Addig nyújtózz, ameddig a takaród ér. A mondás jellemzőbb Székelyföldre, Erdélyre, mint az ország más részeire
Fotó: Gecse Noémi
Gazdasági és pénzügyi szempontból számos előnye, de hátránya is van annak, hogy a székelyföldiek jellemzően takarékosabbak, mint az ország más területein élők. A térségben élők nagyobb fokú gazdaságosságát több statisztika is alátámasztja, az országos sajtó legutóbb a Román Nemzeti Bank friss kimutatásáról cikkezett, amelyből az derül ki, hogy a három székelyföldi megyében a banki hitelek összértéke jóval alacsonyabb, mint a bankbetétek összértéke, tehát a helyiek továbbra is körültekintőek, amikor lakossági hitelről van szó – a három székelyföldi megye országosan is az élen áll a megtakarításokhoz mért legalacsonyabb hitelezési arányt tekintve. Szakértőket kérdezve arra kerestük a választ, hogy mi állhat a székelyföldi takarékosság hátterében, illetve mit árul mindez a pénzügyi kultúránkról.
2021. április 19., 20:002021. április 19., 20:00
2021. április 19., 20:032021. április 19., 20:03
Összetett oka van annak, hogy országos szinten Székelyföldön a legnagyobb a különbség a lakossági megtakarítások és a felvett hitelek értéke között, az előbbiek javára – hangsúlyozta Szabó Árpád közgazdász, egyetemi oktató, aki szerint mindenek előtt a kulturális különbségekből adódik az eltérés az ország többi részéhez képest. A szakember azt a példát hozta fel, amikor egy nemzetközi áruházlánc az egyik székelyföldi városban nyitott kirendeltséget, amely a vártnál rosszabbul teljesített. Kiderült: a bukaresti központból ugyanazokat a termékeket rendelték meg és szállították ki, amelyek a többi boltban kelendőek voltak, a székelyföldi vásárlóközönség részéről azonban másra volt kereslet.
A különbség mértékének szempontjából Hargita megye az első az országban, a sorban pedig Kovászna és Maros megye következik. Nem véletlenül kapta a Ziarul Financiar gazdasági lapban a témában megjelent cikk a Tücsök és a hangya címet, amely mentén a székelyföldiek az ország takarékoskodó és előrelátó „hangyái”.
A jegybank összesítése szerint a tavalyi évben Hargita megyében a lakossági hitelek értéke 493 millió lej volt, míg a magánszemélyek bankbetétei 1,755 milliárd lejre rúgtak. Tehát a kölcsönök a megtakarításoknak kevesebb mint egyharmadát, 28,1 százalékát teszik ki. Kovászna megyében a hitelek a megtakarításoknak 48,6 százalékát teszik ki, míg Maros megyében ez az arány 50,2 százalék. Az ország tíz legtakarékosabb megyéje közül további négy erdélyi: Szilágy megyében 52,3 százalékos, Beszterce-Naszód megyében 55,6 százalékos, Fehér megyében 60,5 százalékos, Szatmár megyében 61,8 százalékos a vizsgált arány.
Temes megyében 5,243 milliárd lejt takarított meg a lakosság, miközben 6,896 milliárd lejnyi hitelt vett – ez 131,5 százalékos értéket jelent.
A székelyföldi takarékosságnak és a hitelekkel szembeni óvatosságnak a kulturális különbségek mellett egy másik oka lehet, hogy a székelyföldi megyékben évtizedek óta jellemzően a legalacsonyabb az átlagbér, így sokan egyszerűen nem mernek kölcsönt felvenni, mert nem biztosak abban, hogy határidőre vissza is tudják fizetni azt – hangsúlyozta Szabó Árpád. Az elmúlt harminc évben ráadásul Székelyföldön mindenki hozzászokott ahhoz, hogy nem kényeztetik el a térséget kormánypénzekkel, ezért úgy vélik, hogy ajánlott inkább spórolni, mint hitelekből megpróbálni megélni.
