Petres József (1931. február 24. – 2006. június 2.)
Fotó: Petres József hagyatéka
Hiánypótló kiadvány jelent meg nemrég Csíkszeredában. A magánkiadásban napvilágot látott könyv a csíkszeredai röplabdasport nagy alakjáról, a Dódiként ismert Petres Józsefről és a szebb napokat megélt, egykoron sikeres csíki női csapatról szól.
2022. július 09., 16:112022. július 09., 16:11
2022. július 11., 12:082022. július 11., 12:08
Petres József élettársa, a csapat egykori kitűnősége, Kohn Judit adatta ki a könyvet. A Madéfalvi Státus Kiadónál, Birtók József műszaki szerkesztésében megjelent kiadvány címe A csíkszeredai női röplabdacsapat története, alcíme pedig Petres József „Dódi” emlékére.
Csíkszereda női röplabdaegyüttese az 1950-es évektől 1979-ig szerepelt az A és B osztályban, majd az 1989-es változásokat követően újraéledve 1990 és 1992 között a másodosztályban.
és mint Kohn Judit az ajánlóban írja, „a könyv nem eladásra készült, hanem ajándéknak a családom tagjainak és a volt csapattársaimnak, azzal a gondolattal, hogy majd olvasás közben szeretettel gondoljanak a röplabdázással eltöltött időkre”.
Petres József ifikorában atletizált, tagja volt a város kézilabda- és labdarúgócsapatának, majd megalakította a női röplabdaegyüttest, amely először pontosan 60 esztendővel ezelőtt, az 1961/62-es szezonban szerepelt a román élvonalban. Az első idényt a 12. helyen zárták a 16 csapatos bajnokságban.
de 1969-ben újra feljutottak az élvonalba, ahol Petres József edző már nem vállalta a csapat vezetését, mert nem biztosítottak élvonalbeli együttes számára szükséges felkészülési feltételeket. A csapat egy év után kiesett, de 1979-ig még a másodosztályban szerepelt, majd rejtélyes módon megszűnt. Volt még egy fellángolás, 1990 után két idényben is felnőtt együttese volt Csíkszeredának.
A csíki röplabdának volt egy ígéretes periódusa a 2000-es években, amikor Pogonyi György ificsapatát az ország legjobb együttesei között tartották számon. 2008-ban a Csíki Hírlap beszámolt arról, hogy Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere hivatalában fogadta és díjazta a város röplabdacsapatát. Abban az esztendőben két kimagasló eredmény született lányröplabdában: a Csíkszeredai Pro Voley SE bronzérmes lett az U18-as bajnokságban, az Octavian Goga Gimnázium csapata pedig megnyerte a középiskolások országos bajnokságát.
Fotó: Pinti Attila
Petres József „Dódi”, a csapat edzője nagyon szerette a fotózást, és a sportág emlékezetesebb pillanatait megörökítette, a könyvbe ezek kerültek be. Élettársa, a csíki röplabdasport kiválósága, Kohn Judit Budapesten született 1942-ben, de már kisgyermek korától Csíkszeredában él, iskoláit a városban végezte.
„Ladó Dénes volt a sporttanárunk, akkor úgy volt, hogy aki tudott sportolni, több sportágat is kipróbált, mentünk kézilabdázni, röplabdázni, még tornáztam is. Akkor alakult a röplabdacsapat, Petres József (Dódi) volt az edző, jött az iskolába, és kiválogatta a lányokat, utána neki is fogtunk az edzéseknek. Akkor már megvolt egy kézilabdacsapat, és utána indult a röplabdacsapat is. (...) A szabadtéri pályán tartották az edzéseket. Minden héten háromszor-négyszer volt edzés. Kvalifikációs mérkőzésekre jártunk, és lassan addig haladtunk, hogy 1961-ben bekerültünk az A divízióba. 1956-ban Dorgó Irén, a három Mihálcz testvér, Edit, Hajni, Ibolya, valamint Török Erzsike, Nagy Irma, Szopos (Pál) Jolán, Szőcs Aranka, Tímár Juci alkotta az első csapatát Dódinak, Termés néven, utána lett Lendület, 1959-től Akarat.
Az A osztályban a terem kötelező volt, ott rendezték a mérkőzéseket. Alig fogadták el ezt, mert szűk volt a hely. Az A osztályba feljutott csapatban Sorbán Margit, Láday (Dorgó) Éva, Dorgó Irén, Bögözi (Katona) Marika, Rácz Ica, Duka (Orosz) Márta, Fülöp (Mihálcz) Hajni és én szerepeltünk. Az évek során fontos szerepe volt még Vákár Katinak, Jére Marikának, Aurelia Şchiopunak, Sorbán Margitnak, Basa Ildikónak, Magyari Zsófiának, Gecző Klárának, Váncsa Marikának, Tóth Évának, Imre Editnek, Kopacz Magdinak, Boda (Jánosi) Marikának, Hrenciuc (Gergely) Krisztinának is.
1965-ben átszervezték a bajnokságot, akkor a második szériába kerültünk, azt elnevezték B osztálynak. 1969-ben visszajutott a csapat az A osztályba, akkor Dódinak voltak feltételei az együttessel kapcsolatban, mivel ezek nem teljesültek, felmondott” – mesélte.
Székelyföldiek a romániai Akarat-válogatottban, a szövetkezeti csapatok világversenyén, 1967-ben, Prágában. Felső sor, balról az első: Petres József edző, a harmadik játékos Mezei Márta. Ülő sor, a második Aurelia Şchiopu, a harmadik Magyari Zsófia Gyöngyvér, a negyedik Jánossy Mária, az ötödik Kohn Judit, a hatodik Dorgó Éva, a nyolcadik pedig Szebeni Ibolya
Fotó: Petres József hagyatéka
Kohn Juditot 1959-ben hívták be először a válogatottba, aztán 1962-ben a Helsinki Világifjúsági Találkozóra jutott el a válogatottal, majd Lengyelországba. Az 1963-as, Konstancán megrendezett női röplabda Európa-bajnokságon, amelyen a román csapat bronzérmes lett, szintén a keret tagja volt.
Ha nem lenne diplomám, érmem, azt is mondhatnák, hogy hazudtam. Ketten voltunk akkor a válogatottban magyarok Kondorosi Magdolnával, aki Brassóból jött, és én” – emlékezett vissza.
A csíki röplabda aranykorában a szövetkezeti sportélet virágzott, így számos nemzetközi turnéra jutottak el a csíkiak: Csehszlovákiába, Magyarországra, Bulgáriába, Lengyelországba, sőt Mongóliában is járt a szövetkezeti válogatott.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!