Isărescu figyelmeztet: a rendelet megköti a nemzeti bank kezeit, hiszen a lej ellen irányuló esetleges piaci támadások esetén nem tehetnek semmit
A Román Nemzeti Bank kormányzója ismét a bankok aktíváira kivetett úgynevezett kapzsisági adó eltörlését kérte kedden a román parlamentben.
2019. február 12., 17:322019. február 12., 17:32
2019. február 12., 17:372019. február 12., 17:37
Isărescut a szenátus illetékes szakbizottsága hívta meghallgatásra, miután a jegybankot meggyanúsították a bukaresti kormánykoalíció pártjai, hogy a kereskedelmi bankok az ő tudomásával manipulálják a román bankközi hitelkamatlábat (ROBOR).
A meghallgatást a román szociálliberális kormánykoalíció kisebbik pártjának, az ALDE-nak az egyik szenátora, Daniel Zamfir kezdeményezte, aki szerint ezzel az állítólagos manipulációval a bankok tisztességtelen nyereségre tesznek szert.
A ROBOR 2017 őszétől kezdett gyorsan növekedni, 0,7 százalékról 3 százalék fölé emelkedett. A három hónapos ROBOR befolyásolja a hitelek törlesztőrészletét, ezért keltett aggodalmat a mutató növekedése.
Isărescu kizárta annak a lehetőségét, hogy a bankok kartellszerűen összefogtak volna, mint mondta, az adatok visszanézhetők a jegybank adatbázisából.
A szenátor azzal is megvádolta Isărescut, hogy amikor a ROBOR 0,7 százalékos történelmi mélyponton volt, arra bátorította az embereket, vegyenek fel lejhiteleket, amivel szerinte átverte őket. Isărescu szerint akkor alacsony volt az infláció is, amely főleg azért nőtt meg, mert a kormány túl gyors ütemben növelte a béreket.
A központi bank kormányzója kitért a bankokat sújtó tavalyi kormányrendeletre, amely január 1-től lépett hatályba. A rendelet szerint a bankoknak a bankközi hitelkamatláb mértéke szerint kell adót fizetniük a bankaktívákra. Az adó a bank aktíváinak 0,1 százalékától indul és a ROBOR 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot. Isărescu szerint ez
Úgy vélte, a bankaktívákra kivetetett adónak a ROBOR-ral való összekötése „a nemzeti bank függetlensége elleni támadást jelent”.
A bankokat, valamint az energia és telekommunikációs vállalatokat sújtó rendelet hatására januárban jelentősen csökkent a főbb román bankok részvényeinek árfolyama, a csökkenés egyes bankok esetében elérte a 30 százalékot is.
A következő időszakban munkahelyváltást tervezők körében a vezető ok a magasabb fizetés, a következő legfontosabb számukra az otthoni munkavégzés lehetősége – derül ki az eJobs munkaerő-közvetítő platform friss felméréséből.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!