Fotó: Haáz Vince
Az Európai Unióban 2010 és 2022 harmadik negyedéve között 49,2 százalékkal nőttek a lakásárak; a tagállamok közül Romániában volt az egyik legalacsonyabb az áremelkedés – derül ki EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden közzétett adataiból.
2023. január 10., 14:582023. január 10., 14:58
2023. január 10., 15:442023. január 10., 15:44
A vizsgált időszakban a 27 uniós tagállam közül 24-ben nőttek a lakásárak, csökkenést csak Görögországban (mínusz 22 százalék), Olaszországban (mínusz 9 százalék) és Cipruson (mínusz 0,3 százalék) jegyeztek.
A legnagyobb növekedést Észtországban (199 százalék), Magyarországon (174), Luxemburgban (140), Litvániában (137), Lettországban (134), Csehországban (133) és Ausztriában (130) regisztrálták.
A lakáseladások akár 40 százalékkal is visszaestek az elmúlt évhez képest, de az árak továbbra is magasak, az Új otthon program iránt lanyhul az érdeklődés, a bankok közben szigorítják a hitelezési feltételeket.
A bérleti díjak 2010 és 2022 harmadik negyedéve között átlagosan 18,5 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban. Görögország kivételével – ahol a bérleti díjak 24 százalékkal csökkentek – a többi 26 uniós országban, köztük Romániában is emelkedtek.
A legnagyobb növekedést Észtországban (233 százalék) és Litvániában (151) regisztrálták. Romániában a bérleti díjak több mint 25 százalékkal nőttek, ami meghaladja az uniós átlagot – irányítja rá a figyelmet az Agerpres hírügynökség.
Tovább emelkedtek a lakásárak és a bérleti díjak az Európai Unió (EU) 27 tagállamában, 2022 második negyedévében 9,9, illetve 1,7 százalékkal nőttek 2021 azonos időszakához képest – közölte pénteken az EU statisztikai hivatala (Eurostat).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!