Apahidai retek. A mezőségi gazdák egyik legkeresettebb korai zöldsége ma már több üzletlánc boltjaiban is megvásárolható
Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet
A friss mezőgazdasági termékek internetes kínálata és a kézműves vásárok egyre nagyobb népszerűsége irányváltást mutat a vásárlói szokások alakulásában. Az új trend a multinacionális cégek romániai üzletláncait is alkalmazkodásra készteti, aminek első látható jele, hogy országszerte beszállítókat keresnek a helyi termelők körében. A Carrefour virágzó szövetkezeti hálózatot épített ki üzletei köré.
2024. április 20., 10:072024. április 20., 10:07
2024. április 20., 10:112024. április 20., 10:11
A mezőgazdasági kistermelőket Romániában számos gond sújtja, legnagyobb problémájuk azonban az értékesítés. Az 1989-es rendszerváltás utáni vásárlói szokások átalakulásával a vásárlók többsége elszokott a zöldség- és gyümölcspiacoktól: időhiány miatt és kényelemből a legtöbb élelmiszert nagyáruházban vásárolják meg, és itt kerül a kosárba a friss zöldség és gyümölcs is – amit a környékbeli kistermelők helyben és jobb minőségben tudnának előállítani.
Az utóbbi évtizedben a zöldségpiacok nagyjából kiürültek, az őstermelők helyét átvették a viszonteladók. A helyi önkormányzatok felügyelete alá tartozó piacokon ellenőrzik ugyan az őstermelői engedélyt, de ez Romániában könnyen kijátszható.
Utána senki nem ellenőrzi, hogy a piacon értékesített terményeit valóban saját családi gazdaságában állítja-e elő. Ezzel magyarázható, hogy a zöldségpiacokon jórészt azt az árut találja a vásárló, amivel nagyáruházakban találkozik, hiszen ugyanazokból a lerakatokból és külföldi szállítóktól származik. A zöldségpiacokon áruló néhány őstermelő üde kivétel, de alacsony számuk jelzi, hogy nehezen birkóznak meg a tömegáruval és a dömpingárakkal.
A Kolozsvár környéki szövetkezet nagy tételben forgalmaz zöldhagymát is
Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet
Számos negatívuma ellenére a koronavírus-járvány időszaka mégis némi fordulópontot hozott a kistermelők életébe. Sokan ebben az időszakban kezdték el interneten, a virtuális térben kínálni portékáikat, és vállalták a zöldség, gyümölcs, méz, sajt és egyéb áruk házhoz szállítását. Sok termelő számolhat be sikertörténetről, voltak, akik ebben az időszakban alapozták meg kis háztáji családi gazdaságuk boldogulását, és azóta bővül klienseik köre.
Ezt a trendet egészítette ki és karolta fel az erdélyi kistermelői vásárok reneszánsza. Nagyváradtól a Székelyföldig helyi civil szervezetek szólítják meg a gazdákat és vásárlókat, hogy közvetítők nélkül találjanak egymásra.
hiszen elsősorban a polgármesteri hivatalok jóindulatán és konkrét támogatásán múlik, hogy a kezdeményezés mennyire lesz sikeres. Ebbe a trendbe sorolhatóak az Érmelléki Gazdák Egyesülete által szervezett, Érmellék ízei és termékei elnevezésű vásárok Bihar megyében, amit a nagyváradi önkormányzat égisze alatt futó vásárok egészítenek ki.
Sikeres lett a kolozsvári Bejön a vidék nevű vásársorozat is, ezen kívül a kincses város polgármesteri hivatala is több helyszínen kínál forgalmazási lehetőséget a környékbeli őstermelők számára. A sor folytatható Szatmárnémetivel, Marosvásárhellyel, Temesvárral és több más településsel, ahol a helyi hivatalosságok felismerték, hogy a jó irányba változó vásárlói szokásokat alakíthatják, ha támogatják a minőséget termelő helyi őstermelők piacra jutását.
