Az elvándorlás negatív hatása kétszeres: a helyi közösségek nemcsak munkaképes fiatalokkal lesznek kevesebbek, hanem azokkal a gyerekekkel is, akiket ők már máshol nevelnek
Fotó: Beliczay László
A székelyföldi városok egy része egyelőre tervek szintjén teljesít jól, ami a fiatalok itthon tartását, illetve a már külföldön élők hazacsalogatását illeti. Sepsiszentgyörgyöt gyakran említik pozitív példaként a témával kapcsolatban, összeállításunk alapján pedig nem véletlenül: a kovásznai megyeszékhelyen évekkel ezelőtt nekiláttak különböző stratégiák és projektek kivitelezésének a kivándorlás visszafordítása érdekében. A többi székelyföldi városban is hasonló projektekben gondolkozik a városvezetés: a téma kapcsán a megfelelő infrastruktúra – telek és ingatlan – biztosítását, a bölcsődei, az óvodai és az iskolahálózat kiépítését, a versenyképes gazdasági közeg kialakítását, valamint egy inspiráló környezet megteremtését tekintik prioritásnak. A fiatalok hazacsalogatása szinte minden kampányrendezvényen kiemelt témának számít, kérdés, hogy az elmélet milyen formában ültethető gyakorlatba.
2021. július 19., 18:382021. július 19., 18:38
A jelenkori romániai migráció történetében a legfőbb fordulópontot 2007 jelentette, amikor az ország csatlakozott az Európai Unióhoz, ezáltal jelentősen leegyszerűsödött a külföldi munkavállalás. Nehéz pontosan felmérni, azóta hányan döntöttek úgy, hogy külföldön próbálnak szerencsét, a kivándorlók számáról csak becsléseik vannak a szakembereknek. Hiszen aki a határokon kívül vállal munkát, jellemzően semmilyen formában nem „jelentkezik ki” Romániából.
Molnár-Sántha Ágnes marosvásárhelyi szociológus rámutatott: annak ellenére, hogy pontos számok nem nagyon vannak, az biztos, hogy az elmúlt években is magas maradt a kivándorló fiatalok aránya. A szakembertől azt is megtudtuk, hogy az erdélyi magyarság nincs sajátos helyzetben az ország más területei, sőt a kelet-európai térség más országaihoz képest, azaz az általános trendek ugyanúgy jellemzők ebben a közösségben is. „A tömeges kivándorlás hatásai az ország gazdasági és demográfiai mutatóin is nyomot hagynak.
Ez járul hozzá a legjelentősebb mértékben a helyi népesség számának csökkenéséhez és elöregedéséhez, tehát minden tekintetben kedvezőtlen jelenség” – magyarázta.
A szociológus szerint a kivándorló fiatalok társadalmi összetétele vegyes. Korábban inkább fizikai munkára várta a munkavállalókat a nyugat-európai piac, ez ugyanakkor országonként változik. A legkedveltebb célország, Nagy-Britannia ma inkább közepes és magas végzettségű munkaerőt vár, és a Brexit ellenére nem látszik úgy, hogy csökkent volna az ország vonzereje.
Molnár-Sántha Ágnes rámutatott: a fiatalok csaknem háromnegyede rövid, esetleg középtávra tervezi a külföldi munkavállalást. A valóságban viszont jellemzően az történik, hogy egyre csak halogatják a hazatérést, hiszen a kivándorlás elsődleges célja a pénzgyűjtés, ez pedig nem valósul meg egyik napról a másikra. Vannak példák a visszatelepedésre is, de ezek egyértelműen alulmaradnak számbelileg.
A tendenciát ugyanakkor nagy valószínűséggel befolyásolni fogja a világjárvány okozta gazdasági válság. Egyelőre úgy tűnik,
„A fiatalok jellemzően az életkezdéshez szükséges tőkét szeretnék megkeresni külföldön. Így egy kedvező feltételek mellett rendelkezésükre bocsátott telek vagy az építkezési támogatások valós igényekre adhatnak választ” – magyarázta a szakember azzal kapcsolatban, hogy milyen lépéseket tehetnének a helyi önkormányzatok.
