Takarékoskodó „hangyák” a székelyek – A hagyományokkal is magyarázható, hogy az erdélyiek óvatosabbak a banki hitelekkel

Bíró Blanka 2021. április 19., 20:00 utolsó módosítás: 2021. április 19., 20:03

Gazdasági és pénzügyi szempontból számos előnye, de hátránya is van annak, hogy a székelyföldiek jellemzően takarékosabbak, mint az ország más területein élők. A térségben élők nagyobb fokú gazdaságosságát több statisztika is alátámasztja, az országos sajtó legutóbb a Román Nemzeti Bank friss kimutatásáról cikkezett, amelyből az derül ki, hogy a három székelyföldi megyében a banki hitelek összértéke jóval alacsonyabb, mint a bankbetétek összértéke, tehát a helyiek továbbra is körültekintőek, amikor lakossági hitelről van szó – a három székelyföldi megye országosan is az élen áll a megtakarításokhoz mért legalacsonyabb hitelezési arányt tekintve. Szakértőket kérdezve arra kerestük a választ, hogy mi állhat a székelyföldi takarékosság hátterében, illetve mit árul mindez a pénzügyi kultúránkról.

Takarékoskodó „hangyák” a székelyek – A hagyományokkal is magyarázható, hogy az erdélyiek óvatosabbak a banki hitelekkel
galéria
Addig nyújtózz, ameddig a takaród ér. A mondás jellemzőbb Székelyföldre, Erdélyre, mint az ország más részeire Fotó: Gecse Noémi

Összetett oka van annak, hogy országos szinten Székelyföldön a legnagyobb a különbség a lakossági megtakarítások és a felvett hitelek értéke között, az előbbiek javára – hangsúlyozta Szabó Árpád közgazdász, egyetemi oktató, aki szerint mindenek előtt a kulturális különbségekből adódik az eltérés az ország többi részéhez képest. A szakember azt a példát hozta fel, amikor egy nemzetközi áruházlánc az egyik székelyföldi városban nyitott kirendeltséget, amely a vártnál rosszabbul teljesített. Kiderült: a bukaresti központból ugyanazokat a termékeket rendelték meg és szállították ki, amelyek a többi boltban kelendőek voltak, a székelyföldi vásárlóközönség részéről azonban másra volt kereslet.

A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint a három székelyföldi megyében a megtakarítások, vagyis a bankbetétek értéke kétszerese-háromszorosa a lakossági hitelek értékének.

A különbség mértékének szempontjából Hargita megye az első az országban, a sorban pedig Kovászna és Maros megye következik. Nem véletlenül kapta a Ziarul Financiar gazdasági lapban a témában megjelent cikk a Tücsök és a hangya címet, amely mentén a székelyföldiek az ország takarékoskodó és előrelátó „hangyái”.

A bankbetétek alig harmadát vették fel hitelként

A jegybank összesítése szerint a tavalyi évben Hargita megyében a lakossági hitelek értéke 493 millió lej volt, míg a magánszemélyek bankbetétei 1,755 milliárd lejre rúgtak. Tehát a kölcsönök a megtakarításoknak kevesebb mint egyharmadát, 28,1 százalékát teszik ki. Kovászna megyében a hitelek a megtakarításoknak 48,6 százalékát teszik ki, míg Maros megyében ez az arány 50,2 százalék. Az ország tíz legtakarékosabb megyéje közül további négy erdélyi: Szilágy megyében 52,3 százalékos, Beszterce-Naszód megyében 55,6 százalékos, Fehér megyében 60,5 százalékos, Szatmár megyében 61,8 százalékos a vizsgált arány.

Az országban ugyanakkor mindössze két megye van, ahol a lakosság által felvett hitelek értéke meghaladja a bankbetétekét: Temes és Iași megyében.

Temes megyében 5,243 milliárd lejt takarított meg a lakosság, miközben 6,896 milliárd lejnyi hitelt vett – ez 131,5 százalékos értéket jelent.

A székelyföldi takarékosságnak és a hitelekkel szembeni óvatosságnak a kulturális különbségek mellett egy másik oka lehet, hogy a székelyföldi megyékben évtizedek óta jellemzően a legalacsonyabb az átlagbér, így sokan egyszerűen nem mernek kölcsönt felvenni, mert nem biztosak abban, hogy határidőre vissza is tudják fizetni azt – hangsúlyozta Szabó Árpád. Az elmúlt harminc évben ráadásul Székelyföldön mindenki hozzászokott ahhoz, hogy nem kényeztetik el a térséget kormánypénzekkel, ezért úgy vélik, hogy ajánlott inkább spórolni, mint hitelekből megpróbálni megélni.

