Brüsszeli gazdatüntetés. Az elégedetlen gazdák időről időre lezárják a forgalmat az uniós intézmények körüli utcákban
Fotó: Szilágyi Zsolt
Az idei gazdatüntetések sikerének tudható be, hogy több területen is meghátrált az Európai Unió, és átalakította a Közös Agrárpolitikát. A tagországok képviselői legjobban a szélsőséges pártok előretörésétől tartanak, ezért az uniós intézmények igyekeznek a gazdák minél több követelését teljesíteni. Az Európai Bizottság azonban megpróbálja eloszlatni a ,,hiú ábrándokat”, hogy lemondana a környezetvédelmi csomag későbbi alkalmazásáról.
2024. április 14., 18:562024. április 14., 18:56
2024. április 14., 19:152024. április 14., 19:15
Az európai uniós tagországok gazdatársadalmának növekvő befolyásáról írt elemzést a Reuters. A londoni székhelyű világhírügynökség szerint 2024 a gazdák éve lesz az Európai Unióban szemben a legutóbbi EP-választások 2019-es esztendejével, amikor látványosan megerősödtek a zöldek, és a Time Magazin Greta Thunberg klímaaktivistát választotta az év emberének. A cikkíró mindezt összefüggésbe hozza az egész kontinenst átfogó gazdatüntetésekkel, amik válaszút elé állították az Európai Unió intézményrendszerét.
A hírügynökség szerint a fősodratú pártok – akik 2024. júniusában méretkeznek meg az európai parlamenti mandátumokért –, tisztában vannak azzal, hogy ha az unió intézményei nem teljesítik a tüntető gazdák követeléseit, a szélsőséges pártok válnak hangadóvá, ők lesznek a választások nyertesei.
Ezzel magyarázható, hogy az évek óta sok vitát kiváltó, de végül mégis elfogadott uniós környezetvédelmi csomagot 2024-ben átgyúrta, átalakította Brüsszel, hogy megakadályozza a pattanásig feszült helyzet elszabadulását, ami a gazdatüntetések elmérgesedéséhez vezetett volna.
A helyzet azonban még nem rendeződött megnyugtatóan, mert a gazdák nemrég ismét blokád alá vonták az Európai Bizottság brüsszeli székházát körülvevő utcákat, és trágyát szórtak ki az alacsony jövedelmek, az olcsó élelmiszerimport és a megterhelő bürokrácia ellen tiltakozva. Nem vitás, hogy a Brüsszelben tárgyaló uniós mezőgazdasági miniszterek ennek hatására fogadták el a több tízmilliárd eurós mezőgazdasági támogatások kifizetéséhez kapcsolódó zöld szabályok gyengítését célzó változtatásokat.
Az Európai Bizottság szerint 2024 júniusától újabb egy esztendőre meghosszabbítanák az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi egyezmény alapján a mezőgazdasági termékek vámmentes behozatalát. Az Európai Parlamentben korlátozásokról döntöttek.
Míg korábban a környezetvédelmi szigorítások ellen mindössze pár miniszter – közöttük a magyar és a román – emelte fel a hangját,
Az agrárminiszterek múlt heti, brüsszeli találkozóján Sari Essayah finn miniszter úgy fogalmazott, hogy ,,mindenkinek ennie kell minden nap. A mezőgazdaság egyike azoknak az alapvető ágazatoknak, amelyeket támogatnunk kell.”
Charlie McConalogue ír mezőgazdasági miniszter szerint Európának tanulnia kell az Ukrajna ellen folyó orosz háború következményeiből, amely komoly csapást mért az élelmiszer-ellátási láncokra. „Nem vehetjük természetesnek az élelmezés-biztonságot” – fogalmazott az ír tárcavezető. A gazdák érdekeit szem előtt tartva nyilatkozott a sajtónak a többi mezőgazdasági miniszter is, ami azt jelzi, hogy az Európai Parlament korábbi állásfoglalását követve a tagországok kormányait képviselő Európa Tanács, és végül az Európai Bizottság is beadja a derekát.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plénuma előtt. Egyezség körvonalazódik a gazdák érdekeit illetően
Fotó: Facebook/ European Comission
Persze, illúzió lenne arra következtetni, hogy az idéntől bevezetésre tervezett környezetvédelmi csomagot elfelejti az Európai Unió. Virginijus Sinkevicius, az EU környezetvédelmi biztosa már megkongatta a vészharangot a gazdáknak tett kedvezmények miatt. Az uniós politikus ,,katasztrofális” csapásra figyelmeztetett az Európai Unió hitelességével kapcsolatban, amikor az uniós országok elutasították a természet védelmét szolgáló, mérföldkőnek számító törvény jóváhagyását. Virginijus Sinkevicius feltette a kérdést: ezek után az Unióban még lesz-e határozott környezetvédelem?
