Az európai parlamenti képviselők sikerként könyvelik el az ukrán gabonaimport korlátozásáról szóló döntést
Fotó: Ukrán mezőgazdasági minisztérium
Az Európai Bizottság tervezete szerint 2024 júniusától újabb egy esztendőre meghosszabbítanák az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi egyezményt, amely az Oroszországgal háborúban álló kelet-európai állam számára vámmentes mezőgazdasági és élelmiszer-importot biztosít az Unió tagállamaiba. Az Európai Parlamentben határozatot fogadtak el néhány termék importjának korlátozásáról, a végső döntés azonban áprilisban születik meg. Winkler Gyula és Vincze Loránt erdélyi EP-képviselők ismertették a Krónikának a döntés hátterét.
2024. március 14., 20:072024. március 14., 20:07
Az Európai Bizottság (EB) újabb egy évre szeretné meghosszabbítani az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes behozatalát lehetővé tévő, 2022 júniusában elfogadott határozatát, amelyet tavaly – a kelet-európai gazdaszervezetek tiltakozása ellenére – szintén egy esztendőre meghosszabbítottak. Az idén júniusban lejáró kedvezmény meghosszabbítását 2024 januárjában javasolta az EB azzal a kitétellel, hogy kerüljön tiltólistára a cukor, a tojás és a szárnyashús.
A Bizottság elképzelése szerint 21 napos monitorozási időszak után a tagállamoktól érkező visszajelzések alapján döntenék el, hogy a tiltólistára került három élelmiszer behozatala zavart okoz-e a belső uniós piacokon, és annak függvényében korlátoznák vagy leállítanák az ukrajnai cukor, tojás és baromfihús importját. Több kelet-európai EP-képviselő számára azonban elfogadhatatlan volt a csak három élelmiszer importjának korlátozásáról szóló bizottsági javaslat.
Az importkorlátozásoknak kitett termékek listájának módosítását több romániai EP-képviselő is kérte, közöttük Winkler Gyula és Vincze Loránt. A kelet-európai nyomásra benyújtott módosító indítványok bekerültek az európai parlament szakbizottsági vitáiba, és szerda este megszületett az első siker: az Európai Parlament határozatban állt ki az Ukrajnából származó gabona (búza, kukorica, árpa és zab), továbbá méz, tojás, cukor és baromfihús importjának korlátozása mellett. Az Európai Parlament (EP) az Európai Bizottság 21 napos monitorozási időszakát 14 napra csökkentette, ami azt jelenti, hogy két hét áll az EB rendelkezésére ahhoz, hogy piaci zavarok esetén korlátozó intézkedéseket hozzon az öt ukrán termékcsoport importjával kapcsolatban.
Winkler Gyula szerint az Európai Bizottság diszkriminál, amikor csak a nyugati termelőket érintő mezőgazdasági termékek behozatalát korlátozná
Fotó: Facebook/Hargita Megye Tanácsa
Az ukrajnai mezőgazdasági termékek ügyében az Európai Parlament az első csatát megnyerte, de a háborút még nem. Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő a Krónikának elmondta, egyelőre részsiker született. Az EP kereskedelmi szakbizottságában az eredeti javaslat megbukott, amely a felsorolt termékek mellé az olajos magvakat is felvette. Kompromisszumos megoldásként a kezdeményezők a gabonafélék és a méz importkorlátozását terjesztették a mezőgazdasági szakbizottság elé, amit kis többséggel sikerült elfogadtatni.
„Most a folyamat kellős közepén állunk.
Amikor a döntés megszületik, az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács küldötteinek részvételével egyeztetünk a közös álláspontról, és az ügy újra napirendre kerül az EP kereskedelmi szakbizottságában” – mutatott rá portálunknak Winkler Gyula. Az Európai Parlament április közepén a brüsszeli miniplenárison vagy a jelenlegi EP mandátumának utolsó strasbourgi plenáris ülésén fog a végleges tervezetről szavazni. Ekkor születik tehát döntés arról, hogy 2024 júniustól újabb egy évre, 2025 júniusáig meghosszabbított szabadkereskedelmi egyezmény végül milyen korlátozásokat fog tartalmazni Ukrajnával szemben.
Vincze Loránt szerint Brüsszel nem akar elfogadni árnyalati különbségeket Ukrajna támogatásával kapcsolatban
Fotó: Videófelvétel
Winkler Gyula portálunknak elmondta, a viták során az is elhangzott, hogy az Európai Bizottság javaslata diszkriminatív a kelet-európai országokkal szemben. Az ukrán gabona elsősorban nem Nyugat-Európát, hanem Európa keleti felét érinti hátrányosan, jelentős piaci krízist okozva a román, magyar és lengyel piacon.
Keleten ellenben a gabona- és a mézimport okozza a legnagyobb piaci zavarokat” – mutatott rá az EP-képviselő.
A korlátozásra kerülő importtermékek monitorozásának előkészítése a tagállamokon múlik, hogy ki mennyire megbízható statisztikát juttat el Brüsszelbe. Winkler szerint azonban Románia nem áll jól a statisztikákkal. Példaként egy tavalyi történetet elevenít fel, amikor a bukaresti kormány támogatást kért Brüsszeltől a romániai gabonatermesztő gazdák kárpótlására, a mezőgazdasági minisztériumnak azonban nem voltak megbízható kimutatásai arról, hogy hány termelőnek milyen mennyiségű eladatlan gabonakészletei vannak.
Az ukrajnai mezőgazdasági termékek korlátozása ügyében megkérdeztük Vincze Loránt európai parlamenti képviselőt is, aki portálunknak nyilatkozva rendellenes jelenségnek nevezte azt, ami az ukrán termékek európai uniós piacra történő vámmentes és korlátlan beáramlásával kapcsolatban történik, ami súlyos károkat okoz az európai mezőgazdaság számára.
,,Ukrajnával kapcsolatban ma egyetlen álláspont létezik Brüsszelben: ki támogatja és ki nem.
Azzal érveltem, hogy az európai országok nem számítanak az ukrán mezőgazdasági termékek hagyományos piacának: az elmúlt évtizedekben ezekre Észak-Afrika volt a vevő. Azokban az országokban most hiányoznak ezek a termékek, Európában pedig komoly piaci zavarokat okoznak” – összegezte portálunknak az Ukrajnával kapcsolatos ellentmondásokat Vincze Lóránt. Az erdélyi EP-képviselő szerint ez a maximum, amit ma Brüsszelben el lehet érni az ukrajnai termékekkel kapcsolatban, hogy sikerüljön némi védelmet nyújtani az Európai Unió területén tevékenykedő gazdáknak.
Hogy mit hoz a jövő, arra egyelőre senki nem tudja a választ. Vincze szerint „földtől elrugaszkodott” kérdés ma azt találgatni, hogy ha Ukrajna az Európai Unió teljes jogú tagja lenne, az milyen következményekkel jár az EU többi tagországának mezőgazdaságára nézve.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
A tavalyi év május 2-a és december 31-e között 988 152 tonna ukrajnai búzát és 18 286 tonna ukrajnai kukoricát szállítottak át Románia területén 14 584 fuvarozási művelet keretében – közölte kedden a Román Vámhatóság (AVR).
Ismét elérhetők a Wizz Air online szolgáltatásai – közölte péntek éjszaka a légitársaság.
Egy meghibásodás miatt automatikusan leállt péntek este a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorblokkja – tájékoztatott a Nuclearelectrica vállalat.
Egyre nagyobb az érdeklődés országszerte a betétdíjas visszaváltási rendszer (RetuRO) által nyújtott lehetőségek iránt, olyannyira, hogy akadnak, akik abbahagyták a lopást, és az újrahasznosításból keresnek pénzt.
Több mint 300 000 autót adott el a Dacia 2024 első félévében Európában, ami 3,6 százalékos növekedést jelent.
A nyers adatok szerint 1,3 százalékkal csökkent a lakossági szolgáltató szektor árbevétele Romániában az év első öt hónapjában - közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az év első öt hónapjában 21,5 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 3,6 százalékkal emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma Európában a tavalyi hatodik hónaphoz képest; Románia jelentette a legnagyobb arányú növekedést.
Májusban 1 294 311 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1762-vel többet, mint egy hónappal korábban; az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott.
Az Európai Unióban a májusi 2,7 százalékról júniusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal Belgiumban volt a legmagasabb az inflációs ráta, miután öt egymást követő hónapon át Románia volt ebben a helyzetben.
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!