A közgazdász szerint egy másik magyarázat lehet a tendenciára, hogy

a romániai bankok, hitelintézetek ajánlatai nem igazán jutnak el az erdélyi magyarokhoz, nem tesznek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy külön megcélozzák ezt a csoportot.

Míg a román tévéadókon a filmek és a híradók közötti reklámcsomagokban folyamatosan hirdetik a bankok román nyelven a hitellehetőségeiket, ez nem jut el azokhoz, akik kizárólag a magyarországi televíziók adásait nézik – az utóbbiakban látható hitelajánlatok pedig értelemszerűen nem érdeklik az erdélyi, székelyföldi magyar közönséget. Ilyen körülmények között a romániai magyarok jelentős része el sem gondolkodik a hitelfelvételen, hiszen hirdetések szintjén sem találkozik olyan ajánlatokkal, amelyek neki szólhatnak.

A lényeg, hogy forogjon a pénz

A megtakarításra és a visszafogott hitelkérelmezésre épülő attitűdnek azonban hátulütője is van, például hogy emiatt nem pörög lendületesen a gazdaság. Nagyobb mértékű hitelfelvétel esetén többet forog a pénz, ennek nyomán jobban működik a gazdaság. Ha például több lakást vásárolnak – akár bankkölcsönből –, akkor fellendülhet az építőipar, és nemcsak ingatlanok fognak épülni, hanem új munkahelyek is létrejönnek. Ha pedig a polgároknak jól fizető állásuk van, többet költenek, így megugrik a kereslet a termékek és szolgáltatások iránt, ez pedig tovább pörgeti a gazdaságot. Szabó Árpád hangsúlyozta:

a gazdaság működése szempontjából mindegy, hogy a pénz hitelből, állami támogatásból vagy megtakarításból származik, a lényeg, hogy forogjon.

Székelyföldön ugyanakkor öröklött minta is a takarékosság és a hitelektől való ódzkodás. Szabó Árpád saját családját hozta fel példaként: a nagyszülei azt tanították a gyerekeiknek, hogy soha nem szabad kölcsönt felvenni, így ők is ezt adták tovább az utódoknak. „Amikor gépkocsit vásároltam hitelből, vagy éppen kirándulásra kértem kölcsön, elég sok rosszallást váltottam ki a családi ebédlőasztal mellett” – idézte fel emlékeit a közgazdász.

A megtakarításra és a visszafogott hitelkérelmezésre épülő attitűdnek hátulütője is van. Emiatt nem pörög lendületesen a gazdaság Fotó: 123RF

Hiánycikk a pénzügyi kultúra

Úgy gondolja, ez sok székelyföldi családban hasonlóképpen működik – a fiatalabb generáció tagjai azt látták, hallották a szülőktől, hogy nem szabad eladósodni. A románok eközben jóval több amerikai filmet néznek, és olyan stílusban próbálnak élni, mint amit ezekben látnak. Bátrabban költekeznek, már-már szórják a pénzt, de ehhez sok esetben nem társul befektetési háttér, pénzügyi kultúra.

Mindig a pénzügyi kultúra hiányát jelzi, ha nagyon elszáll a hitelállomány”

– szögezte le Szabó Árpád. Ezzel magyarázható az is, hogy sokan nem tudják, mi a kamat, a törlesztőrészlet, az árfolyamkockázat. Ennek a jelenségnek volt riasztó következménye, amikor 2009–2010-ben rengetegen bajba kerültek a svájcifrank-hitelük miatt. Egy másik székelyföldi kulturális sajátosság, a hagyománytisztelet azt is eredményezi, hogy az emberek nem újítanak feleslegesen, nem vásárolják meg a legújabb kütyüket meggondolatlanul, főleg akkor nem, ha erre kölcsönt kellene felvenniük.

A közgazdász szerint pénzügyekben az egyik legfontosabb szabály, hogy megtaláljuk az egyensúlyt. Ha van rá lehetőség, lehet bátrabban költekezni, de soha nem felelőtlenül. A másik tanácsa, hogy ha több pénzre van szükségünk, mert mondjuk valamit meg szeretnénk vásárolni, ezt nem kizárólag spórolással tudjuk megoldani, hanem kereshetünk olyan lehetőséget, amivel több bevételre tehetünk szert. Például dolgozzunk többet vagy hatékonyabban, ez is sokat segíthet a pénzügyeinken.