Nem csak a mezőgazdaságban használatos növényvédő szerek csökkentésének bevezetését, illetve az idéntől kötelező parlagoltatást halasztja el az Európai Unió, hanem
amely több tagország kormánya szerint is hátrányosan érinti a helyi gazdákat.
A könnyítések ellenére a gazdák azonban mégsem elégedettek, mert úgy vélik, hogy nem áttörésről, hanem a környezetvédelmi csomag bevezetésének elnapolásáról van szó. Leonardo van den Berg holland farmer, a La Via Campesina mezőgazdasági egyesület képviselője a Reuters hírügynökség munkatársának úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió a tisztességes árakra vonatkozó követeléseiket valójában nem teljesítette, ezért a gazdák a túlélésért harcolnak egy olyan piacon, ahol egyre több vámmentes, olcsó és kétes minőségű unión kívüli termékkel kell versenyezzenek az uniós termelői árakon.
Miközben a zöld szervezetek egyre vehemensebben támadják az EU vezetőit – a Greenpeace azzal vádolja Brüsszelt, hogy egy hét alatt kidolgozta és választási kártyaként használja a Közös Agrárpolitika (KAP) környezetvédelem-ellenes reformját –, az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer igyekezett megnyugtatni az Uniót bíráló zöldeket, hogy a KAP módosítására irányuló javaslatokat ,,gondosan kalibrálták, és azok a környezetvédelmi és éghajlati ambíciók magas szintű fenntartására irányultak”.
ha a gazdaszervezetek rájönnek, hogy az unió megvezeti őket. Ugyanis a különböző informális beszélgetéseken és a belső európai bizottsági javaslatokban sokkal durvább elképzelések is napirendre kerültek, mint például az európai állattenyésztés gyökeres átalakítása és leépítése. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelők az Európai Unió munkavállalóinak a 4,2 százalékát teszik ki, és az unió bruttó hazai termékének mindössze 1,4 százalékát állítják elő, a gazdák egyelőre nyerésre állnak. Igaza lehet a Reuters hírügynökségnek, hogy 2024 az európai gazdák éve lesz.
Szovátán tartotta ötödik találkozóját a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma. A csütörtöki tendezvényre Erdély minden részéből meghívták a magyar gazdaszervezetek képviselőit. Becze Istvánnal, a fórum főszervezőjével beszélgettünk.
Nem lát kivetnivalót Józsa Eszter erdőszentgyörgyi növényorvos abban, hogy az uniós előírások kevesebb vegyszert engedélyeznének a mezőgazdaság számára, annak ellenére sem, hogy kevesebb vegyszerrel drágább a termelés.
A csütörtökön jegyzett évi 5,92 százalékról 5,93 százalékra nőtt pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Idén szeptemberben 916,758 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 886,983 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Jövőre az országot gazdasági jellegű (magasabb adók és recesszió) és nem gazdasági jellegű (dezinformáció és fegyveres konfliktus) kockázatok is fenyegetik – fogalmazta meg a pénzügyi elemzőket tömörítő CFA Románia Egyesület.
Az Electrica Furnizare, Románia egyik legnagyobb áramszolgáltatója megállapította a jelenleg érvényes ársapka megszűnése, vagyis jelen állás szerint 2025. április 1-je után érvényes árait azon ügyfelei számára, akiknek szerződése az év végén jár le.
A szeptember végi 5,44 százalékról október végére 6,19 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány Romániában – jelentette be kedden a pénzügyminisztérium.
Három nappal az előző drágítás után kedden újra megemelte az üzemanyagok árát a romániai piacvezető, a Petrom. És ez már a sokadik áremelés volt ebben a hónapban.
A nem kormányzati ügyfeleknek nyújtott banki hitelek egyenlege 2024 októberében 0,7 százalékkal 416,063 milliárd lejre nőtt idén szeptemberhez képest – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
Az EU szociális védelmi kiadása 2023-ban elérte a 4,583 milliárd eurót, ami 6,1 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest. Románia a tagállamok egyike, ahol a szociális védelemre fordított kiadások növekedése jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Rendszeressé vált Magyarországon a romániai körülményekkel – bérekkel, nyugdíjakkal, életszínvonallal – való összehasonlítgatás, amelynek során kormánypárti politikusok előszeretettel küldözgetik ellenzéki társaikat a határ túloldalára.
A Bukaresti Értéktőzsde mínuszban nyitotta a hétfői kereskedést, az összes index esett, miután az elnökválasztás első fordulójának eredményei alapján, hatalmas meglepetésre az oroszbarátként számontartott Călin Georgescu került az első helyre.
szóljon hozzá!