Sepsiszentgyörgy önkormányzata az elmúlt tíz évben nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a település egy élhetőbb, fiatalos város legyen, ahol érdemes letelepedni és családot alapítani. Számos kezdeményezés, program, ösztöndíj, stratégia született, amely mind a fiatalok itthon maradását, illetve a külföldön élők hazacsábítását célozza. Antal Árpád polgármestertől megtudtuk,
Számukra a város Sugásfürdő felé vezető kijárata mentén biztosítottak 30 darab, egyenként 300 négyzetméteres telket és háztervet.
Szintén vonzó lehet a fiatalok számára, hogy Sepsiszentgyörgy pezsgő sportélettel rendelkezik. „Talán nem is kell bemutatni a Sepsi OSK első ligás futballcsapatát és a többszörös országos bajnok Sepsi SIC női kosárlabdacsapatát a városnak, melyeknek utánpótláscsapatai is vannak, ennek köszönhetően egy új generáció nő fel úgy, hogy közben a legjobbaktól tanulhat” – fogalmazott Antal Árpád.
de a sepsiszentgyörgyi jégkorong életében is új fejezet kezdődött a sátorfedeles műjégpálya átadásával. „A sportot nem lehet elég korán elkezdeni, ezért a Bevezetés a sportba program keretében minden sepsiszentgyörgyi 0–4. osztályos kisdiák úszni és korcsolyázni tanul, sőt a labdajátékokat is megszerettetik velük, mindezt az önkormányzat finanszírozásával” – idézte fel az elöljáró.
A városvezető szerint Sepsiszentgyörgy nemcsak azért fiatalos, mert két egyetemi központja is van, hanem mert különböző programokkal igyekszik bevonni a fiatalokat a város életének alakításába. Ilyen a Com’ON Sepsiszentgyörgy ifjúsági részvételi program és a középiskolásoknak szóló, kreatív problémamegoldást szorgalmazó Innovatory. A megyeszékhelyen bevezették továbbá a különböző kedvezményekre feljogosító Sepsi Card kártyát is, amelyet a sepsiszentgyörgyi lakhellyel rendelkezők és azok a diákok válthatnak ki, akik a város valamely iskolájában tanulnak.
A kártya révén a három vagy több gyermeket nevelő családok ingyenes parkolóhelyeket kapnak, valamint szabadidős létesítményekben és kulturális intézményekben különböző kedvezményekben részesülnek. Az önkormányzat ugyancsak a családokra gondolt elsősorban, amikor Sugásfürdőn síközpontot, mászófalat, tenisz- és minigolfpályát, kezelőközpontot és kalandparkot, a városban pedig élménycsúszdákkal ellátott, ötmedencés strandot és uszodát létesített.
Az önkormányzat a fiatalok véleményére is kíváncsi, ezért januárban egy ifjúsági konzultáció keretében mérte fel, hogy milyen véleménnyel vannak Sepsiszentgyörgyről és a városvezetésről. Jelenleg pedig igényfelmérést végeznek a lakók körében a kulturális stratégia kidolgozásához. A polgármesteri hivatal saját intézményében is szívesen látja a tanulni vágyó fiatalokat.
A programot idén augusztusban és szeptemberben megismétlik.
A sikeres projektek ellenére az önkormányzat ezután sem tétlenkedik. A városvezetőtől megtudtuk, hogy a januári ifjúsági konzultáció eredményeként – amelyet 1122 fiatal töltött ki –
Az iroda lehetőséget biztosít különböző projektekben való részvételre, segítséget nyújt ezek lebonyolításában, illetve helyet kínál ifjúsági szervezetek gyűléseinek is. Egy másik fontos célkitűzés, hogy barátságosabbá, könnyen hozzáférhetővé tegyék az ügyintézést a fiatalok számára, csökkentsék a várakozási időt, valamint tájékoztatást adjanak a nemzetközi mobilitási programokra vonatkozóan, és egyben partnerséget alakítsanak ki akár uniós, akár országos szervezetekkel.
A tervezési folyamatba a fiatalokat is bevonják. A Borvíz utcában fiatal családoknak szánt sorházakat fognak felhúzni, és újabb ANL-s tömbházak is fognak épülni a városban.
