Megismertet egy új világot az alcsíki cigánypasztoráció

Értékes vagy! – ezt próbálja tudatosítani Kalányos Ottó segédlelkész a fiatalokban •  Fotó: Alcsíki Cigánypasztorációs Központ

Értékes vagy! – ezt próbálja tudatosítani Kalányos Ottó segédlelkész a fiatalokban

Fotó: Alcsíki Cigánypasztorációs Központ

Egy éve indult útjára Kalányos Ottó segédlelkész küldetése a gyulafehérvári főegyházmegyén belül. A tavaly felszentelt egyházi elöljáró Kovács Gergely gyulafehérvári érsek felkérésére lett az alcsíki főesperesi kerület cigánypasztorációért felelős lelkipásztora.

2021. augusztus 09., 13:382021. augusztus 09., 13:38

A székelyföldi régióban elsőként a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedben indult el a főegyházmegye cigánypasztorációja. „1996-ban Ft. Márkus András atya állt az élére ennek a küldetésnek a Szeretet Misszionáriusaival, akiknek a mindenkori hivatása a szegények szolgálatát jelenti” – tudtuk meg az alcsíki cigánypasztorációval megbízott Kalányos Ottó segédlelkésztől. Szép eredményeket értek el, hiszen a közösség vallási meggyőződése erősebb lett, amihez nagyban hozzájárult az is, hogy a szentségek kiszolgálatatása terén előre tudtak lépni.

24 év elteltével pedig Kovács Gergely érsek mert nagyot álmodni egy hasonló témában és problematikában, amely már régóta jelen van a gyulafehérvári főegyházmegyében.

Megbízás

„Nagy meglepetés volt számomra, amikor megbízott az érsek úr ezzel a feladattal. Örvendtem, és így egy év távlatából is örvendek ennek, ambícióval tölt el a megbízás” – vallotta be a jelenleg Csíkszentkirályon szolgálatot teljesítő paptestvér. Megjegyezte, alcsíki származásából adódóan is különösen kedves volt számára, hogy ő kapta a megbízást ebben a kényes témában. A megbízatás elsődleges feladata az alcsíki falvakban élő cigány testvérekkel való kapcsolatfelvétel, a közösséggel való folyamatos foglalkozás és lelki építkezés.

Mint megtudtuk, lépcsőzetes rendszerben jutnak el a családokhoz: előbb a település egyházi és világi elöljáróival veszi fel a kapcsolatot a kinevezett egyházi elöljáró, majd a vajdákkal vagy a közösség vezetőjével, végül pedig a családokkal.

„Családlátogatásnak lehet nevezni ezeket a találkozókat. Hány felnőtt, hány kiskorú van a családban, mennyire vannak a szentségek terén megerősítve, egyáltalán milyen a hitéletük – többek között ezekre figyelek. Ami általános tendencia, hogy sajnos sok helyen sorstalanok a romák, nem érzik, hogy tartoznának valahova” – számolt be Ottó. Mint kiemelte, az elmúlt egy év alatt már lényeges előrehaladás volt megfigyelhető a térségben, hiszen a 6 településen elkezdett pasztoráción belül 30 keresztelőre és 7 házasságkötésre került sor, a továbbiakban pedig elsőáldozásra is készülnek.

Előtérben a gyerekek

A lelkipásztor nyitottságról számolt be mind a felnőttek, mind a gyerekek körében. „A kiskorúak esetében a hétévestől egészen a tizenöt, tizenhat éves fiatalokig mindenkivel foglalkozunk. Egy hétévessel már lehet játékosan beszélni a tízparancsolatról, a szeretetről, az értékesség fogalmáról.

Idézet
A cigánypasztoráció mottója a Lehetőségek által azzá válni, akik szeretnénk lenni mondat. Nem elég, ha csak én akarok segíteni nekik. Ők is szerves részei kell legyenek ennek a munkának”

– jelezte.

