Az Alfa Kartellhez csatlakozott szakszervezetek közül több is tüntetett a múlt héten a kormány tervei ellen
Fotó: Facebook/Confederatia Nationala Sindicala "Cartel ALFA"
Az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség kedden arra a kérte a kormány, hogy a parlament előtti felelősségvállalás előtt foglalja bele a deficitcsökkentő intézkedések törvénytervezetébe a háromoldalú érdekegyeztető tanácshoz beterjesztett szakszervezeti javaslatokat.
2023. szeptember 26., 14:002023. szeptember 26., 14:00
2023. szeptember 26., 14:572023. szeptember 26., 14:57
Az érdekvédelmi szervezet azzal érvel, hogy szociális konfliktusokhoz vezethet és kedvez a szélsőséges eszmék terjedésének, ha a Ciolacu-kabinet nem veszi figyelembe „a társadalomból érkező erős negatív jelzéseket”. Az Agerpres hírügynökség által idézett közleményben
amelyik szerintük semmibe veszi az alkalmazottakat, és olyan „inkoherens előírásokat” tartalmaz, amelyek gyaníthatóan „csoportérdekeket” szolgálnak.
A szakszervezeti szövetség visszásnak tartja, hogy miközben a kormány kivezeti a különböző gazdasági ágazatokat eddig megillető adókedvezményeket, nem nyúl hozzá a képviselők és szenátorok idén februárban 25 százalékkal megemelt napidíjához, ugyanakkor járulékkötelessé teszi az étkezési és az üdülési utalványokat, de megőrzi több kategória – például a közjegyzők és ügyvédek – járulékmentességét.
A miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy véglegesítették a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések jogszabálytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlamentben.
így az utóbbiak jövedelme valójában csökken az utalványok járulékkötelessé tételével.
A szakszervezeti szövetség ugyanakkor úgy véli, hogy a vezetői posztok számának korlátozása és az 50 fősnél kisebb személyzetű közintézmények összevonása ártani fog az állampolgároknak, mert lebéníthatja több intézmény tevékenységét.
Amint az várható volt, a szakszervezetekhez hasonlóan a munkáltatók sem fogadták pozitívan a román költségvetési hiány visszaszorítását célzó, jelenleg közvitán levő intézkedéscsomagot. Az elemzők is szkeptikusok a jogszabályjavaslat kapcsán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az idei második negyedévben a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,1 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mintegy 300 millió euróval tartoznak a napelemes áramtermelő-fogyasztóknak az energiaszolgáltatók a 2023 óta az országos hálózatba betáplált villamos energiáért, ugyanis a törvény szerint a szolgáltatók a számlázás után 2 évvel fizethetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!