A közgazdász szerint egy másik magyarázat lehet a tendenciára, hogy
Míg a román tévéadókon a filmek és a híradók közötti reklámcsomagokban folyamatosan hirdetik a bankok román nyelven a hitellehetőségeiket, ez nem jut el azokhoz, akik kizárólag a magyarországi televíziók adásait nézik – az utóbbiakban látható hitelajánlatok pedig értelemszerűen nem érdeklik az erdélyi, székelyföldi magyar közönséget. Ilyen körülmények között a romániai magyarok jelentős része el sem gondolkodik a hitelfelvételen, hiszen hirdetések szintjén sem találkozik olyan ajánlatokkal, amelyek neki szólhatnak.
A megtakarításra és a visszafogott hitelkérelmezésre épülő attitűdnek azonban hátulütője is van, például hogy emiatt nem pörög lendületesen a gazdaság. Nagyobb mértékű hitelfelvétel esetén többet forog a pénz, ennek nyomán jobban működik a gazdaság. Ha például több lakást vásárolnak – akár bankkölcsönből –, akkor fellendülhet az építőipar, és nemcsak ingatlanok fognak épülni, hanem új munkahelyek is létrejönnek. Ha pedig a polgároknak jól fizető állásuk van, többet költenek, így megugrik a kereslet a termékek és szolgáltatások iránt, ez pedig tovább pörgeti a gazdaságot. Szabó Árpád hangsúlyozta:
Székelyföldön ugyanakkor öröklött minta is a takarékosság és a hitelektől való ódzkodás. Szabó Árpád saját családját hozta fel példaként: a nagyszülei azt tanították a gyerekeiknek, hogy soha nem szabad kölcsönt felvenni, így ők is ezt adták tovább az utódoknak. „Amikor gépkocsit vásároltam hitelből, vagy éppen kirándulásra kértem kölcsön, elég sok rosszallást váltottam ki a családi ebédlőasztal mellett” – idézte fel emlékeit a közgazdász.
A megtakarításra és a visszafogott hitelkérelmezésre épülő attitűdnek hátulütője is van. Emiatt nem pörög lendületesen a gazdaság
Fotó: 123RF
Úgy gondolja, ez sok székelyföldi családban hasonlóképpen működik – a fiatalabb generáció tagjai azt látták, hallották a szülőktől, hogy nem szabad eladósodni. A románok eközben jóval több amerikai filmet néznek, és olyan stílusban próbálnak élni, mint amit ezekben látnak. Bátrabban költekeznek, már-már szórják a pénzt, de ehhez sok esetben nem társul befektetési háttér, pénzügyi kultúra.
– szögezte le Szabó Árpád. Ezzel magyarázható az is, hogy sokan nem tudják, mi a kamat, a törlesztőrészlet, az árfolyamkockázat. Ennek a jelenségnek volt riasztó következménye, amikor 2009–2010-ben rengetegen bajba kerültek a svájcifrank-hitelük miatt. Egy másik székelyföldi kulturális sajátosság, a hagyománytisztelet azt is eredményezi, hogy az emberek nem újítanak feleslegesen, nem vásárolják meg a legújabb kütyüket meggondolatlanul, főleg akkor nem, ha erre kölcsönt kellene felvenniük.
A közgazdász szerint pénzügyekben az egyik legfontosabb szabály, hogy megtaláljuk az egyensúlyt. Ha van rá lehetőség, lehet bátrabban költekezni, de soha nem felelőtlenül. A másik tanácsa, hogy ha több pénzre van szükségünk, mert mondjuk valamit meg szeretnénk vásárolni, ezt nem kizárólag spórolással tudjuk megoldani, hanem kereshetünk olyan lehetőséget, amivel több bevételre tehetünk szert. Például dolgozzunk többet vagy hatékonyabban, ez is sokat segíthet a pénzügyeinken.
