Kiállításokra, gazdarendezvényekre is eljár a gyulakutai lisztekkel a Frunza házaspár
Fotó: Makkay József
Erdély-szerte kivesztek a környékbeli gazdákat kiszolgáló falusi malmok, többségükre az utóbbi két évtizedben került lakat. A marosszéki Gyulakután működő Frunza-malom a szerencsés kivételek közé tartozik, ahol a molnár vállalkozó családi kisüzemként viszi tovább a kiváló liszteket gyártó cégét.
2022. szeptember 25., 08:582022. szeptember 25., 08:58
2022. szeptember 25., 20:152022. szeptember 25., 20:15
Erdélyben ma már fehér hollónak számít a családi vállalkozásként működő falusi malom. Pedig az 1989-es rendszerváltás idején szinte minden községnek volt saját malma, amit az elmúlt rendszer idején államosítottak, és a helyi néptanács felügyelete alatt használták. Ezt a vargabetűs utat tette meg az 1910-ben elindított gyulakutai malom is, amelynek gépészeti berendezései a brassói Schiel Testvérek vasöntödéjéből származnak. A két világháború között a Kis-Kükküllő menti falvak gazdáit kiszolgáló marosszéki malom a kommunista rendszerben többi társához hasonlóan állami tulajdonba került, de a rendszerváltás után az egykori tulajdonosok leszármazottai visszaigényelték és vissza is kapták a családi örökséget.
2004-ben a Frunza család megvásárolta, és családi vállalkozásként láttak hozzá üzemeltetéséhez. Egy olyan időszakban, amikor a legtöbb faluban sorra szűntek meg a malmok, mert nem volt már kinek őrölni. A gazdák elszoktak attól, hogy saját szükségletükre búzát és kukoricát őröljenek, és egész évben azt használják, ahogyan elődeik tették. A kis falusi malmok lisztkereskedése is drasztikusan visszaesett, hiszen a nagy ipari cégek és a multinacinonális üzletláncok térhódításával nem tudták felvenni a versenyt. Már a kétezres évek elején a legtöbb malomra lakat került, jelentős részüket mára elbontották.
A gyulakutai liszt tészták, sütemények készítésére is kiváló
Fotó: Makkay József
A gyulakutai sikertörténet előzménye, hogy az 1986-ban Nagyszebenben malomipari szakiskolát végzett és a molnár mesterséget kitanuló Frunza Károly, miután hosszú éveket ledolgozott a marosvásárhelyi nagymalomban, úgy gondolta, váltani kell, tanult szakmáját családi vállalkozásban akarta tovább vinni. Feleségével, Tündével közösen határozták el, hogy belevágnak az új lehetőségbe: 2004-ben vették át a gyulakutai malmot.
Az évek során visszaszorult a gazdák számára szolgáltatásként vállalt őrlés, ma heti egy napot szánnak erre, a munkaidő többi részében a cégük által forgalmazott búza- és kukoricaliszteket állítanak elő.
Új gabonaszállítmány érkezik. Ma már zömében magyarországi búzát őrölnek
Frunza Károly szerint a romániai piacot elárasztó hazai és külföldi lisztek kereskedelmi szorításában egy malomipari kisvállalkozás csak minőségi áruválasztékkal tud piacon maradni. Ők ezt a rést keresték meg, amire a kisebb malmok részéről leginkább igény van: azaz adalékanyagok nélküli, tiszta lisztekre.
,,Székelyföldön sok pékség pityókás kenyeret állít elő, ami csak jó minőségű, tiszta liszttel lehet sikeres munka. Az adalékanyagokkal »feljavított« nagyüzemi liszteknek magas a savtartalma, ezért a savas krumpli hozzáadásával gyenge kenyeret lehet sütni. Aki jó minőségű és ízletes kenyeret akar előállítani, az adalékmentes kenyérlisztet keres. Így találtunk szerencsésen egymásra az igényesebb pékségekkel” – magyarázza vendéglátóm.
