A gazdák éveként emlegetik 2024-et, de a mezőgazdasági termelők szerint nem ilyen rózsás a helyzet

A gazdák éveként emlegetik 2024-et, de a mezőgazdasági termelők szerint nem ilyen rózsás a helyzet

Brüsszeli gazdatüntetés. Az elégedetlen gazdák időről időre lezárják a forgalmat az uniós intézmények körüli utcákban

Fotó: Szilágyi Zsolt

Az idei gazdatüntetések sikerének tudható be, hogy több területen is meghátrált az Európai Unió, és átalakította a Közös Agrárpolitikát. A tagországok képviselői legjobban a szélsőséges pártok előretörésétől tartanak, ezért az uniós intézmények igyekeznek a gazdák minél több követelését teljesíteni. Az Európai Bizottság azonban megpróbálja eloszlatni a ,,hiú ábrándokat”, hogy lemondana a környezetvédelmi csomag későbbi alkalmazásáról.

Makkay József

2024. április 14., 18:562024. április 14., 18:56

2024. április 14., 19:152024. április 14., 19:15

Az európai uniós tagországok gazdatársadalmának növekvő befolyásáról írt elemzést a Reuters. A londoni székhelyű világhírügynökség szerint 2024 a gazdák éve lesz az Európai Unióban szemben a legutóbbi EP-választások 2019-es esztendejével, amikor látványosan megerősödtek a zöldek, és a Time Magazin Greta Thunberg klímaaktivistát választotta az év emberének. A cikkíró mindezt összefüggésbe hozza az egész kontinenst átfogó gazdatüntetésekkel, amik válaszút elé állították az Európai Unió intézményrendszerét.

Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európa Tanács gyors és határozott válasza mögött elsősorban politikai érdekeket kell keresni.

A hírügynökség szerint a fősodratú pártok – akik 2024. júniusában méretkeznek meg az európai parlamenti mandátumokért –, tisztában vannak azzal, hogy ha az unió intézményei nem teljesítik a tüntető gazdák követeléseit, a szélsőséges pártok válnak hangadóvá, ők lesznek a választások nyertesei.

A gazdák érdekeihez idomulnak az uniós mezőgazdasági miniszterek

Ezzel magyarázható, hogy az évek óta sok vitát kiváltó, de végül mégis elfogadott uniós környezetvédelmi csomagot 2024-ben átgyúrta, átalakította Brüsszel, hogy megakadályozza a pattanásig feszült helyzet elszabadulását, ami a gazdatüntetések elmérgesedéséhez vezetett volna.

A helyzet azonban még nem rendeződött megnyugtatóan, mert a gazdák nemrég ismét blokád alá vonták az Európai Bizottság brüsszeli székházát körülvevő utcákat, és trágyát szórtak ki az alacsony jövedelmek, az olcsó élelmiszerimport és a megterhelő bürokrácia ellen tiltakozva. Nem vitás, hogy a Brüsszelben tárgyaló uniós mezőgazdasági miniszterek ennek hatására fogadták el a több tízmilliárd eurós mezőgazdasági támogatások kifizetéséhez kapcsolódó zöld szabályok gyengítését célzó változtatásokat.

korábban írtuk

Kelet-európai nyomásra részsiker született az ukrán termékek uniós importjáról az Európai Parlamentben
Kelet-európai nyomásra részsiker született az ukrán termékek uniós importjáról az Európai Parlamentben

Az Európai Bizottság szerint 2024 júniusától újabb egy esztendőre meghosszabbítanák az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi egyezmény alapján a mezőgazdasági termékek vámmentes behozatalát. Az Európai Parlamentben korlátozásokról döntöttek.

Míg korábban a környezetvédelmi szigorítások ellen mindössze pár miniszter – közöttük a magyar és a román – emelte fel a hangját,

a gazdatüntetések hatására megváltozott a tagországok kormányainak álláspontja.

Az agrárminiszterek múlt heti, brüsszeli találkozóján Sari Essayah finn miniszter úgy fogalmazott, hogy ,,mindenkinek ennie kell minden nap. A mezőgazdaság egyike azoknak az alapvető ágazatoknak, amelyeket támogatnunk kell.”