A mezőségi szövetkezet nyári karfiolszállítmánya elsősorban a Kaufland üzletlánc polcaira kerül
Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet
A tudatos vásárlói réteg megjelenése és megerősödése az élelmiszer-termelésben azt jelenti, hogy erősödik a drágább, de jobb minőségű kézműves termékek piaca. A vásárlók egy része mára elszokott a nagy üzletláncok tömegtermékeitől, és tudatosan keresi a helyi termelésű árut, ami a nagy profitra kihegyezett üzletláncok menedzsereinél is megkongatta a vészharangot. A maximalizált profitot szolgáló üzleti modell – a nagy tételben és olcsón importált külföldi, főleg Ukrajnából és más országokból érkező tömegáru – üzletpolitikájukban továbbra is megkerülhetetlen, azonban nyitnak a helyi termelők felé.
A projekt a multinacionális cégóriás égisze alatt létrehozott romániai szövetkezetként indult, amibe elsőként a Giurgiu megyei Vărăști faluból négy zöldségtermesztő családot kooptáltak. Az utóbbi három évben Vărăști-ból és a környező településekről több tíz családi gazdaság kapcsolódott be beszállítóként a nagyáruház szövetkezetébe: jelenleg 140 Giurgiu megyei gazda látja el friss zöldséggel a Bukarest környéki Carrefour üzleteket.
A helyi gazdákkal kötött együttműködés annyira bejött a francia üzletláncnak, hogy 2023 végén országszerte már tíz helyi szövetkezettel dolgoztak, amelyek közül kettő erdélyi. A Bihar megyei Belényesen hat családi vállalkozás működik együtt: erdei gyümölcsöket és gombákat értékesítenek, ma ők látják el ezekkel a termékekkel a romániai üzletláncot.
A Carrefour az első romániai üzletlánc, amelyik rendszeresen forgalmaz székelyföldi krumplit: fő beszállítójuk a mintegy 90 hektáron gazdálkodó kézdivásárhelyi termelők szövetkezete, tavaly 800 tonna pityókát értékesítettek a romániai áruházlánc keretében.
A gazdák által összecsömagolt árut a szövetkezet tagjai szállítják a nagyáruházak lerakataiba
Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet
A Carrefour szövetkezeti modelljét a vetélytársak is másolják. Romániában nem kell felfedezni a spanyolviaszt, hiszen a két világháború között csak Erdélyben 800 szövetkezet működött, amelyek egy része a mezőgazdaság terén tevékenykedett.
Kolozsvár környékén tíz éve jött létre 16 taggal a Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet, amely első szerződését a Kaufland üzletlánccal kötötte meg, az utóbbi években a Lidl és a Profi üzleteibe is szállítanak. Napjainkban összesen 27 zöldségfélét termelnek, legnagyobb mennyiségben fehér- és vöröskáposztát, padlizsánt, paradicsomot, uborkát, cukkinit, karfiolt, gyökérzöldségeket, fehér és piros krumplit, de kapor, lestyán és más fűszernövény is szerepel a listán.A Kolozsvár melletti Apahidán bejegyzett szövetkezetnek néhány mezőségi magyar gazda is a tagja.
A belga tulajdonú Mega Image Román ízek helyi termelőktől (Gusturi Românești de la gospodari) elnevezésű programja mintegy kétszáz, zömében a Kárpátokon túli zöldségtermelőt ,,édesgetett” az üzletlánchoz, akik egynegyede szezonális zöldségeket szállít az üzleteknek. A romániai cég őket is igyekszik valamilyen szövetkezetbe tömöríteni, hogy jobban követhető legyen a gazdák beszállítása.
Hasonló útkeresésbe fogott a Profi és a Lidl üzletlánc, hogy helyi termelőkkel és szövetkezetekkel karöltve próbálják behozni üzleteik választékába a vásárlók által egyre inkább keresett hazai és helyi terméket.
A Kaufland saját zöldségtermesztő farmot létesített Ploiești térségében, hogy legalább Kárpátokon túli üzleteinek egy részét elláthassa helyi áruval, a disznóhúst hat hazai hizlaldától szerzi be. A romániai piacot elárasztó spanyol importhús áradatában a Penny és a Kaufland romániai – főleg bánsági – disznóhúsa jelzésértékű más üzletláncok számára is, ha meg akarják őrizni vásárlóikat.
A jó irányba változó vásárlói igényekhez próbál ma már mindenki igazodni, amiből egyértelműen a gazdák és a vásárlók jöhetnek ki nyertesen. Ez adhat impulzust a hazai családi gazdaságok megerősödésének, kínálatukra ugyanis egyre nagyobb igény lesz a jövőben.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!