Egész héten őröl a malom, amibők egy nap a környékbeli gazdáké
Frunza Tünde megmutatja különböző kiszerelésű lisztjeiket, amelyek brassói, székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi és kolozsvári üzletekbe is eljutnak. Az egyszerű papírtasakokon az őrlés és az eltarthatóság dátuma szerepel csupán, hiszen búzán vagy kukoricán kívül ezek a lisztek semmilyen más ,,feljavító- vagy tartósítószert” nem tartalmaznak. Az ilyen lisztekhez azonban nagy sikértartalmú, jó minőségű búzát kell beszerezni, amit az erdélyi piacon egyre nehezebb megvásárolni, ezért hat éve Magyarországról hozzák be az őrlésre szánt gabonát.
mindenki mindenfélét termel és nem a minőségre törekszik. A helyi búzából őrölt lisztjeikkel sok gond adódott, és mivel nem akarták a széles körben elterjedt adalékanyagokkal javítani a minőséget, úgy döntöttek, megbízható magyarországi beszállítókat keresnek, akiktől aratástól aratásig az év minden szakában egyforma alapanyagot kapnak.
Fotó: Makkay József
Tünde asszony szerint a régi, kis malmok nagy gondja a karbantartás. Hozzáértő szerelő kell, hogy az őrlést végző gépsor hibátlanul működjön, illetve műszaki gond esetén idejében be lehessen szerezni a pótalkatrészeket. Sokan emiatt hagyták abba a falusi malmok működtetését, hiszen egy új gépsor megvásárlása nagy befektetésnek számít. Az 55 kW-os villanymotorral, gépszíjjas rendszerben működő gabonaörlő gépsornak a család már minden csínját-bínját ismeri, és sikerült betanítani azokat a munkásokat, akik a faluból, illetve a környékről szegődtek el a Frunza Company nevet viselő cégükhöz.
Két huszonéves fiúk is beállt a malomba dolgozni, így van, aki tovább vigye a családi vállalkozást. Ahogyan régen is apáról fiúra szállt a falusi malmok üzemeltetése. Habár ez a szokás a legtöbb esetben mára megszakadt, a gyulakutai példa azt bizonyítja, hogy a multik árnyékában egy falusi malomból is meg lehet élni.
Torockó és környéke Erdély egyik felkapott turisztikai régiója. A Székelykő lábánál fekvő két magyar település vendéglátásból jelesre vizsgázik.
Reggel háromnegyed hatra érkeztünk a marosszentgyörgyi római katolikus templomba a hat órakor kezdődő roráté misére. Az emberek sorra léptek be a templomba, egyre többen érkeztek, kapcsolódtak be a rózsafüzér-imádságba.
Erdélyben sok savanyúságot fogyasztunk, és ennek jelentős része még mindig a családi konyhán készül el. Közkedvelt a savanyú káposzta és az uborka, de kis leleményességgel minden zöldségfélét biztonságosan savanyíthatunk.
Gyerekkorában Klán János az Érmihályfalva állatpiacának helyet adó fűben kezdte rúgni a labdát, majd 17 évesen már bemutatkozott a helyi, megyei bajnokságot nyerő felnőttcsapatban.
Általánosságban egyre kevesebben tartanak sertést, Gyergyó vidékén azonban még mindig vannak, akik a téli hónapokban disznót vágnak, hogy az állat szinte minden részét feldolgozva megrakják a mélyhűtőket, éléskamrákat.
Évtizedeken keresztül testi épségét kockáztatta a vendégcsapatnak az a futballistája, aki testcsellel, egy keményebb szereléssel vagy netán góllal merészelte megtréfálni valamelyik bányavidéki ellenfelét.
Kevés téma van, amiről annyit beszélünk, hallunk és olvasunk, mint az egészséges táplálkozás és a mindennapi étkezéssel összefüggő kiegyensúlyozott életmód.
Nem lesz könnyű a jövő esztendő, figyelmeztetnek a kiadványunknak nyilatkozó gazdasági és pénzügyi szakértők, akik szerint a háztartások, a vállalkozások és az állami költségvetés is komoly kihívásokkal néz szembe.
Kárpát-medencei versenyeken díjnyertes szörpöket és lekvárokat állít elő saját gyümölcsösében megtermett nyersanyagból a kebelei Cseh házaspár.
A Máltai Szeretetszolgálat háza táján egész évben zajlik az élet, de az advent időszaka különösen aktív Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is.
szóljon hozzá!