A hazatelepülésre ösztönző különböző kedvezmények önmagukban nem elegendők. A székelyföldi településeken a fiatalokat célzó programok, a kulturális élet felpezsdítése is a „hazaváró” stratégiák alappillérei közé tartoznak
Fotó: Kiss Gábor/MTI
A Székelyudvarhelyt tavaly ősz óta vezető új csapat négy fontos területet határozott meg, amelyek mentén el szeretnék érni, hogy a fiatalok itthon maradjanak – tudtuk meg Pálfi Kinga alpolgármestertől.
„Udvarhelyt, mint a többi székelyföldi várost, kétszeresen negatívan érintette a fiatalok kivándorlása. Hiszen elmentek a munkaképes fiatalok, de nemcsak velük lettünk kevesebbek, hanem azokkal a gyerekekkel is, akiket ők már máshol nevelnek. Ezt a folyamatot szeretnék megállítani, ez a távlati cél, amely érdekében dolgozunk” – magyarázta az alpolgármester.
Pálfi Kinga felsorolta azokat a területeket, ahol úgy érezik, hatni tudnak a fiatalokra, fiatal családokra. Elsőként az oktatást említette: olyan óvodákat és iskolákat szeretnének kialakítani, ahol a gyermekek jól érzik magukat. Ennek érdekében
Emellett a felsőoktatás és a felnőttképzések támogatása is fontos a székelyudvarhelyi városvezetés számára. „Áprilisban aláírtunk a Babeș–Bolyai Tudományegyetemmel egy együttműködési szerződést, ennek részét képezi az IT mesteri program, de szeretnénk bővíteni az IT-park tevékenységét is, így már középiskolásokat is bevonnánk” – részletezte elképzelésüket az alpolgármester.
A másik fontos terület, amelyen keresztül hatni lehet a fiatalokra, a gazdaság. A már említett IT-továbbképzések és a Regionális IT Fejlesztési Program bővítése ide is kapcsolódik, hiszen ezek által az Udvarhelyen működő cégeknek lehetőségük van arra, hogy jól képzett szakembereket alkalmazzanak. A gazdaságfejlesztés jegyében
Nemsokára pedig elkezdődnek a kisipari inkubátorház építési munkálatait, ez egy pályázati terv része.
Ugyanakkor az udvarhelyi városvezetés is tisztában van azzal, hogy a fiataloknak nemcsak jó munkahelyre, hanem megfelelő lakhatási lehetőségre is szükségük van, ennek jegyében láttak neki már korábban az Országos Lakásügynökségen (ANL) keresztül ifjúsági lakások, illetve a városi kórház udvarán szolgálati ingatlanok építésének. „Az idei költségvetés része a Cserehát negyed városrendezési tervének elkészítése is. Itt van a városnak egy saját területe, amelyet a Székelyudvarhely hazavár program keretében fiatal családoknak akarunk odaadni, hogy építkezni tudjanak. A több hektáros területen legalább 20–30 fiatal családnak volna lehetősége letelepedni” – tudtuk meg az alpolgármestertől.
Sepsiszentgyörgyhöz hasonlóan ugyanakkor Székelyudvarhelyen is nagy figyelmet szentelnének a kulturális élet felpezsdítésének.
A másfél éves pandémia visszaszorította ezeket a lehetőséget. Most az olyan tevékenységekre szeretnénk hangsúlyt fektetni, amelyek felemelnek, a lelkünket melengetik, amelyek segítenek a megtartó kapcsolatok kiépítésében.
– fogalmazott Pálfi Kinga.
Vannak ugyan példák hazatelepülésre, de az elvándorlási tendencia továbbra is egyértelműen erőteljesebb. A székelyföldi városokban átfogó programokkal próbálnak ezen változtatni
Fotó: Beliczay László
Csíkszeredában is hasonló kezdeményezésekben gondolkodnak, az önkormányzatnak azonban komoly nehézséget jelent, hogy a városnak nincsenek saját területei és ingatlanjai. Sógor Enikő alpolgármester arról számolt be, hogy szeretnének mielőbb létrehozni egy inkubátorházat, ehhez pedig területet terveznek vásárolni.