A sokéves banki statisztikákból nemcsak az derül ki, hogy a székelyföldiek, illetve az erdélyiek takarékosabbak, hanem az is, hogy magasabb bennük a visszafizetési hajlandóság, ha bankhitelről van szó – erre már Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. pénzintézet igazgatóhelyettese hívta fel a figyelmet. A szakember ezt ugyancsak a meglévő kulturális és hagyománybeli különbségekkel magyarázza. Székelyföldre, illetve egész Erdélyre jellemző, hogy az emberek ódzkodnak a hitelektől, az eladósodottságtól.
– mutatott rá Bordás Attila. A hitelezések terén nemcsak Székelyföld, hanem egész Erdély visszafogottabb – kivételt csak a nagyvárosok, mint Kolozsvár és Temesvár, és ezek vonzáskörzete jelent. Ez a tendencia évekre visszamenően kimutatható, ha összehasonlítjuk a Székelyföldet mondjuk Prahova megyével.
A pénzügyi szakember szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy ez pozitív és negatív következményekkel is jár. Abból a megközelítésből mindenképpen előnyös, hogy az óvatosabb erdélyiek, székelyek jellemzően nem ugranak bele olyan típusú kölcsönökbe, ami elsősorban 2008 előtt volt jellemző az ország déli megyéiben, ahol színes televízióra is hosszú távú fogyasztói hitelt vettek fel és eladósodtak. Egy hitelszerződés megkötésekor mindenképpen javasolt a megfontoltság, ám esetünkben ez oda is visszavezethető, hogy inkább borúlátóak vagyunk, nem bízunk abban, hogy könnyedén vissza is tudjuk fizetni a kölcsönt.
Vállalkozói szempontból viszont a hitelek iránti visszafogottság nem feltétlenül előnyös. Azt is jelentheti, hogy a kínálkozó lehetőséget nem használjuk ki, nem merünk előre lépni, vállalva az esetleges kockázatokat. Bordás Attila szerint Erdélyben és Székelyföldön pénzügyek terén is inkább a kisebb, de stabilabb lépések taktikáját követjük, csak vannak olyan szakadékok, amiket két apró lépéssel nem lehet átlépni, szükség van egy nagy lendületes ugrásra. A visszafogott vállalkozói szellem így nem mindig vezet eredményre.
„A gazdaságban a legrosszabb forgatókönyv, ha áll pénz” – fogalmazott Bordás Attila. A szakember határozottan állítja, hogy a lehető leghátrányosabb, ha otthon tarjuk a pénzt, a ládafiában, hiszen így még hitel formájában sem juthat el olyan vállalkozókhoz, akiknek szükségük lenne rá, meg tudnák „dolgoztatni”, hogy több hozzáadott értéket teremtsenek vele.
Hargita megyében a lakossági megtakarítások harmadát sem teszi ki a hitelek értéke, Kovászna megyében ez az arány 48,6, Maros megyében pedig 50,2 százalék
Fotó: Gábos Albin
„Nem azt mondom, hogy szórni kell a pénzt. De mindig vannak olyanok, akik jó ötleteket fogalmaznak meg, viszont nincs hozzá elegendő tőkéjük. És mindig vannak olyanok, akiknek van megtakarításuk, de már nincs igény, akarat vagy kockázatvállalás, hogy ezt a pénzt tovább forgassák. Itt lépnek be a képbe a pénzintézetek, amelyeknek az a szerepük, hogy a két oldal között közvetítsenek: a megtakarítást, a banki betétekből származó pénzt hitelként kihelyezzék” – magyarázta a banki szakember.
Bordás Attila ugyanakkor azt is elmondta: néhány éve már országos szinten is egyre hangsúlyosabban jellemző, hogy az emberek nem vállalnak kockázatot, hanem inkább félretesznek. A 2008-as gazdasági válság után drasztikus változás állt be: azelőtt az országban a hitelek értéke szinte másfélszerese volt a megtakarításoknak. A válság után ez megfordult. A lakosság tanult a krízisből, és elkezdett takarékoskodni, félretenni. Ma már ott tartunk – tizennégy év után –, hogy Romániában 30-40 százalékkal nagyobb a megtakarítások értéke a hitelek értékénél.