Charlie McConalogue ír mezőgazdasági miniszter szerint Európának tanulnia kell az Ukrajna ellen folyó orosz háború következményeiből, amely komoly csapást mért az élelmiszer-ellátási láncokra. „Nem vehetjük természetesnek az élelmezés-biztonságot” – fogalmazott az ír tárcavezető. A gazdák érdekeit szem előtt tartva nyilatkozott a sajtónak a többi mezőgazdasági miniszter is, ami azt jelzi, hogy az Európai Parlament korábbi állásfoglalását követve a tagországok kormányait képviselő Európa Tanács, és végül az Európai Bizottság is beadja a derekát.

Galéria

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plénuma előtt. Egyezség körvonalazódik a gazdák érdekeit illetően

Fotó: Facebook/ European Comission

Elnapolt környezetvédelmi megszorítások

Persze, illúzió lenne arra következtetni, hogy az idéntől bevezetésre tervezett környezetvédelmi csomagot elfelejti az Európai Unió. Virginijus Sinkevicius, az EU környezetvédelmi biztosa már megkongatta a vészharangot a gazdáknak tett kedvezmények miatt. Az uniós politikus ,,katasztrofális” csapásra figyelmeztetett az Európai Unió hitelességével kapcsolatban, amikor az uniós országok elutasították a természet védelmét szolgáló, mérföldkőnek számító törvény jóváhagyását. Virginijus Sinkevicius feltette a kérdést: ezek után az Unióban még lesz-e határozott környezetvédelem?

Nem csak a mezőgazdaságban használatos növényvédő szerek csökkentésének bevezetését, illetve az idéntől kötelező parlagoltatást halasztja el az Európai Unió, hanem

az EU-tagországok részéről arra is kérés érkezett, hogy Brüsszel mérsékelje, illetve esetleg késleltesse az új erdőirtás elleni zöld politikát,

amely több tagország kormánya szerint is hátrányosan érinti a helyi gazdákat.

A könnyítések ellenére a gazdák azonban mégsem elégedettek, mert úgy vélik, hogy nem áttörésről, hanem a környezetvédelmi csomag bevezetésének elnapolásáról van szó. Leonardo van den Berg holland farmer, a La Via Campesina mezőgazdasági egyesület képviselője a Reuters hírügynökség munkatársának úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió a tisztességes árakra vonatkozó követeléseiket valójában nem teljesítette, ezért a gazdák a túlélésért harcolnak egy olyan piacon, ahol egyre több vámmentes, olcsó és kétes minőségű unión kívüli termékkel kell versenyezzenek az uniós termelői árakon.

Az Európai Unióban sokkal durvább intézkedéscsomag is felmerült

Miközben a zöld szervezetek egyre vehemensebben támadják az EU vezetőit – a Greenpeace azzal vádolja Brüsszelt, hogy egy hét alatt kidolgozta és választási kártyaként használja a Közös Agrárpolitika (KAP) környezetvédelem-ellenes reformját –, az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer igyekezett megnyugtatni az Uniót bíráló zöldeket, hogy a KAP módosítására irányuló javaslatokat ,,gondosan kalibrálták, és azok a környezetvédelmi és éghajlati ambíciók magas szintű fenntartására irányultak”.

Kérdés, persze, hogy milyen esély lesz a most elhalasztott környezetvédelmi csomag jövő évi bevezetésére,

ha a gazdaszervezetek rájönnek, hogy az unió megvezeti őket. Ugyanis a különböző informális beszélgetéseken és a belső európai bizottsági javaslatokban sokkal durvább elképzelések is napirendre kerültek, mint például az európai állattenyésztés gyökeres átalakítása és leépítése. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelők az Európai Unió munkavállalóinak a 4,2 százalékát teszik ki, és az unió bruttó hazai termékének mindössze 1,4 százalékát állítják elő, a gazdák egyelőre nyerésre állnak. Igaza lehet a Reuters hírügynökségnek, hogy 2024 az európai gazdák éve lesz.

korábban írtuk

Az állattenyésztés leépítésének brüsszeli tervéről is szó esett a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán
Az állattenyésztés leépítésének brüsszeli tervéről is szó esett a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán

Szovátán tartotta ötödik találkozóját a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma. A csütörtöki tendezvényre Erdély minden részéből meghívták a magyar gazdaszervezetek képviselőit. Becze Istvánnal, a fórum főszervezőjével beszélgettünk.

korábban írtuk

Ki kell lépnie a gazdának a komfortzónájából ahhoz, hogy kevesebb növényvédőszert használjon
Ki kell lépnie a gazdának a komfortzónájából ahhoz, hogy kevesebb növényvédőszert használjon

Nem lát kivetnivalót Józsa Eszter erdőszentgyörgyi növényorvos abban, hogy az uniós előírások kevesebb vegyszert engedélyeznének a mezőgazdaság számára, annak ellenére sem, hogy kevesebb vegyszerrel drágább a termelés.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 15., szerda

Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke

A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.

Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke
2024. május 15., szerda

Megcsappant a támogatás, már nem annyira népszerűek a környezetkímélő autók

A vártnál kisebb az érdeklődés a magánszemélyek számára meghirdetett, környezetkímélő autók vásárlását támogató Roncsautó Plusz program iránt, így a fel nem használt összegeket a jogi személyeknek meghirdetett programhoz fogják átcsoportosítani.

Megcsappant a támogatás, már nem annyira népszerűek a környezetkímélő autók
2024. május 15., szerda

Szupertitkos? A legtöbb álláshirdetés nem adja meg a várható fizetést

Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.

Szupertitkos? A legtöbb álláshirdetés nem adja meg a várható fizetést
2024. május 15., szerda

Négy láb rossz, két láb jó: kevesebb a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske, több a baromfi, mint egy éve

Románia szarvasmarha-, sertés-, valamint juh- és kecskeállománya is csökkent 2023-ban az előző évhez képest, míg a baromfiállomány 0,7 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.

Négy láb rossz, két láb jó: kevesebb a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske, több a baromfi, mint egy éve
2024. május 15., szerda

Bukaresti feddés Kolozsvárnak: a metróépítés áll a legrosszabbul az EU-s helyreállítási terv beruházásai közül

A kolozsvári metróterv halmozta fel a legnagyobb késést az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) romániai projektjei közül – jelentette ki az európai beruházásokért felelős miniszter.

Bukaresti feddés Kolozsvárnak: a metróépítés áll a legrosszabbul az EU-s helyreállítási terv beruházásai közül
2024. május 15., szerda

Meghaladta a nettó átlagfizetés az 1000 eurót – Miniszter: ideje, hogy a medián bérszint is felzárkózzon

Márciusban februárhoz képest 309 lejjel (6,3 százalékkal) 5185 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet . A bruttó átlagbér 8502 lej volt, 512 lejjel (6,4 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.

Meghaladta a nettó átlagfizetés az 1000 eurót – Miniszter: ideje, hogy a medián bérszint is felzárkózzon
2024. május 15., szerda

A mesterséges intelligenciát is beveti az adóhivatal, hogy lecsapjon az adócsalókra

Az állami költségvetés bevételeinek növelése érdekében elengedhetetlen az adóhatóság digitalizációja; az intézmény a mesterséges intelligenciát is használni fogja, mert „senki sem dolgozik már tollal” – nyilatkozta kedd este a miniszterelnök.

A mesterséges intelligenciát is beveti az adóhivatal, hogy lecsapjon az adócsalókra
2024. május 15., szerda

Tartható így a cél? Gyengén teljesített a román gazdaság az első negyedévben

Az idei első három hónapban 0,5 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest, 2023 ugyanezen időszakához viszonyítva pedig 0,1 százalékos volt a bővülés – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tartható így a cél? Gyengén teljesített a román gazdaság az első negyedévben
2024. május 14., kedd

Európa-szerte forgalmaznák a műanyagipar számára a frissen felavatott tiszaújvárosi poliol üzem alapanyagait

Magyarország legkorszerűbb petrolkémiai gyárát avatták fel a Borsod megyei Tiszaújvárosban Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében. A Mol Poliol Komplexum avatóünnepségére számos kelet-európai országból érkeztek újságírók.

Európa-szerte forgalmaznák a műanyagipar számára a frissen felavatott tiszaújvárosi poliol üzem alapanyagait
2024. május 14., kedd

A kormány eltökélt szándéka 3700 lejre emelni a minimálbért a miniszterelnök szerint

A kormány „eltökélt szándéka” 3700 lejre emelni a minimálbért – jelentette ki kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök.

A kormány eltökélt szándéka 3700 lejre emelni a minimálbért a miniszterelnök szerint