Székelyföldön a visszafizetési hajlandóság is magasabb

A sokéves banki statisztikákból nemcsak az derül ki, hogy a székelyföldiek, illetve az erdélyiek takarékosabbak, hanem az is, hogy magasabb bennük a visszafizetési hajlandóság, ha bankhitelről van szó – erre már Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. pénzintézet igazgatóhelyettese hívta fel a figyelmet. A szakember ezt ugyancsak a meglévő kulturális és hagyománybeli különbségekkel magyarázza. Székelyföldre, illetve egész Erdélyre jellemző, hogy az emberek ódzkodnak a hitelektől, az eladósodottságtól.

Sokkal merevebbek vagyunk, kevésbé vállalunk be kockázatokat, mint az ország más térségeiben”

– mutatott rá Bordás Attila. A hitelezések terén nemcsak Székelyföld, hanem egész Erdély visszafogottabb – kivételt csak a nagyvárosok, mint Kolozsvár és Temesvár, és ezek vonzáskörzete jelent. Ez a tendencia évekre visszamenően kimutatható, ha összehasonlítjuk a Székelyföldet mondjuk Prahova megyével.

A pénzügyi szakember szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy ez pozitív és negatív következményekkel is jár. Abból a megközelítésből mindenképpen előnyös, hogy az óvatosabb erdélyiek, székelyek jellemzően nem ugranak bele olyan típusú kölcsönökbe, ami elsősorban 2008 előtt volt jellemző az ország déli megyéiben, ahol színes televízióra is hosszú távú fogyasztói hitelt vettek fel és eladósodtak. Egy hitelszerződés megkötésekor mindenképpen javasolt a megfontoltság, ám esetünkben ez oda is visszavezethető, hogy inkább borúlátóak vagyunk, nem bízunk abban, hogy könnyedén vissza is tudjuk fizetni a kölcsönt.

Nem mindig jutunk előre a kis lépésekkel

Vállalkozói szempontból viszont a hitelek iránti visszafogottság nem feltétlenül előnyös. Azt is jelentheti, hogy a kínálkozó lehetőséget nem használjuk ki, nem merünk előre lépni, vállalva az esetleges kockázatokat. Bordás Attila szerint Erdélyben és Székelyföldön pénzügyek terén is inkább a kisebb, de stabilabb lépések taktikáját követjük, csak vannak olyan szakadékok, amiket két apró lépéssel nem lehet átlépni, szükség van egy nagy lendületes ugrásra. A visszafogott vállalkozói szellem így nem mindig vezet eredményre.

„A gazdaságban a legrosszabb forgatókönyv, ha áll pénz” – fogalmazott Bordás Attila. A szakember határozottan állítja, hogy a lehető leghátrányosabb, ha otthon tarjuk a pénzt, a ládafiában, hiszen így még hitel formájában sem juthat el olyan vállalkozókhoz, akiknek szükségük lenne rá, meg tudnák „dolgoztatni”, hogy több hozzáadott értéket teremtsenek vele.

Hosszú távon mindenképpen a pénz állandó körforgása az előnyös, befektetni, kihelyezni, hitelt felvenni ugyanakkor racionálisan, gazdasági alapokra helyezve, megfontoltan érdemes.

Hargita megyében a lakossági megtakarítások harmadát sem teszi ki a hitelek értéke, Kovászna megyében ez az arány 48,6, Maros megyében pedig 50,2 százalék Fotó: Gábos Albin

„Nem azt mondom, hogy szórni kell a pénzt. De mindig vannak olyanok, akik jó ötleteket fogalmaznak meg, viszont nincs hozzá elegendő tőkéjük. És mindig vannak olyanok, akiknek van megtakarításuk, de már nincs igény, akarat vagy kockázatvállalás, hogy ezt a pénzt tovább forgassák. Itt lépnek be a képbe a pénzintézetek, amelyeknek az a szerepük, hogy a két oldal között közvetítsenek: a megtakarítást, a banki betétekből származó pénzt hitelként kihelyezzék” – magyarázta a banki szakember.

Bordás Attila ugyanakkor azt is elmondta: néhány éve már országos szinten is egyre hangsúlyosabban jellemző, hogy az emberek nem vállalnak kockázatot, hanem inkább félretesznek. A 2008-as gazdasági válság után drasztikus változás állt be: azelőtt az országban a hitelek értéke szinte másfélszerese volt a megtakarításoknak. A válság után ez megfordult. A lakosság tanult a krízisből, és elkezdett takarékoskodni, félretenni. Ma már ott tartunk – tizennégy év után –, hogy Romániában 30-40 százalékkal nagyobb a megtakarítások értéke a hitelek értékénél.