A gyerekfoglalkozások fő mozgatórugója az élményszerzés. „Általánosítok, de ezeknek a gyerekeknek még senki nem szervezett semmit. Már az egy komfortzónából való kilépés, hogy eljönnek a programokra” – közölte. Ennek érdekében már két gyereknapot szerveztek – Csíkszentsimonban és Csíkszentmártonban –, egy további pedig szervezés alatt áll. Kiemelte, településenként tartják meg ezeket az egész napos eseményeket. A lelkipásztor elmondta, a foglalkozások alatt azt szeretné elérni, hogy a gyerekek tapasztalják meg az együttlét örömét és kedvet kapjanak visszatérni a csoporthoz.

„Kézműves-foglalkozásokat próbálnak ki, táncokat és fafaragást tanulnak, továbbá beszélgetéseket tartunk játékos és tanító formában a gyerekek számára ezeken az alkalmakon. Úgy gondolom, ezeken keresztül fel tudják ismerni, hogy a kétkezi munkának van gyümölcse, ezáltal ők is értékesek tudnak lenni és sikerélményük is lesz” – méltatta a foglalkozások általi megerősödést, amelyeken 7–15 fős létszámú cigány származású gyerek szokott részt venni.

A segédlelkész köszönetét fejezte ki a települések lakóinak, akik önzetlenül – például süteménysütéssel – karolták fel az eddigi eseményeket. Megemlítette, hogy jelenleg csaknem harminc önkéntes segíti a gyerekekkel való közös munkáját. Mint mondta, szerinte nem korrekt, ha a gyereket beskatulyázzák azért, mert a szüleinek rossz hírneve van és roma. „Nem tehetnek róla, hogy beleszületnek egy hátrányos helyzetbe” – mondta.

A lelkipásztor bevallotta, vannak olyan települések, ahol már most többségi roma lakosság van, akik 10–15 év múlva még nagyobb közösséget fognak alkotni, így akár vezetői pozíciókba is kerülhetnek.

Idézet
Az érsek atya jól felismerte, hogy ezzel a közösséggel már gyerekkorban el kell kezdeni foglalkozni. Ha nem dolgozol a jelenleg még kiskorúnak számító, de tíz év múlva az új generációt jelentő réteggel, akkor a korábbi életvitelükkel fognak felnőni, ami többet árthat a környező lakosságnak, mint amennyit használ”

– emelte ki Ottó.

Előre tekint

A későbbiekben lelki napokat is szervezne, heti rendszerességgel pedig foglalkozásokat szeretne majd tartani újabb önkéntesek bevonásával. „A polgármesteri hivatalok és az érsekség hozzáállása alapján úgy vélem, szép eredményeket tudunk elérni a cigánypasztorációban, hiszen minden körülmény adott. Az oktatás területén is van elképzelés, hiszen szeretnénk elkezdeni a délutáni foglalkoztatást, ahol a gyerekek házi feladatot tudnak írni egy meleg ebéd mellett, ezáltal nem hanyagolódik el a taníttatásuk, és kiszakadhatnak egy kicsit az otthoni környezetből” – fejtette ki.

Az egyházi elöljáró szerint ha ezt csak néhány gyerek venné igénybe, már megérte a fáradozást.

„Akár felnőttekkel, akár gyerekekkel dolgozunk, ez az egy év már megtaníttatta velem, hogy a kezüket sosem szabad elengedni, ha már egyszer megfogtam. Sajnos más szociális körben nevelkednek, hajlamosak visszaesni a korábbi élethelyzetükbe. A cigánypasztoráció egy fáradságos és nemes feladat, amely csakis hosszú távon fogja megerősíteni őket egy jobb élet reményében” – szögezte le.

Ottó közölte, tervben van, hogy ősszel az iskolás gyerekeket tanszerekkel lássák el, ezzel is tovább erősítve és mélyítve bennük a tudatot, hogy értékessé tudnak válni a társadalomban.

Korpos Attila

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő kiadványában, a Hit-vallás legfrissebb számában látott napvilágot augusztus 2-án.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei