Fotó: Jakab Mónika
Tovább emelkedtek a lakásárak és a bérleti díjak az Európai Unió (EU) 27 tagállamában, 2022 második negyedévében 9,9, illetve 1,7 százalékkal nőttek 2021 azonos időszakához képest - közölte pénteken az EU statisztikai hivatala (Eurostat).
2022. október 07., 18:352022. október 07., 18:35
2022. október 07., 18:362022. október 07., 18:36
2010 és 2011 második negyedéve között az uniós lakásárak és a bérleti díjak hasonló pályát követtek, 2011 második negyedévétől azonban ez változott: míg a bérleti díjak 2022 második negyedévéig folyamatosan emelkedtek, a lakásárak jelentősen ingadoztak.
A 2011 második negyedéve és 2013 első negyedéve közötti erőteljes csökkenést követően 2013-ban és 2014-ben többé-kevésbé stabilak maradtak a lakásárak. Ezután 2015 elején gyors emelkedés következett, és azóta a lakásárak gyorsabb ütemben nőnek, mint a bérleti díjak.
Észtországban, Magyarországon, Luxemburgban, a Cseh Köztársaságban, Lettországban, Litvániában és Ausztriában 2010-től több mint kétszeresére nőttek a lakásárak.
A lakásárak 24 uniós tagállamban emelkedtek, háromban pedig csökkentek. A legnagyobb mértékű növekedést Észtországban (196 százalék), Magyarországon (168 százalék), Luxemburgban (135 százalék), Lettországban (131 százalék), Litvániában és Csehországban (egyaránt 130 százalék), valamint Ausztriában (121 százalék) jegyezték. Csökkenést Görögországban (mínusz 23 százalék), Olaszországban (mínusz 8 százalék) és Cipruson (mínusz 6 százalék) regisztráltak.
A bérleti díjak 2010-hez képest 2022 második negyedévében 25 uniós tagállamban nőttek, kettőben csökkentek. A legnagyobb növekedés Észtországban (214 százalék), Litvániában (139 százalék) és Írországban (82 százalék) figyelhető meg, csökkenést csak Görögországban (mínusz 24 százalék) és Cipruson (mínusz 0,2 százalék) jegyeztek. Romániában a növekedés meghaladta a 20 százalékot – közölte az Agerpres hírügynökség.
Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.
Spanyolországban dühös tömeg fogadta és megdobálta vasárnap az özönvízszerű esők okozta áradások helyszínére látogató közjogi méltóságokat.
A Külügyminisztérium vasárnap délután utazási figyelmeztetést adott ki a román állampolgárok számára, miután a spanyol meteorológusok vörös vagy narancssárga riasztást adtak ki intenzív esőzések és erős szél miatt.
Az EU-párti Maia Sandu hivatalban lévő elnök és kihívója, a Moszkva emberének tartott Alexandr Stoianoglo közül választanak államfőt vasárnap a Moldovai Köztársaság polgárai. Több ezren a Kolozsváron létesített szavazókörzetekben járulnak urnákhoz.
Már több mint 75 millió amerikai állampolgár szavazott előre a november 5-i elnökválasztásokon, miközben egy felmérés szerint a demokrata elnökjelölt szeptember óta először jött föl az első helyre a billegő államnak tartott Michiganben.
Maia Sandu és Alexandr Stoianoglo mérkőznek meg a második fordulóban a moldovai elnökválasztáson, amely szimbolikus összecsapássá vált Nyugat és Moszkva között. Délután 1 óráig a szavazók több mint 29 százaléka adta le voksát.
Legkevesebb negyvenkét palesztin halt meg, több mint százötvenen pedig megsebesültek izraeli légi és tüzérségi támadásban a Gázai övezet középső részén fekvő Nuszeirát menekülttáborban – közölték palesztin egészségügyi vezetők szombaton.
Nagy változás előtt áll a nyugati világ: van egy új közép, van egy új többség, az emberek nagy többsége békepárti, migrációellenes és genderellenes – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap.
A spanyolországi áradások után eltűntnek nyilvánított 16 román állampolgár közül heten biztonságban vannak – közölte szombaton este a külügy. Ugyanakkor további tízezer rendfenntartót vezényelnek Valencia tartományba, hogy részt vegyenek a segítőmunkában.
Történelmi mértéket ért el szombaton a légszennyezés Lahorban, Pakisztán második legnagyobb városában, ahol a hatóságok már intézkedtek, hogy megkíséreljék megfékezni a szmogot.
szóljon hozzá!