Ez hosszú távon pozitív tendencia, ám csak azzal a feltétellel, hogy a plusz tőke olyan gazdasági vállalkozásokhoz, vállalatokhoz kerül, amelyek tovább termelnek. A veszély abban rejlik, ha a bankok ugyan begyűjtik ezeket a betéteket, de a pénz egy jelentős részét az állam finanszírozására fordítják, állami kötvényekbe fektetik, amelyeknek nem a legjobb a hatékonyságuk. A szakember szerint
A vagyon kikerül a körforgásból, nem termel – a tulajdonos birtokában van ugyan, de nem jut el olyanhoz, akinek szüksége volna rá, és tovább tudná kamatoztatni.
Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamra elnöke eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már nem annyira kifizetődő bankban tartani, lekötni a pénzt, hiszen egy banki letét éves hozama annyira kevés, hogy szinte oda jut például egy vállalkozó, hogy még neki kell fizetnie, amiért ott tartja a megtakarítását. A betéti kamat általában egy, legjobb esetben két százalék, de ilyenkor már komoly letéti összegről beszélünk. Balási Csaba is azt vallja: a leghatékonyabb, ha a gazdaság folyamatosan pörög, ebben az esetben nem is nagyon van szükség letétekre. „Ilyenkor a pénz állandóan forog, befektetik, majd az árut eladják, és a nyereséggel együtt újra befektetik. Ha a vállalkozó többször meg tudja forgatni a tőkéjét, annak már tisztességes hozama van, nem annyi, mint egy banki letétnek. Az egy százalékos banki kamatból nem lehet sem céget eltartani, sem vállalkozást fenntartani” – magyarázta a szakember.
A kamara elnöke egyébként úgy látja, a vállalkozók most nagyon óvatosak, de a járvány és az abból adódó gazdasági válság miatt kialakult egy sor kényszerhelyzet, ami ezt indokolja is. „Vannak tervek, elképzelések, semmiképp nem lehet az az üzleti terv, hogy egy vállalkozás a megtakarított pénzét banki letétben tartsa, hiszen azzal nem tudja a cégét fenntartani” – vélekedett a kamara elnöke. Balási Csaba azt is hangsúlyozta: a lakossági és a céges megtakarításokat teljesen külön kell kezelni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kereskedelmi bankok megkeresték azokat a vállalkozókat, akik náluk vezetik a számlájukat, és nagyobb összeget tartalékoltak, és próbálták meggyőzni őket, hogy fektessék be a pénzt, mutatott rá a kamata elnöke.
A természetes személyek pénzügyi szokásaival kapcsolatban a kamara elnöke úgy fogalmazott: ha összehasonlítjuk Székelyföldet az ország többi vidékével, egyértelműen kiderül, hogy a székely ember mindig is tudta, hogy csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér.
Évekre visszamenőleg alakult ki ez a kultúra, a székely gazdák, a gazdaságok a háború előtt és után is mindig pontosan beütemezték a pénzügyeiket, nem hazardíroztak. Most még inkább bizonytalan a helyzet, nem tudjuk, milyen kimenetele lesz a világjárványnak, hosszú távon miként áll talpra a gazdaság, hova alakul a világ” – részletezte Balási Csaba. Hozzátette, vannak olyan cégek, melyek profitáltak a jelenlegi helyzetből, ám a cégek 70 százaléka megszenvedte a járványt – stagnálnak vagy gyengébben teljesítenek, ez leginkább a vendéglátóiparban és a turizmusban jellemző. Ilyen helyzetben még inkább indokolt az óvatosság, összegezte a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő gazdasági kiadványában, a Piactérben látott napvilágot április 19-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!