kapjon. Hiszen a várható havi juttatás igen csekély lesz: 15 év szolgálati idő a bruttó minimálbér 45 százalékának megfelelő nyugdíjat, azaz havi 1350 lejt eredményezhet (minden pluszév újabb egy százalékkal növeli az arányt). Ez nincs messze a szociális segélyként biztosított minimális nyugdíjtól, a jelenlegi 1125 lejtől, melyet a tb-járulékot egyáltalán nem fizetők is kapnak.

Persze ha rövidebb időszakról, csupán néhány hónapról, egy-két évről van szó, megfontolandó a kiegészítés, már csak a nyugdíjas státussal járó egyéb előnyök – ingyenes utazás, bérletek, szolgáltatások, üdülési-kezelési utalványok, temetkezési segély és egyéb kedvezmények – szempontjából is.

Számítások szerint azok számára sem éri meg hat év szolgálati időt vásárolni, akik ezzel szeretnék elérni a teljes öregségi nyugdíjhoz szükséges 35 éves tb-hozzájárulási időszakot, a nagy befektetés ugyanis havi lebontásban csak minimálisan, nagyjából 100–200 lejjel „dobná meg” az állam által biztosított juttatást. Egybehangzó vélemények szerint ha valaki több tízezer lejjel rendelkezik, azt nem az állam feneketlen zsákjába kellene bedobnia szolgálati idő vásárlása révén, hanem jóval kifizetődőbb lenne magánnyugdíj- vagy egyéb befektetési alapba helyeznie – időben, jó néhány évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt – , ahol még több pénzt fial megtakarítása.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
Nem túl biztatóak a román GDP-adatok
2025. július 10., csütörtök

Nem túl biztatóak a román GDP-adatok

2025. július 09., szerda

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről

Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.

Mennyire lesz luxus autót vezetni? Összefoglaló a sofőröket többszörösen sújtó intézkedésekről
2025. július 09., szerda

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást

Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.

A külföldi utazások ritkítását várja Bolojan, aki maga hagyna jóvá minden kiszállást
2025. július 09., szerda

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás

A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.

Roncsautóprogram: homályba vész a folytatás
2025. július 09., szerda

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata

Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter: mérséklődött az ország leminősítésének kockázata
2025. július 09., szerda

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek

Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.

Folytatják a tiltakozást, „a megszorítások fekete doboza” elnevezéssel online kampányt indítanak a szakszervezetek
2025. július 09., szerda

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára

Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.

A kormány célkeresztjében a különnyugdíjak, illetve a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára
2025. július 08., kedd

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését

A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.

Pénzügyminiszter: el kell kerülni az uniós források befagyasztását, Románia leminősítését
2025. július 08., kedd

Költségvetési Tanács: a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést

Az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet idén a GDP 0,6 százalékának, jövőre pedig a GDP 3,35 százalékának megfelelő összeggel javít a költségvetési egyenlegen – állapította meg a Költségvetési Tanács.

Költségvetési Tanács: a deficitcsökkentő csomag bevezetésével Románia elkerülheti a leminősítést
2025. július 08., kedd

Sokba fog fájni: jelentősen drágulnak augusztustól az üzemanyagok

A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.

Sokba fog fájni: jelentősen drágulnak augusztustól az üzemanyagok