Ez hosszú távon pozitív tendencia, ám csak azzal a feltétellel, hogy a plusz tőke olyan gazdasági vállalkozásokhoz, vállalatokhoz kerül, amelyek tovább termelnek. A veszély abban rejlik, ha a bankok ugyan begyűjtik ezeket a betéteket, de a pénz egy jelentős részét az állam finanszírozására fordítják, állami kötvényekbe fektetik, amelyeknek nem a legjobb a hatékonyságuk. A szakember szerint

az lenne mindenkinek előnyös, ha a bankok a letéteket hozzáadott értéket teremtő vállalkozásokhoz helyeznék ki. Viszont ha a megtakarítást hosszú ideig tartjuk a zsákban, az nem használ senkinek.

A vagyon kikerül a körforgásból, nem termel – a tulajdonos birtokában van ugyan, de nem jut el olyanhoz, akinek szüksége volna rá, és tovább tudná kamatoztatni.

A vállalkozások számára nem kifizetődő

Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamra elnöke eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már nem annyira kifizetődő bankban tartani, lekötni a pénzt, hiszen egy banki letét éves hozama annyira kevés, hogy szinte oda jut például egy vállalkozó, hogy még neki kell fizetnie, amiért ott tartja a megtakarítását. A betéti kamat általában egy, legjobb esetben két százalék, de ilyenkor már komoly letéti összegről beszélünk. Balási Csaba is azt vallja: a leghatékonyabb, ha a gazdaság folyamatosan pörög, ebben az esetben nem is nagyon van szükség letétekre. „Ilyenkor a pénz állandóan forog, befektetik, majd az árut eladják, és a nyereséggel együtt újra befektetik. Ha a vállalkozó többször meg tudja forgatni a tőkéjét, annak már tisztességes hozama van, nem annyi, mint egy banki letétnek. Az egy százalékos banki kamatból nem lehet sem céget eltartani, sem vállalkozást fenntartani” – magyarázta a szakember.

A kamara elnöke egyébként úgy látja, a vállalkozók most nagyon óvatosak, de a járvány és az abból adódó gazdasági válság miatt kialakult egy sor kényszerhelyzet, ami ezt indokolja is. „Vannak tervek, elképzelések, semmiképp nem lehet az az üzleti terv, hogy egy vállalkozás a megtakarított pénzét banki letétben tartsa, hiszen azzal nem tudja a cégét fenntartani” – vélekedett a kamara elnöke. Balási Csaba azt is hangsúlyozta: a lakossági és a céges megtakarításokat teljesen külön kell kezelni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kereskedelmi bankok megkeresték azokat a vállalkozókat, akik náluk vezetik a számlájukat, és nagyobb összeget tartalékoltak, és próbálták meggyőzni őket, hogy fektessék be a pénzt, mutatott rá a kamata elnöke.

Addig nyújtózunk, ameddig a takarónk ér

A természetes személyek pénzügyi szokásaival kapcsolatban a kamara elnöke úgy fogalmazott: ha összehasonlítjuk Székelyföldet az ország többi vidékével, egyértelműen kiderül, hogy a székely ember mindig is tudta, hogy csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér.

Nem jellemző a székely emberre, hogy olyan jellegű hitelt vegyen fel, amelynek a feltételeit nem tudja teljesíteni, nem tudja törleszteni a részleteket.

Évekre visszamenőleg alakult ki ez a kultúra, a székely gazdák, a gazdaságok a háború előtt és után is mindig pontosan beütemezték a pénzügyeiket, nem hazardíroztak. Most még inkább bizonytalan a helyzet, nem tudjuk, milyen kimenetele lesz a világjárványnak, hosszú távon miként áll talpra a gazdaság, hova alakul a világ” – részletezte Balási Csaba. Hozzátette, vannak olyan cégek, melyek profitáltak a jelenlegi helyzetből, ám a cégek 70 százaléka megszenvedte a járványt – stagnálnak vagy gyengébben teljesítenek, ez leginkább a vendéglátóiparban és a turizmusban jellemző. Ilyen helyzetben még inkább indokolt az óvatosság, összegezte a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő gazdasági kiadványában, a Piactérben látott napvilágot április 19-én.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport