Mitől roppanós a virsli? Egyre ritkább a juhbélbe töltött és színhúsból készülő termék

Mitől roppanós a virsli? Egyre ritkább a juhbélbe töltött és színhúsból készülő termék

Virsliválaszték vákuumcsomagolásban. A dobozon megtaláljuk az összetevőket

Fotó: Kisréti Zsombor

A közkedvelt virsli fogyasztásának rizikóit sokan szóvá teszik. A hústermék összetevőiről számos tévhit kering, ugyanakkor tény, hogy a kereskedelemben kapható virsliválaszték sok mesterséges adalékanyagot tartalmaz. Hét terméket kóstoltunk meg, és a címkék alapján elemeztük összetevőiket.

2021. március 14., 13:512021. március 14., 13:51

A kilencvenes évek derekán ettem utoljára disznóhúsból készített házi virslit. Néhai Suciu bácsi – aki évtizedekig hentes mesterként dolgozott a kolozsvári vágóhídon – könyvet is írt a háztáji disznóvágásról és húsfeldolgozásról. Ismerősként nálunk is bevállalt egy-két disznóvágást, és az ő receptje alapján készítettünk juhbélbe töltött virslit. Nehéz volt juhbelet beszerezni, így aztán a házi virslikészítés elfelejtődött. Pedig az volt az igazi!

Ha nem is sikerült olyan pépesre darálni, gyúrni a húst, ahogyan azt iparilag megtehetik, ahhoz foghatót máig nem ettem.

A recept szerint a kétharmad sovány és egyharmad rész kövér disznóhúst tartalmazó házi virslibe hideg víz, só, bors, pirospaprika és szerecsendió került. A párórás enyhe füstölés után megfőzött virsli jó darabig elállt a hűtőszekrényben.

A régi emlék minduntalan eszembe jut, amikor virslit vásárolok az üzletből. A családban szeretjük a mustárral vagy kecsuppal fogyasztható hústerméket, akárcsak a kiflibe sütött vékony virslidarabkákat is.

Kinek higgyünk?

Aki interneten utánaolvasott a virsligyártás nagyüzemi összetevőinek, az előtt horrortörténetek jelennek meg e kolbászfélék tartalmáról. Sokan a legmérgezőbb hústermékként állítják be, amelyet rengeteg vegyszerrel lehet csak tartósítani, miután a gyártók olcsó húshulladékból állítják elő. Ezt a közvélekedést próbálják cáfolni a húsipari cégek, amikor a közönség megnyugtatására saját készítésű filmben mutatják be a virsligyártás folyamatát. Filmjeikből az derül ki, hogy a virsli a legszebb disznó- és marhahúsból, vagy csirkemellből készül, amihez csak természetes fűszereket és jeget adnak hozzá.

Az igazság valahol középen van.

Abból az alapállásból kell kiindulnunk, hogy a tömegáruként előállított hidegfelvágottak, főtt hústermékek tartósítása az élelmiszeripar nagy kihívásának számít ma is. A romániai kereskedelemben aligha találunk olyan virslit és párizsit – a két hústermék összetétele nagyjából megegyező –, amely ne tartalmazna legalább egy antioxidánst és tartósítószert. Aranyszabályként fogadjuk el, hogy minél kevesebb a hús aránya a virsliben (azaz minél olcsóbb), annál több mesterséges adalékanyagot kevernek bele.

Az európai uniós élelmiszerbiztonsági szabályozás szerint a virsli név alatt forgalmazott hústermékek minimum 51 százalék húst kell tartalmazzanak. Gondolkozzunk el azon, hogy a többi 49 százalék miből áll?

Erről a „pótlólagos” listáról a vákuum csomagolásban megvásárolt virslik műanyagdobozának tájékoztató szövegéből értesülhetünk: sertésbőr, szójaszármazékok, burgonyakeményítők, illetve az ízfokozók, stabilizátorok, tartósítószerek és füstaromák széles tárháza. A mesterséges füstaroma azért felkapott a virsligyártásban, mert az emészthetőként eladott, de valójában rossz minőségű műbelekbe kerülő virslit nem lehet füstölni, ezért egy megoldás marad: a húspéphez keverik hozzá a füstaromát. Ezzel szemben a magas, 70-90 százalék hústartalmú virslik olyan prémiumminőséget jelentenek, amelyben jóval kevesebb a mesterséges adalékanyagok jelenléte.

Galéria

A roppanósnak hirdetett szegediPick-virsli

Fotó: Kisréti Zsombor

Kevés vagy sok vegyszer

A kereskedelemben kapható több tucatból összesen hét virslit teszteltünk. Arra törekedtünk, hogy az Erdély-szerte megvásárolható termékeket kóstoljunk meg, így esett a választás a marosvásárhelyi Petry, a szegedi Pick Szalámigyár, a dél-romániai Fox, Caroli és Meda, a lengyel Pikok és a Németországban gyártott Dulano termékeire.

Indulásból arra törekedtem, hogy a legolcsóbb és leggyengébb minőségű hústermékeket elkerüljem, így kialakult egy olyan élmezőny, amely többnyire „ehető” virslikből áll.

A választék egy része frankfurti típusú, azaz disznóhúsból készülő virsli, ezzel szemben a bécsi disznó- és marhahúst tartalmaz. A sokat hangoztatott „roppanós” tulajdonság egyenesen arányos a hústartalommal: a húsból készült virsli roppan, a szójával telepakolt húsutánzat pedig lágy massza. A tesztelt választékból leginkább „roppanós” a Pikok-, a Pick-, a Dulano- és a Petry-virsli. Az utóbbi kettőt juhbélbe töltik, a többi marhabőrből készült kollagén alapú műbélben készül.

A műbelek minősége is változó: van, aki eleve eltávolítja a hártyát a virsliről, de a juh- vagy báránybél jól emészthető, természetes anyag. Speciális eljárással készül a hártya nélküli virsli: füstölés után a színes műanyagbelet eltávolítják a termékről, így a fogyasztó csak a virsli alapanyagát kapja. A hét kipróbált termék közül a Pikok-virsli ilyen. A Lidl-termék

másik nagy előnye, hogy a romániai piacon a legmagasabb, 93 százalékos hústartalommal vezet.

A „tiszta recept” felirattal forgalomba hozott termékben antioxidánsként aszkorbinsavat (C-vitamin), tartósítószerként nátrium-nitritet használnak. A szintén „tisztának” számító Petry-virsliben a nátrium-nitrit mellett megtalálható a nátrium-diacetát is.

Összesítésünk alapján a hétféle tesztelt virsli közül a Petry és a Pikok tartalmazza a legkevesebb vegyszert, ugyanakkor mindkettőben megtalálható az egészségre káros nátrium-nitrit. A többi termékhez képest ezek a virslik azonban tiszták, hiszen a magyarországi Pick, a dél-romániai húsfeldolgozó cégek, illetve a Lidl-termékként forgalmazott német Dulano bécsi virslije több adalékanyagot tartalmaz.

Galéria

A Petry-virslik aprók, de jók

Fotó: Kisréti Zsombor

Juhbélben az igazi

Az ízvilág és a roppanós állag alapján tesztelt termékek közül

a marosvásárhelyi cég és a Lidl-üzletlánc német márkanév alatt forgalmazott Dulano virslije volt a legjobb.

A Petry vállalat disznóhúsból gyártott aprócska virslije a Lidl-termékkel egy mezőnyben végzett. A romániai piacon egyre ritkább módon mindkettőt juhbélbe töltik, másrészt nagyon jó a természetes fűszerezésük és a füstölésük, így a fogyasztónak nincs hiányérzete.

Galéria

A dél-romániai cégek közül a Caroli féle virsli hústartalma a legmagasabb

Fotó: Kisréti Zsombor

Harmadik helyre került a „színhús” Pikok-virsli, amelynek a fűszerezettsége viszont nem a legjobb. A sorban a szegedi termék következik: a Pick-virsli bőséges fűszerpaprika-ízesítése közelebb áll a magyar fogyasztóhoz, viszont nem jó minőségű műbélbe került, és a masszájában sok a vegyszer. Ahogyan a dél-romániai cégek választékában is. A három román élelmiszeripari cégóriás termékei közül a Caroli ízlett legjobban. Ebben nem találtam ízfokozókat, a füstölést viszont ők is füstaromával spórolják ki.

A virslifogyasztásra is igaz a mondás: kevés legyen, de jó. Ha nem csak újévkor, hanem gyakrabban fogyasszuk, ne sajnáljuk a pénzt: vásároljunk egészségesebb, „tiszta” recept alapján készülő húsárut.

Kisréti Zsombor

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot március 10-én.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2022. december 27., kedd

Hagyományok és vendéglátás: a Székelykő lábánál fekvő két magyar falut a román turisták is kedvelik

Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik. 

Hagyományok és vendéglátás: a Székelykő lábánál fekvő két magyar falut a román turisták is kedvelik
2022. december 23., péntek

Ünnepi várakozás hajnali misével

Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.

Ünnepi várakozás hajnali misével
Ünnepi várakozás hajnali misével
2022. december 23., péntek

Ünnepi várakozás hajnali misével

2022. december 18., vasárnap

Házi és ipari savanyúságok: az életmódváltással előtérbe kerülnek az üzletből vásárolt termékek

Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk. 

Házi és ipari savanyúságok: az életmódváltással előtérbe kerülnek az üzletből vásárolt termékek
2022. december 17., szombat

Akit Bölöni a vállán cipelve ünnepelt: beszélgetés az érmihályfalvi Klán Jánossal, az ASA egykori középcsatárával

Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban. 

Akit Bölöni a vállán cipelve ünnepelt: beszélgetés az érmihályfalvi Klán Jánossal, az ASA egykori középcsatárával
2022. december 11., vasárnap

Disznóvágások idején: helyspecifikusan készül a véres, májas hurka és a kolbász

Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat. 

Disznóvágások idején: helyspecifikusan készül a véres, májas hurka és a kolbász
2022. december 10., szombat

A román labdarúgás sötét mélységei: visszaemlékezések a bányászcsapatok egykori hazai mérkőzéseire

Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét. 

A román labdarúgás sötét mélységei: visszaemlékezések a bányászcsapatok egykori hazai mérkőzéseire
2022. december 03., szombat

(L)ehetnénk jobban is: egyre több megbetegedést okoz a helytelen táplálkozás

Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód. 

(L)ehetnénk jobban is: egyre több megbetegedést okoz a helytelen táplálkozás
2022. december 01., csütörtök

Szorítsunk a nadrágszíjon: takarékosságra intenek a szakértők, 2024-re már optimistábban tekintenek

Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe. 

Szorítsunk a nadrágszíjon: takarékosságra intenek a szakértők, 2024-re már optimistábban tekintenek
2022. november 30., szerda

Saját termés, saját termékek: a kebelei kisüzemben tucatnyi gyümölcsfélét dolgoznak fel marosvásárhelyi üzleteknek

Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár. 

Saját termés, saját termékek: a kebelei kisüzemben tucatnyi gyümölcsfélét dolgoznak fel marosvásárhelyi üzleteknek
2022. november 27., vasárnap

Advent a szeretetszolgálat jegyében: hogy az ajándék mellett Jézus is bekerüljön az otthonokba

A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is. 

Advent a szeretetszolgálat jegyében: hogy az ajándék mellett Jézus is bekerüljön az otthonokba