Fotó: Pixabay
A romániai és magyarországi vállalatok fizetnek a legtöbbet az energiáért az Európai Unióban, közel háromszor annyit, mint a finnországi cégek – írj az AFP az Európai Bizottság egységes piacról és a versenyképességről szóló, szerdán közzétett éves jelentésére hivatkozva.
2024. február 14., 18:592024. február 14., 18:59
A dokumentum szerint az energiaárak az EU-ban jelentősen emelkedtek az ukrajnai háború kezdetétől. Egy közepes méretű vállalat 2022-ben még átlagban 0,18 eurót fizetett kilowattóránként, 2023-ban ez az összeg 0,21 euróra emelkedett.
A finnországi és portugáliai vállalatok fizetik a legkevesebbet, 0,10 eurót kilowattóránként.
Az Európai Bizottság jelentése szerint az Egyesült Királyságban sokkal drámaibb emelkedést tapasztaltak, míg az Egyesült Államokban alacsony szinten maradtak az energiaárak az elmúlt két évben – írja az Agerpres.
Ugyanakkor a megújuló energiaforrások részaránya az Európa Unióban 2022-re 23,02 százalékra emelkedett. Összehasonlításképpen: 2020-ban a megújuló energiaforrások aránya az EU-ban kétszer olyan magas volt, mint az Egyesült Államokban és Japánban – olvasható a jelentésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!