Az előadótermet megtartanák, az ingatlan többi részében pedig ugyancsak inkubátorházat hoznának létre, ez viszont többéves folyamatot feltételez. Egy másik helyszínen közös munkatereket, úgynevezett coworking helyiségeket szeretnének kialakítani fiatal vállalkozók számára. Ezt egy korábban galériaként működő helyszínen képzelték el, amelynek átalakítása folyamatban van, a tervek szerint egy-két hónap múlva már használható lesz.
A megyeszékhelyen egyébként is jelentős a közalkalmazottak száma, nagy részük pedig a megyei egészségügyi intézményekben dolgozik, így utánpótlásra mindig szükség van. „A városháza személyzeti felépítésén is részben változtattunk: fiatalok számára hirdettünk meg állásokat, ezt pedig folytatjuk. A bérezést is sikerült versenyképessé tenni” – mutatott rá Sógor Enikő.
Vannak ugyan példák hazatelepülésre, de az elvándorlási tendencia továbbra is egyértelműen erőteljesebb. A székelyföldi városokban átfogó programokkal próbálnak ezen változtatni
Fotó: Beliczay László
Csíkszereda is tervezi, hogy részt vesz az országos bölcsődeépítési programban, ezenkívül a kulturális élet fellendítésére is figyelmet szentelnek. „A fiatal képzőművészek körében végeztünk felmérést, megkérdezve, hogy kinek milyen gondjai vannak.
Kértük a közműveket, hogy ezt a kazánházat ürítsék ki, és közben keressük a pályázati lehetőségeket, hogy legyen meg a forrás a terv megvalósítására” – magyarázta. Nemrég a fiatalok körében is végeztek egy felmérést, ebben mintegy 200-an vettek részt. „Sok értékes információt kaptunk például arról, hogy hol szeretnének továbbtanulni vagy éppen milyen zenét hallgatnak szívesen.”
Sógor Enikő szerint azoknak a fiataloknak, akik nem feltétlenül arra vágynak, hogy minden este nyüzsgő helyen legyenek és koncerteken vegyenek részt, Csíkszereda ideális hely.
Hasonló módszert választott a marosvásárhelyi városvezetés is, ahol szintén azt szeretnék elérni, hogy a fiatalok úgy érezzék, az önkormányzat nyitott, meghallgatja elvárásaikat, kérdéseiket, ötleteiket.
– részletezte Soós Zoltán polgármester.
A településvezető ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a jó közérzet nem elég ahhoz, hogy egy fiatal úgy döntsön, itthon marad.
Soós Zoltán bízik benne, hogy első mandátuma végéig száz fiatallal bővül a hivatal apparátusa, természetesen nem a régi, jó szakemberek hátrányára.
A polgármester ugyanakkor arról is beszámolt, hogy nemrég részt vett egy menedzsertalálkozón, amelyen több nagy cég is jelezte beruházási szándékát. „Eddig 3–4 cég rúgott labdába Marosvásárhelyen. Most az az üzenetünk, hogy nyitva van a kapu.
– fogalmazott az elöljáró. Vásárhelyen is tervezik ugyanakkor egy vállalkozói inkubátorház létrehozását.
A marosvásárhelyi polgármester úgy véli, fontos, hogy legyenek olyan tervek, amelyek vonzók a fiatalok számára, ilyen például a Téglagyár mögötti városi park kialakítására vagy a Víkend II. megépítésére vonatkozó kezdeményezés. Egy másik,
Továbbá folyamatban van az ANL-lakások építése, illetve szociális jellegű ingatlanokat is terveznek, amelyeket a kisebb jövedelmű családok számára tartanak majd fenn.
„Minden intézkedésünkkel azt üzenjük, hogy Marosvásárhelyen gyökeresen megváltozott a városvezetés, partnerként tekintünk mindenkire. Nem ijedünk meg a kritikától, hanem elfogadjuk, mert építő lehet.
– hangsúlyozta Soós Zoltán.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő közhasznú tájékoztatási kiadványában, a Látótér legfrissebb számában látott napvilágot július 12-én.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!