Kézműves és mezőgazdasági termékek vására a temesvári Jenő herceg téren
Fotó: Makkay József
Egyre nagyobb az érdeklődés a kistermelői kézművesvárások iránt, ahol Erdély-szerte sok magyar termelővel találkozik a vásárló. Ez sok gazda megélhetésébe segít be. A Temesvári Magyar Napok kirakodóvásárában székelyföldi termelőkkel beszélgettünk.
2021. október 03., 10:022021. október 03., 10:02
A koronavírus-járvány okozta tavalyi bezártság után idén sorra nyitottak az erdélyi kézművesvásárok, ahol a mezőgazdasági őstermelők is fontos piaci lehetőséghez jutottak. Az erdélyi nagyvárosokban megtartott magyar napoknak hosszú évek óta elengedhetetlen tartozékai a kézművesvásárok, emellett Kolozsváron és Nagyváradon magyar gazdaegyesületek honosították meg gazdák és kézműves termékek készítői számára a havi rendszerességgel megtartott hétvégi kirakodóvásárokat. Aki több erdélyi vásárban megfordul, ismerős árusokkal találkozik, hiszen a sajtosok, mézesek, savanyúságosok vagy a különböző lekvárok és szörpök készítői több száz kilométert is utaznak, ha egy-egy vásár jónak ígérkezik.
Az elmúlt hétvégén megtartott 6. Temesvári Magyar Napok keretében a Jenő herceg téren jó pár olyan kistermelővel találkoztam, akiket korábban más magyar szervezésű vásárokon is láttam. Eladásaikból ítélve idén is megérte eljönni a Bánság fővárosába, Temesvárra, ahol nemcsak helyi vásárlók lepték el a jórészt magyar termelők standjait, hanem sok külföldi is megfordult a vásártéren.
A zetelaki Jakab Ernő méhész pultja mellett hosszú percekig várakoztam, amíg egy népes külföldi csapat tagjaival sikerült zöld ágra vergődnie, hogy ki milyen biomézet szeretne vásárolni. Amikor végre szót tudtunk váltani, az udvarhelyszéki gazda arra panaszkodott, hogy a hazai piacon kevésbé értékelik a tanúsítvánnyal is rendelkező biotermékeket.
– magyarázza a zetelaki méhész.
Jakab Ernő zetelaki méhész biomézeiről tanúsítvány is van
Fotó: Makkay József
Sokat nem társaloghattunk, mert méhviaszból készült gyertyái felől érdeklődtek, hogy miként lehet karácsonyra utánvétellel vásárolni, vagy a különböző mézeket nézegették a vásárlók, hogy melyikből kérjenek egy üvegkannával. A méhész szerint az akácmézet viszik legjobban, de hasonlóan finom a hárs- vagy a havasi legelőkről gyűjtött vegyes méz is. A felhozatalban azonban van repce, napraforgó és egyéb választék is.
A jó értékesítés ellenére a méhész úgy látja, a vásárokon és piacokon történő eladásból nehezen tudna megélni 230 méhcsaládjával. Bevételeinek zöme a nagybani mézértékesítésből származik. Nyugat-Európában egyre nagyobb a kereslet a biomézre, ezt nagyobb cégek exportálják. A felvásárlás előfeltétele, hogy németországi laboratóriumban végeztesse el a bioméz bevizsgálását: ha jó az eredmény, a teljes mézmennyiséget jó áron tudja eladni. Ekkora mennyiségű mézet azonban csak vándorlással lehet megtermelni, kezdve a Craiova szomszédságában fekvő repcetáblákon, ahonnan felfelé haladva a Medgyes környéki akácos erdőkben ér véget az első mézelő szezon. Pár héttel később a vándorlás újrakezdődik a Tulcea megyei hárserdőkben, ahonnan Dubrudzsa déli részébe mennek tovább. Jakab Ernő szerint a klímaváltozás miatt folyamatosan csökken a mézhozam, huzamosabb vándorlás nélkül ma már méhészetből nem lehet megélni.
Farkaslaka községből árul a szomszédos asztalnál gyümölcsízeket és szörpöket Bálint Margit. A firtosváraljai kisvállalkozó a méhésszel társulva érkezett Temesvárra, mert egy személynek túl drága mulatság lenne a több száz kilométeres út. Számára fontos értékesítési lehetőség a vásári felhozatal. Pár hete Bukarestben volt, a Hargita Megyei Tanács által újra megrendezett Az a szép nevű székely vásáron, ahol szintén jól lehetett árulni.
A firtosváraljai Bálint Margit saját termesztésű gyümölcseit dolgozza fel
Fotó: Makkay József
A korábban 37 évig a helyi falusi boltot vezető nyugdíjas asszony 12 éve fogott hozzá családjával a kisüzemi gyümölcsfeldolgozáshoz. A fiával közösen fenntartott vállalkozásába munka után besegít a menye is, háztáji termékei iránt pedig évről évre nő a kereslet. „Nemcsak székelyudvarhelyi boltokban tudjuk értékesíteni a saját termesztésű málnából, szederből, áfonyából, fekete ribizliből és más gyümölcsökből hidegen sajtolt szörpöket és a jó minőségű lekvárokat, hanem más székelyföldi városokba is eljutottunk, legutóbb marosvásárhelyi üzletekbe is. Emellett rendszeresen eljárok vásárokba. Ebből a család sok munkával meg tud élni” – magyarázza a firtosváraljai kistermelő.
Biztató jelenség, hogy az erdélyi kézművesvásárokon egyre több kistermelő méretkezik meg saját termékeivel. A Kolozs Megyei Tanács által finanszírozott kézművesvásárokon például a kistermelők 75 százaléka magyar nemzetiségű, azaz Erdély minden részéből egyre népesebb az a kisvállalkozói réteg, amely nemcsak megtermeli, hanem fel is dolgozza mezőgazdasági termékeit. Szakemberek szerint kisgazdáknak ez a legbiztosabb érvényesülési lehetőség.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot szeptember 29-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!